Ahol a kisebbség több. Helyzetjelentés a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégiumból

Miskolctapolcáról mindenkinek a barlangfürdő, kalandpark, cikkázó mókushorda jut eszébe. Kevesen tudják, hogy az idillikus környezet ideális helyet biztosít a Görög Katolikus Cigány Szakkollégiumnak is.

Miért görög katolikus, miért cigány és miért szakkollégium?

2011-ben a történelmi egyházak összefogtak egy közös cél érdekében, melyhez a Magyar Kormány biztosított anyagi forrást. Az országnak olyan cigány értelmiségiekre van szüksége, akik nem csak a szakmájukban érnek el sikereket, hanem a közösségben is, példát mutatva kettős identitásukkal. Megmaradni cigánynak és sikeresen válaszolni a többségi társadalom által támasztott akadályokra, kihívásokra. Megmutatni, hogy a kisebbséghez tartozás a közhiedelemmel ellentétben nem jelent hátrányt. Rajtunk múlik, képesek vagyunk-e előnyt kovácsolni belőle, egyáltalán tudatosítjuk-e, azzal, hogy plusz egy nyelvet beszélünk, plusz egy kultúrában vagyunk otthon a többségi társadalom tagjaihoz képest, semmiképpen sem vagyunk kevesebbek. Sőt. Paradox módon ennek az alapvető igazságnak a tudatosítása, naponként való megélése egyáltalán nem egyszerű feladat. Ehhez nyújt segítséget a szakkollégium.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat első tanévében, tavaly ősszel a  miskolci szakkollégiumnak tizenegy tagja volt, idén a számuk tizenhatra növekedett. Ebből tizenhárom cigány származású, három pedig magyar, mindannyian a Miskolci Egyetem hallgatói vagyunk. Jómagam – egy hihetetlen hangulatú, játékos önismeretet és szórakozást biztosító bevonótáborban való részvétel után – szeptembertől vagyok tagja, azóta folyamatosan tapasztalom, hogy színes és izgalmas, jól működő csapatot alkotunk. Különböző háttérrel rendelkezünk, más a szakterületünk, érdeklődésünk, hobbink, zenei ízlésünk, temperamentumunk. A közös cél mégis összekovácsol bennünket: békében élni, és ha kell, segítséget nyújtani.

A szakkollégium rengeteg lehetőséget rejt magában, és persze kötelezettségekkel is jár. Minden hónap keddjén ún. spirituális modulon veszünk részt, amit általában kollégiumunk igazgatója, Makkai László atya tart. Ezek az alkalmak a lelki feltöltődést, iránymutatást szolgálják. Hasznos és érdekes információkat biztosítanak a szombati alkalmak, amikor neves előadók tartanak tömbösített kurzusokat. A tavalyi év során ellátogatott a kollégiumba Timothy A. Betts, az Amerikai Nagykövetség küldötte. Részt vehetettek a máriapócsi cigánybúcsún, ahol a liturgia immár évek óta hagyományosan magyar és cigány nyelven folyik, valamint különböző konferenciákon. Minden szakkollégista rendelkezik egy mentorral, aki segít eligazodni az egyetem világában, a tanulási, kutatási tevékenységben. A szakkollégisták kötelező közösségi szolgálatot végeznek az iskolákban és az idősek otthonában. Nagy előnyt és segítséget biztosít, hogy ingyenes nyelvoktatást vehetnek igénybe. Mindennek tetejében pedig havonként folyósított ösztöndíj is jár.

Aki azt gondolja, a szakkollégium csak a tanulásról és kötelezettségekről, leszabályozott programokról szól, óriási tévedésben él. A tavalyi évet Gáspár Laci koncertjével zártuk, de a felszabadult hangulathoz, közös programokhoz, szalonnasütéshez, a konyhában kialakult spontán beszélgetésekhez gyakran sokkal kevesebb is elég. Például nyitottság és egy jó kávé.

Ez a mikrotársadalom magába foglalja mindazt, amiről máshol talán álmodni sem mernek: katolikusok és protestánsok, gépészek és bölcsészek, elsőévesek és végzősök, cigányok és nem cigányok együttélését. Ahol az együttélés nem csupán egymás mellett való létezést, hanem közös örömöket és gondokat jelent. Természetesen itt is, mint minden működő, egészséges közösségben akadnak ellentétek, félreértések, konfliktusok. De ezek – ha kell, felsőbb vezetés, szakemberek bevonásával – minden esetben megoldódnak, elsimulnak.

Jó reményünk van arra, hogy ezek a fiatalok képesek lesznek kialakítni nemcsak egy öntudatos, életképes, gyökereivel tisztában levő, erősen kapaszkodó, szilárd törzsével és ágaival felfelé törő társadalmi csoportot, hanem hidat képeznek majd százezrek putri-nyomora és saját közösségük között. A miskolci cigány szakkoli egy sziget, erődítmény. A barátságos kolifalak megvédik, de el is zárják a mindennapoktól, ahol a cigány csak cigány, a kisebbség hátrány és nem érték, a lecsúszott ember lent is marad, aki nyomorba születik, sohasem törhet ki onnan. Lehet, hogy egy napon az itt felhalmozott energia, tudás, új látásmód szétfeszíti a falakat, kitörve elpusztít minden előítéletet és ellenérzést. Lehet.

 

Hangácsi Zsuzsanna

[gallery ids="605,606"]

 

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .