PaedDr. Vízkeleti László: Magyar nyelv az európai nyelvek között

Változó világunkban a gazdaság, a politika a tudomány vagy a technika mellett a nyelv is szünet nélkül fejlődik, folyamatos átalakulásokon megy keresztül. A nyelv, illetve a nyelvhasználat társadalmi összefüggéseiről elemző írások egész sora látott már napvilágot. A társadalmat érintő problémák nyelvi jellegűek is, ezek effektív megoldása a gyakorlatban nem alkalmazható a társadalom nyelvhez kötöttségének figyelembevétele nélkül.

Az integrálódó Európa és a globalizáció világa magával hozta a nyelvtudás kompetenciájának létfontosságú mivoltát. A világnyelvek aktív ismerete a kisebb nyelvi közösségek számára a túlélés egyik feltételévé vált. Közismert tény, hogy a „nagy” nyelvi kultúrák terjesztik nyelvüket, a „kicsik” pedig megtanulják azoknak nyelvét, azaz nagyobb része két- vagy többnyelvűvé válik. Bátran kijelenthető Szentgyörgyi Zsuzsa nyelvész egyik gondolata, miszerint „akié az elsődleges nyelvtudás, a meghatározó technológia és a piac része, annak a nyelve uralkodik”. Éppen ezért korunk világnyelve az angol, annak is inkább az észak-amerikai (USA) változata. A magyarországi vagy épp a szlovákiai magyar nyelvközösség tagjaira a korábbinál nagyobb nyomás nehezedik, hogy idegennyelv-tudását gyarapítsa. A szlovákiai magyarok számára az idegen nyelv mellett létfontosságú az államnyelv tökéletes ismerete. Ebben az esetben a szlovákot nem idegen, hanem második nyelvként kezeljük, hisz a szlovákiai magyarok anyanyelve mellett épp az államnyelv (szlovák) az a nyelv, amelyet a leggyakrabban használnak a mindennapi kommunikációban (beszédben és írásban egyaránt). Épp a szlovák mint második (idegen) nyelv kell, hogy manapság a módszertani tanulmányok és vélekedések középpontjában legyen. Erre voltak és vannak is próbálkozások (Misad Katalin: Idegen nyelvként oktassuk-e a szlovákot? A funkcionális nyelvtan szerepe a második nyelv/idegen nyelv oktatásában. Vízkeleti László: A szlovák nyelv (nyelvtan) oktatása középiskoláinkban – kontrasztív szemlélet).

Ezután következik az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése. Az angol, francia vagy a német nyelv aktív ismerete lehetőséget nyújt lehetőségeink bővítésében, illetve lehetővé teszi a munkaerőpiac diktálta trend követését.

Térjünk vissza azonban a magyar nyelvhez. Kiss Jenő megállapítása szerint az uniós csatlakozás szerves velejárója lett a magyar nyelv kissé háttérbe szorulása. Két fontosabb velejárót határozhatunk meg:

–          a magyar nyelv korábbi nyelvhasználati területről szorult vissza, ami nemcsak az utódállamokra, hanem Magyarország területére is érvényes;

–          túlzott mennyiségben épülnek nyelvünkbe angol szavak és kifejezések, veszélyeztetve ezzel a magyar nyelvhasználatot.

Az európai nyelvek között a magyar nyelv helyzetét figyelve egy kívülállónak úgy tűnhet, hogy minden a legnagyobb rendben van. Tudományos megfigyelések eredményei viszont korántsem ennyire derűlátóak. Trianon óta tudjuk, hogy a magyar esetében egy államilag szétdarabolt nyelvközösségről van szó. A magyar nyelvközösség biológiai és asszimilációs fogyása közismert tény. Péntek János vizsgálatai alapján Magyarország lakossága a bevándorlások ellenére mintegy háromnegyed millióval csökkent az utóbbi évtizedekben. A magyar nyelv Trianon óta presztízséből óriásit veszített. A környező államokban a magyar alárendelt státusú és alacsony presztízsű nyelv lett.

Megválaszolatlan kérdés maradt az Európai Unióba való belépéskor, hogy megmarad-e a magyar nyelv? Lehet, hogy száz év múlva már minden előadást angolul fogunk tartani és hallgatni, hogy a jelenlévők csupán töredéke fog magyarul beszélni. Vizi E. Szilveszter szerint „a nemzeti identitás, a kultúra fenntartása a gazdagok kiváltsága lesz. Az a régió, az az ország, mely gazdag, meg tudja őrizni nyelvét és kultúráját. Amelyik nem, onnan elmennek majd az emberek”. Ha Kazinczy nyelvújítása nem történt volna meg – nem tértünk volna vissza a parasztság nyelvéhez, aki a magyart beszélte −, elképzelhető lett volna, hogy ma ez a terület javarészt német nyelvű ország volna.

Éppen ezért több szakmabelivel egyetértve ki kell jelentenünk, hogy nyelvünket bizonyos tekintetben veszély fenyegeti a túlzott idegen nyelvi nyomás miatt. Mindenképp szükségszerű ezért a magyar nyelvű oktatás, magyar nyelvű tankönyvek, egyetemi jegyzetek, PhD-dolgozatok, habilitációk magyar nyelvű benyújtása mellett érvelnünk. Tehát az alapfokú oktatástól kezdve az egyetemi posztgraduális képzésig ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az magyar nyelvet is megvalósuljon. Ez nem csupán kisebbségi környezetre vonatkozik, hanem Magyarország területére is.

Az EU-csatlakozás a magyar nyelvterületen is az angol nyelv szerepének nagyfokú növekedését és tömegesedését hozta.

Sajnos meg kell, hogy fordítsuk az eredetileg így hangzó állandósult szókapcsolatot: „Minden ember a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. Manapság már egyre inkább a következő állítás lesz igaz: „Naggyá már csak más nyelvén válhat a nemzet, a sajátján már nem”. Vajon így van ez?  A nyelvújítás és a reformkor évtizedeiben erősödött föl a nemzetté válás folyamata, ami tettekben is megnyilvánult, az értelmiségi elit anyanyelvén akart mindent kifejezni. Az anyanyelvfejlesztő buzgalomra bizony a mai világban is szükség van. Az értelmiségi elitnek éppen ezért mintaadó szerepe és felelőssége van a nyelvhasználatot illetően is. Kiefer Ferenc szerint „A magyar tudományos nyelv modernizálása csakis anyanyelvű publikációs tevékenységek során valósulhat meg”. Csakhogy a magyar nyelv modernizálása társadalmi szükségletként is jelentkezik. Éppen ezért egy nyelv életét közösségének sorsa és hozzáállása határozza meg. Rajtunk múlik, hogy a magyarság megfelel-e a kihívásoknak, tud-e megőrizve alkalmazkodni, illetve alkalmazkodva megőrződni. Lépést tud-e tartani a nagyvilággal, tud-e élni az Európai Unió kínálta lehetőségekkel?

 

A cikk a Katedra 2012/2013 novemberi számában jelent meg.

 

 

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .