Petres Csizmadia Gabriella: Az osztályújság módszere

A szövegalkotási készség folyamatos fejlesztése az alap- és középiskolák anyanyelvi oktatásának egyik legfontosabb feladata, hiszen a magas szintű kommunikációs készség kialakításának ez az alapvető feltétele. Az alábbiakban Freinet pedagógiájából kiindulva az osztályújság készítésének módszerét vázolom, aminek szerkesztése során a tanulók játékosan juthatnak szövegtani és műfajelméleti ismeretekhez. A módszer lényege, hogy a tanulók olyan szövegeket hoznak létre, amelyekben érdekeltek, vagyis róluk és nekik szól. Írásaik nem öncélú stilisztikai gyakorlatok, hanem egy saját termék szerves részét képezik, tehát fogalmazások halmaza helyett célirányosan írt, szerkesztett, tördelt, grafikával ellátott újság születik a tanórán. Az újságkészítés természetesen időigényes folyamat, ezért legalább három hónapos projektként ajánlatos terveznünk: az alapiskolás oktatásban a kilencedikesek – a Tesztelést követő hónapokra időzített – szövegtanát, középiskolában pedig az elsősök textológiáját tölthetjük ki ezzel a módszerrel.

Első lépésként az újságkészítés alapvető céljait határozzuk meg: kijelöljük az újság tematikáját és az elsajátítandó műfajokat. A műfajok kiválasztásakor ügyeljünk rá, hogy különböző stílusú és igényességű műfajokkal dolgozzunk, vagyis a tanulók kóstoljanak bele a hivatalos (pl. életrajz), a publicisztikai (pl. interjú), a szépirodalmi (pl. mese) stílus sajátosságaiba, valamint a realisztikus és fikciós elbeszélésmódba egyaránt. Túl sok műfaj bevezetésével ne terheljük a tanulókat (általában nyolc-tíz műfajra érdemes fókuszálni), hiszen ezek csupán eszközként szolgálnak a szövegalkotás fázisainak elsajátításához. Az újság tematikájának kiválasztásakor nem az egyes cikkek tartalmát, hanem a lap arculatát határozzuk meg. Ennek értelmében kétféle módon járhatunk el:

  • Tematikus újságot készítünk – A homogén tematikájú újság megkönnyíti a tanulók munkáját, mivel mindannyian egy konkrét témán belül mozognak. Az ilyen típusú osztályújság nagyszerű alkalmat nyújt az olvasmányélmény feldolgozására, vagyis irodalmi lap készítésére. Ebben az esetben összekapcsoljuk a projektet a házi olvasmány olvasásával, és a lapot a folyamatos, közös értelmezés eszközeként is alkalmazzuk. Bánk Bán Lapja esetén például Tiborc levélben nyújthatja be panaszát Bánknak, II. Endre nevében gyászbeszéd íródhat, vita születhet Melinda hűségéről, részletet olvashatunk Petúr bán naplójából, az udvari krónikás megírhatja a király életrajzát, Melinda nevében a nők helyzetéről elmélkedhetünk, Bánk riportot készíthet az ország helyzetéről, Isidora szerelmes levelet írhat Ottónak, összehasonlító jellemrajz születhet Gertrudról és Melindáról, esszét írhatunk Bánk bűnösségéről, megírhatjuk a történet zárlatának variációit stb. Tematikus számként működhet a kilencedikesek búcsúlapja is, amelyben a tanulók összefoglalják az alapiskolában töltött éveiket, az osztály közös élményeit: humoros beszámolót készíthetnek a közös kirándulásaikról és a versenyekről, esszé születhet a jövőbeli terveikről, megírhatják a búcsúbeszédüket, interjút készíthetnek az osztályfőnökkel és egymással, életrajzot és önéletrajzot szerkeszthetnek, meghívót készíthetnek a ballagásra, összegyűjthetik egymás ragadványnevét és azok magyarázatát stb.
  • Heterogén témájú újságot szerkesztünk – A kötetlen tematikájú lap a diákok személyes érdeklődési köreit juttatja felszínre. Mivel a tanulók bármiről írhatnak, a lap híven tükrözi az osztály ízlését és érdeklődési körét, aktuális problémáikat: híreket közölhetnek az osztályon belüli napi eseményekről, élménybeszámolók születhetnek az órákon történt bakikról, humoros feleletekről és szünetbeli eseményekről, születés- és névnapi gratulációk kerülhetnek a lapba, humoros jellemrajzok készülhetnek egymásról, vitát folytathatnak egymással az egyes kiscsoportok stb.

A projekt bevezetése

Az első tanórán körvonalazzuk a tanulóknak az osztályújság szerkesztésének módszerét. Tudatosítsuk bennük, hogy komoly és alapos munkába vágunk, ami nemcsak tanórán belüli, hanem otthoni munkával is jár, ugyanakkor játékos és közvetlen tanórákra számíthatnak. Ezután tisztázunk néhány kérdést:

  • Hány számot adunk ki: Az újságszerkesztésre szánt tanórák számát ugyan a tanmenetben előre meghatározzuk, de azt a csoporttal közösen döntjük el, vajon egyetlen terjedelmesebb lapot, vagy több, szűkebb terjedelmű újságszámot szeretnének létrehozni a tanulók.
  • Ha több számot jelentetünk meg, a részfeladatok felelősei váltakoznak-e: Mivel az újságszerkesztés nem csupán szövegalkotási feladatokból áll, a tanulók bepillantást nyernek a számítógépes szövegszerkesztésbe és -elrendezésbe, az illusztrációkészítésbe, a korrektori és lektori munkába is. Ezek végzésére szekciókat alakítunk ki, amelyeknek – a csoport döntése alapján – számonként váltogathatjuk a tagjait.
  • Mi legyen az újság címe: A címválasztás megkönnyítése érdekében először ismertetjük a tanulókkal a cím kohéziós funkcióját és a címfajtákat. Amennyiben nem sikerül az óra végéig döntenünk, készíthetünk egy ötletdobozt, amibe a tanulók különböző javaslatokat helyezhetnek.

Ismerkedés a műfajokkal, szövegtani gyakorlatok

Következő lépésként a műfajok kijelölésére kerül sor. Minden műfajra – az igényességtől függően – egy vagy két tanórát szánunk. Az adott műfaj megvitatása után csoportmunkában dolgozunk: minden csoport választ egy témát, amiről rövid szöveget ír. Ezeket a szöveget kiscsoportonként felolvassuk és megbeszéljük. A következő órára házi feladatként mindenki készít az adott műfajra egy rövid szöveget, amelyeket tanóránként más módszerrel vizsgálunk meg. Az óra első harmadában meghallgatunk néhány fogalmazást, majd kiválasztunk kettőt-hármat, amivel részletesebben foglalkozunk. Mivel minden tanuló szövegére nem juthat idő, a házi feladatokat a tanár külön ellenőrzi, javítja és értékeli. Néhány szövegalkotási gyakorlat:

  • Műfajváltás: Ugyanazt a témát más műfajra ültetjük át, pl. elbeszélésből jellemzés, hír alapján mese születik, reális történetet fikciósítunk stb.
  • A tételmondat variálása: Az ilyen gyakorlatok során a kiválasztott fogalmazás egy-egy bekezdését vetjük górcső alá elsősorban a téma-réma viszony alapján, a tételmondat megkeresésével és megvizsgálásával. Az egyes csoportok áthelyezik, átfogalmazzák vagy felcserélik a bekezdés tételmondatát, majd közösen megvizsgáljuk, mit eredményez a tételmondat lényegi megváltoztatása.
  • Kohéziós gyakorlatok: Szintén egy kiválasztott bekezdést tanulmányozunk, megkeressük benne a szövegösszetartó erőket és megpróbáljuk átalakítani, másokkal helyettesíteni. Többnyire nagy sikert aratnak azok a gyakorlatok, ahol csupán minden második mondatot adjuk meg a találomra kiválasztott fogalmazásból, és a tanulóknak kell „összevarrniuk” azt értelmes szöveggé.
  • A makroszerkezet vizsgálata: Felcseréljük egymás szövegeinek makroszerkezeti egységeit, majd új bekezdések betoldásával megpróbáljuk „összefoltozni” az immár új jelentéssel bíró szöveget. Kedveltek a „fej”, illetve „vég”nélküli szövegek is, ahol a tanulóknak kell pótolniuk a fogalmazás bevezetését vagy befejezését.
  • Cím váltása: A szöveg meghallgatása alapján a tanulók megjósolják, mi lehet az írás címe; összepárosítjuk a címeket és a szövegeket; egy adott témára különböző fajtájú címeket gyűjtünk; eszperente címeket adunk; megváltoztatjuk egymás címeit stb.
  • Szövegvariációk készítése: Az egyes csoportok különböző zárlatokat készítenek, szinonimákkal átírnak egy bekezdést, megváltoztatják a szereplők jellemzését vagy a nemét, más kontextusba helyezik a történetet (idő és helyszín váltása) stb.

