Jakab István: Harcunk a szlovakizmusokkal, 2.rész

A „felépítményi iskola” és az iskolai „érdekkör”

Tervünknek megfelelően és ígéretünkhöz híven a szlovakizmusok felismertetésével folytatjuk cikksorozatunkat. A szlovakizmusok bemutatásának témakörében az ún. tükörszavak és tükörkifejezések használatával fogunk most is foglalkozni, hiszen ezek által „a magyar nyelvi burokba csomagolt” szlovák kifejezések használata erősödik meg tudatunkban, és terjed el nyelvünkben. Ilyen kifejezés nyelvünkben a felépítményi iskola és a felépítményi tagozat kifejezés is. Ki ne ismerné ezt a két – még a pedagógusok körében is használt – alaposan elterjedt kifejezést a szlovákiai magyarok közül? (Időnként még iskolák újsághirdetéseiben is előfordulnak!) Talán említeni is felesleges: mindkettő egy-egy szlovák kifejezésnek a szó szerinti „magyarra fordításából” keletkezett, legalábbis a hiedelem szerint. Igen, valóban úgy, de mint többször tapasztaljuk, kétnyelvű környezetünkben ezek a műveletek sem mindig minősíthetők fordításnak, még ha többen annak gondolják is őket.

Egyébként ennek a nyelvi hibának is már több évtizedes története van. Még azokban a szebb években, amikor a szlovákiai magyaroknak nemzetiségi minisztériumuk is volt, ettől a hivataltól kapott a Csemadok keretében működő anyanyelvi társaságunk – mert ilyen szervezetünk is volt akkor nekünk – egy körlevelet, amelyben arra kérték nyelvművelőinket, segítsenek magyar nevet adni ennek az iskola- és tagozattípusnak, amelynek a szlovák nevében ez a kifejezés volt: nadstavbová škola, illetve nadstavbové oddelenie. Akkor a nyelvművelőink ezt a nevet ajánlották az iskolatípus megnevezésére: szakosító iskola; ha csupán tagozatként működött ez a képzésforma valamelyik szakközépiskola mellett, akkor az iskola neve után a szakosító tagozat kifejezés került az iskolanév kiegészítésére. A szakosító iskolában vagy tagozaton az általános középiskolákban érettségizettek egészítették ki általános műveltségüket szakmai (mezőgazdasági, könyvtárosi stb.) ismeretekkel, s vállalhattak szakképesítést megkövetelő állásokat is. Ezek a szakosító iskolák vagy tagozatok napjainkban is működnek, s amint tapasztaljuk, velük a régi hibák is élnek és hatnak nyelvünkben. Pedig elsősorban csak az iskola illetékeseitől függ, hogy ez a tájékoztatás magyarul helyes formában kerüljön az iskola nevébe, a nyelv használóitól meg az, hogy ezt figyelembe véve alkalmazzák a nevet közléseikben. A magyar nyelvben ugyanis a felépítményi iskola vagy a felépítményi tagozat kifejezés sem iskolanévben, sem más vonatkozásban nem használatos, tehát a kérdésben tájékozatlan magyar első hallásra vagy olvasásakor meg sem érti e kifejezéseket.

Ha már fentebb úgyis iskolai témáról esett szó, essék szó a továbbiakban is iskolával kapcsolatban előforduló kérdésről: az ún. érdekkör szó iskolai vonatkozású használatáról! Mert ha elgondolkodunk egy kicsit is az érdekkör szó használatáról, biztos, hogy nem az iskolával fogjuk ezt elsősorban kapcsolatba hozni. Ha az értelmező szótárt is segítségül hívjuk, abban megtaláljuk ezt a szót, mégpedig ebben a jelentésben: valamely személy, csoport vagy vállalat – főleg anyagi – érdekeltségeinek kiterjedési köre. (Példa rá: A legtöbb vállalat az ő érdekkörébe tartozott.) Tehát a szótár értelmezése alapján inkább azt állapíthatjuk meg, hogy az érdekkör valójában nem is iskolai, hanem gazdasági jelentésvonatkozású szó, holott az előbb az iskolai vonatkozásúak között utaltunk rá. Sajnos, ez így igaz, valóban gazdasági vonatkozása van, csak mi, szlovákiai magyarok tettük – tévedésből – iskolai vonatkozásúvá. Hogy hogyan? Úgy, hogy egy iskolai vonatkozású szlovák szót helytelenül fordítottunk magyarra. A szlovák nyelvben egy tanulókból álló iskolai kört így hívnak: záujmový krúžok. Ezzel a szlovák nyelv azt fejezi ki, hogy olyan körről (iskolai körről) van szó, amelyikbe a tanuló az érdeklődése alapján jelentkezhet. A záujmový krúžok a szlovákban nem érthető félre, mert míg a magyarban a kör szónak, illetve szóalaknak kilenc jelentését közli a nagyobb értelmező szótár, a szlovákban ezek a jelentések megoszlanak két szóalak: a kruh és a krúžok között, s a személyekből álló kör nevét a krúžok szóalakkal fejezi ki.

A szlovák kifejezés magyar fordításának kérdését bonyolítja az a körülmény, hogy a záujem szó a szlovákban ezt jelenti: érdek, érdeklődés. A záujmový krúžok kifejezés záujmový jelzőjének jelentésében e melléknévnek nyilván a második jelentése érvényesül, nem az első, mi mégis érdekkör-nek fordítjuk a szlovákiai magyar szóhasználatban, mert nyilván érezzük, hogy az érdeklődési melléknév nem illenék a kör szavunk elé ilyen értelemben; egyébként az érdeklődési kör már foglalt is más jelentéstartalom kifejezésére. Bizonyára sok pedagógus emlékszik még arra, hogy a magyar tannyelvű iskolákban még a – kétnyelvű – bizonyítványok hátsó oldalán is évekig az érdekkör szó szerepelt a tanulók osztályon kívüli munkáját értékelő részben az ötvenes években. Tehát alaposan belekeveredtünk a saját magunknak okozott fordítási problémába ahelyett, hogy megjegyeznénk egyszer s mindenkorra: a záujmový krúžok a magyarban szakkör. Egyszerűen azért, mert egyrészt ez a kifejezés semmiféle fordítási spekulációval nem fordítható le jobban magyarra, másrészt – és főként – azért, mert a magyarban már régen ez a neve ennek az iskolai szakszónak. Ezt tehát csak át kell vennünk és használnunk nyelvünkben a szlovák szövegbeli záujmový krúžok kifejezés értelmének fordítására.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .