Ez a szórakoztató könyv egy modern meseregény, amelynek főhőse egy hétköznapi kisfiú. A kisfiú mellett olyan szereplők jelennek meg, amelyekkel már kisgyermekként a népmesében találkozhattunk, mint például a boszorkány, a királykisasszony, s nem utolsó sorban a varázsló. A mi kis varázslónk sajnos évfolyamutolsó lett, ezért egy olyan körzetben kap állást, ahol senki nem veszi igénybe a varázstudományát. Egy nap az ötödik emelet ablakában megpillantja Éliás Tóbiást, a kisfiút, aki saját mesére vágyik. Ekkor indul kettejük kalandos története, melynek célja, hogy megkeressék Tóbiás saját meséjét. Az egész történet egy modern helyszínen játszódik, pontosan abban a lépcsőházban, ahol Éliás Tóbiás is a hétköznapjait éli. A lépcsőház egyik emeletén találkoznak első Badar királlyal, akinek királysága helyére egy vegyi üzemet helyeztek, őt és az alattvalóit pedig a lakótelepre költöztették. A király megkéri a varázslót és kis társát, hogy keressék meg legkisebb leányát, Lanolint, akit sajnos elveszített. Útjuk során rengeteg kalandnak lesznek részesei. Vajon sikerül megmenteni a királykisasszonyt? Képesek lesznek az eléjük gördülő akadályokat legyőzni? Az olvasó minden kérdésre választ kap a mese végén.
A főszereplő életrajza
Az én nevem Fitzhuber Dongó. 1984-ben születtem, ahogy tetszik Mese- vagy nem Meseországban. A híres, neves író, Békés Pál talált ki engem, akit innentől fogva szülőapámnak tekintek. Kezdetben az Ecc-pecc Varázs Ovit látogattam, majd beiratkoztam az 1. Varázsló Általános iskolába. Tanulmányaim a Körzeti Varázs Gimnáziumban folytattam, és végül a Békés Pál- Varázsló Tudomány Egyetemen lettem okleveles mestervarázsló. Igaz, hogy kissé kétbalkezes vagyok, és túlságosan szépnek sem mondhatom magam (a lábam csámpás, az orrom krumpli, a fülem kajla, a hajam serte), de nagyon szeretem a kalandokat.
A főszereplő bemutatása:
| Születési adatok: | 1984. március 21.Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelep, Budapest, 1122 | |
|
|
||
| Nem: | Férfi | |
|
|
||
| Díjak: | Varázsdiploma | |
|
|
||
| Személyes adatok: |
Legjobb barátom:Éliás Tóbiás, a lakótelepi kisfiú. Továbbá nagyon kedvelem Irma nénit, aki egy nagyon neves, ámde már nyugdíjas boszorkány. További barátaim: Első Badar király, aki megbízott lánya felkutatásával. Csap Csöpp, a szellem, Anton és Antenna, a két Dzsinn, akik az ajtó áttörésében jeleskedtek. A folyton veszekedő udvari bölcs és udvari bolond. A Nagy Kulcsmásoló, aki segített kinyitni azt az ajtót, amely mögött a szépséges Lanolin raboskodott. Ellenségeim: Az Ajtó, a Csikorgó Csőkorgó, vagy ha jobban tetszik, a Csúf Csőgörény. |
|
|
|
||
| Érdeklődés: | Szeretem a kalandokkal teli életet. Szeretek tenni mások boldogságáért. Nagyon érdekel a foglalkozásom, a varázslás. | |
Részlet egy riportból
„A kétbalkezes varázslóról az a hír járja, hogy lehetett volna belőle egy Harry Potter. Mi a véleménye erről Önnek?
Ha nem magyarul születik, talán messzebb juthatott volna. De hogy az én meseregényemből „koppintották” a Harry Pottert, az egyszerűen marhaság. Egyszer voltam olyan bolond, hogy amikor megkérdezett erről az RTL klub akkor, ahelyett, hogy röviden azt feleltem volna: nem, három percben válaszoltam. Ők megvágták egy percre, amiből az derült ki, hogy igen. Hiszen hát így durranás. Mindösszesen annyi történt, hogy amikor én A kétbalkezes varázslót megírtam, akkor a könyv bizonyos részeit az akkori Artisjus lefordította angolra és elküldte harminc nyugati könyvkiadónak, melyek nagyon nem válaszoltak. Miért kellett volna nekik egy meseregény Kelet-Európából? Ezek közül az egyik az a kiadó volt, amely később a Harry Pottert is megjelentette. Ennyi.” (részlet egy riportból, melyet Szepesi Dóra készített Békés Pállal)
Felhasznált szakirodalom:
BÉKÉS Pál, A kétbalkezes varázsló, Budapest, Móra Kiadó, 2004
http://www.barkaonline.hu/megkerdeztuek/771-megkezts-p
VÉGH Balázs Béla, VÉG Adalbert, Magyar irodalom és gyermekirodalom, 2006