A szerkesztőbizottság

Miután feldolgozzuk a tervezett műfajokat, egy külön tanórán belül kiválasztjuk azokat a szövegeket, amelyek bekerülnek majd az újságba. A válogatásnál ügyeljünk arra, hogy minden tanuló és műfaj legalább egyszer képviselve legyen a lapban. Ezt követően megalapítjuk az egyes szekciókat. Mindenki egyénileg dönti el, melyik munkacsoportban kíván részt venni, de természetesen ügyelnünk kell az arányos és képességek szerinti munkamegosztásra. Az alábbi csoportokat alakítjuk ki:

  • gépelők – Ezt a szekciót csak abban az esetben hozzuk létre, ha nem tudja minden tanuló elektronikus formában elkészíteni a szövegét. A gépelők feladatköre közé tartozik a szövegek helyesírásának ellenőrzése is. A javítatlan hibákért a csoport vállalja a felelősséget, amit az értékelésükkor figyelembe veszünk. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a tanár minden cikkről hibajegyzéket készít, amit összevet a kéziratokról készült fénymásolatokkal.
  • lektorok – Az ő feladatuk a szövegek stilisztikai ellenőrzése: a szóismétlések kiküszöbölése és szinonimákkal való helyettesítése, mondattömbök logikusságának ellenőrzése, bekezdésekre való tagolás, mikro- és makroszerkezeti egységek ellenőrzése stb. Ebbe a csoportba elsősorban a jobb képességű tanulókat irányítsuk, és velük is készíttessünk hibajegyzéket.
  • szerkesztők – Az ő munkakörükbe tartozik a cikkek sorrendjének kiválasztása. Az ő feladatuk továbbá felmérni, vajon elég szövegmennyiséget tartalmaz-e jövendőbeli újságuk, illetve néggyel osztható oldalszámmal rendelkezik-e a lap stb.
  • tördelők – A tördelő csoport a szövegek grafikai elrendezésére, az újság méretének megszabásásra, a betűtípus és -méret kiválasztására, az újság esztétikai elrendezésére ügyel oda.
  • illusztrátorok – A lehetőségektől és számítógép-ismeretektől függően kétféle csoportot hozhatunk létre: számítógépes grafikát készítők csapatát, valamint kézzel rajzoló csoportot. Az illusztrátorok szorosan összedolgoznak a tördelőkkel és szerkesztőkkel, és közösen döntik el, mely cikkekhez készítenek rajzokat.
  • korrektorok – A kész, kinyomtatott újság újraolvassák és ellenőrzik, kijavítják az elírásokat és hibákat. A korrektorok mindig kinyomtatott szöveggel dolgoznak, mivel elektronikus formában kevésbé észrevehetőek a hibák. A kész újságot aztán a tanár „végső korrektorként” átellenőrzi, majd visszaadja a tördelőknek nyomtatásra.

Az értékelésről

Mivel az újság készítése időigényes feladat, ajánlott a részfeladatok – szövegalkotási, illetve szerkesztőbizottságbeli munka – értékelése is. Az önálló szövegek alkotását tanóránként tudjuk ellenőrizni, azonban a csoportmunka nagyobb odafigyelést igényel. Ügyeljünk arra, hogy a szövegtani feladatok megoldására helyeződjön a hangsúly, és az újság megjelentetésének láza ne nyomja el az ismeretszerzési szempontokat. A projekt idején kiemelkedően teljesítő tanulókat külön jutalmazzuk. A nyomtatásban megjelent újságnak végül érdemes egy külön tanórát szentelni, ahol nemcsak ünnepélyesen átadjuk a tanulóknak a művüket, hanem szóban is kiértékeljük a közös munkánkat.

A szerző öt osztályújság-projektet vezetett: 2007-ben és 2008-ban az alsóbodoki Magán-szakközépiskolában; 2009, 2010 és 2011 folyamán a hidaskürti alapiskolában.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .