Sok hazai és külföldi tanulmány kezdődik azzal a megállapítással, hogy a tankönyvprobléma mint kutatási terület rendkívül összetett kérdéseket vet fel. Az anyanyelvi tankönyvek szerepe az iskolában megkülönböztetetten fontos, kisebbségi körülmények között különösen. Nem elhanyagolható ugyanis, milyen nyelvi ideált közvetítenek épp a kisebbségi anyanyelvi tankönyvek.
A szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban jelenleg használatos tankönyvek kérdését jelen pillanatban – tekintettel az oktatásban még mindig zajló átalakítási folyamatra – legalább négy szinten időszerű tárgyalni:
1. a törvényi szabályozás, a vonatkozó törvények, rendeletek, határozatok szintjén;
2. pragmatikai-pedagógiai szinten, a szűkebb értelemben vett oktató-nevelő folyamat szempontjából;
3. didaktikai szinten, a tananyag megjelenítése, digitalizálása vonatkozásában és elsősorban a nyelv szintjén, ill. fordításelméleti szempontból;
4. az összehasonlítás szintjén – ez utóbbi keresztezi az előbb említett valamennyi szintet.
A fenti területek a hazai tankönyvkutatás egy-egy fontos szempontját is jelentik, ugyanakkor tükrözik a kutatási téma fentebb említett összetettségét is.
Nyilvánvaló, hogy e megközelítési lehetőségek – s az említetteken kívül sok más egyéb – szervesen összekapcsolódnak, vagyis erőteljes összefonódások vannak köztük.
A törvényi szabályozás szempontjából égető probléma a tankönyvkérdésnek a közoktatási törvényben való megjelenítése, nevezetesen az, hogy a törvény értelmében az iskolaügyi minisztérium:
- a tankönyvpiac liberalizálása helyett egy tankönyv megjelenését támogatja anyagilag – ez a helyzet visszalépést jelent a korábbi állapothoz képest;
- megnehezíti a Magyarországról behozott tankönyvek és tansegédeszközök használatát;
- az államnyelvből lefordított tankönyvek előnyben részesítésével nehezíti a tankönyvekkel való ellátottságot;
- a tankönyvek kérdése az államnyelvtörvény következtében túlpolitizálhatóvá vált.[i]
Pedagógiai szempontból, azaz a szűkebb értelemben vett oktató-nevelő folyamat szempontjából a pedagógusoknak és a tanulóknak mint felhasználóknak a tankönyvekkel kapcsolatos véleményei, szemléletmódja, értékelése fontos elsősorban; az, hogy mennyire tölti be a tankönyv a funkcióját a gyakorlatban.
Változatlanul időszerű kérdés, hogy mennyire segíti az oktató-nevelő munkát a tankönyv, milyen mértékben felhasználóbarát, milyen mértékben tanulható, mennyire korszerű tananyagokat közvetít és egyebek.
Didaktikai szempontból a tananyagfejlesztés, a tananyagok digitalizálásának kérdése, a tankönyvek elbírálásának szempontrendszere lépett előtérbe. Állandó feladat lenne felmérni, milyen nyelvi ideált közvetítenek a tankönyvek (vö. Simon 2007, Simon–Misad 2009); ill. az államnyelvből fordított tankönyvek különféle nyelvpedagógiai kérdéseit (például, elősegítik-e a magyar szaknyelvek elsajátítását, a szabatos terminológiahasználatot, ill. ellenkezőleg, a nyelvi különfejlődés melegágyai). Az eddigi hazai tankönyvkutatás a legalaposabban épp ezt a kérdéskört dolgozta fel (vö. Horváth 2003, Szabómihály 2008).
Az összehasonlítás szempontja épp a korszerűsítés, a tananyagfejlesztés, digitalizálás szempontjából nagyon fontos. Az összehasonlító tankönyvkutatás azonban szűkebb pátriánkban mindezidáig nem nagyon terjedt el.
A továbbiakban e négy időszerű megközelítésmód közül a szűkebb értelemben vett oktató-nevelő folyamat szempontjából vizsgálom a tankönyveket. Bemutatok néhány adatot a pedagógus és a diákok szemével is láttatva a magyar nyelvű tankönyveket.
Középiskolai magyartanárok véleményei a magyar nyelv- és irodalomtankönyvekkel kapcsolatban
A középiskolai tanár adatközlők alábbi válaszai nem a 2008 óta fokozatosan megjelenő új, ún. reformtankönyvekre vonatkoznak, hanem a korábbi állapotot tükrözik. Felmérésünk országos szintű volt.
1. táblázat: Egyes tényezők hatása a középiskolai tanulók magyar nyelv és irodalom tantárgy iránti érdeklődésére. N=68 (középiskolai tanár adatközlők)
válasz/tényező | tananyagtartalom |
a tankönyv minősége |
tansegéd- és oktatástechnológiai eszközök alkalmazása |
a tanítás módja (módszerek alkalmazása) |
leginkább befolyásolja | 32 (47,1%) | 12 (17,6%) | 14 (20,6%) | 47 (69,1%) |
nagyban befolyásolja | 22 (32,4%) | 31 (45,6%) | 31 (45,6%) | 17 (25,0%) |
közepesen befolyásolja | 11 (16,2%) | 16 (23,5%) | 18 (26,5%) | 2 (2,9%) |
kevésbé befolyásolja | 3 (4,4%) | 9 (13,2%) | 5 (7,4%) | 1 (1,5%) |
összesen | 68 (100%) | 68 (100%) | 68 (100%) | 68 (100%) |
A táblázat adataiból látható, hogy a tanárok szerint leginkább a módszerek befolyásolják a diákok tantárgy iránti érdeklődését. A tananyagtartalom, amelynek fő hordozója a tankönyv, szintén jelentős mértékben befolyásoló tényező a középiskolai tanulók magyar nyelv és irodalom tantárgy iránti érdeklődésében. Emellett a tankönyv minősége sem elhanyagolható tényező; a válaszadók 17,6 százaléka szerint ez a tényező a leginkább, ill. 45,6 százaléka szerint nagyban befolyásolja a tanulók motiváltságát, e kettő összesen 63,2 százalékot tesz ki.
2. táblázat: Elegendő mennyiségű szövegmutatványt tartalmaz-e a nyelvtankönyv a táblázatban feltüntetett különféle típusú szövegekből? N=68 (középiskolai tanár adatközlők)
válasz/ szövegtípus |
tudományos-ismeretterjesztő szövegek | szépirodalmi szövegek | nyelvjárási szövegek | a hétköznapi élet szövegei |
igen | 11 (16,2%) | 26 (38,2%) | 6 (8,8%) | 14 (20,6%) |
inkább igen | 35 (51,5%) | 25 (36,8%) | 9 (13,2%) | 19 (27,9%) |
inkább nem | 11 (16,2%) | 6 (8,8%) | 26 (38,2%) | 23 (33,8%) |
nem | 6 (8,8%) | 3 (4,4%) | 14 (20,6%) | 7 (10,3%) |
egyáltalán | 2 (2,9%) | 1 (1,5%) | 7 (10,3%) | 2 (2,9%) |
nem tudom | 3 (4,4%) | 7 (10,3%) | 6 (8,8%) | 3 (4,4%) |
összesen | 68 (100%) | 68 (100%) | 68 (100%) | 68 (100%) |
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy leginkább a szépirodalmi szövegek mennyiségével vannak megelégedve a tanárok, ill. a tudományos-ismeretterjesztő szövegekével. Ugyanakkor ezekhez képest kevésnek tartják a nyelvjárási szövegekét. A tanárok válaszai tehát azt tükrözik, hogy nagyobb fokú nyelvi változatosság lenne szükséges a tankönyvekben (vö. Simon 1996, Simon–Misad 2009). A táblázat ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a tanár adatközlők eléggé bizonytalanok a kérdés megítélésében.
A tanulók adatai. Középiskolai diákok véleményei a magyar nyelv tankönyvekkel kapcsolatban. Az alábbi kérdéseket országos viszonylatban kérdeztük le.
3. táblázat: A középiskolai tanulók magyar nyelv és irodalom tantárgy iránti érdeklődését befolyásoló tényezők (N = 309)
Milyen mértékben befolyásolják érdeklődésedet a következő tényezők a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanulásában |
legin-kább (%) |
nagy-ban (%) |
közepe-sen (%) |
kevés-bé (%) |
szinte egyálta-lán (%) |
nem válaszolt (%) |
tanításon kívüli tevékenység |
23,0 |
17,8 |
23,3 |
13,6 |
21,7 |
0,6 |
az iskola légköre |
22,7 |
29,4 |
20,7 |
8,4 |
18,4 |
0,3 |
szakköri tevékenység |
6,5 |
18,1 |
25,2 |
17,8 |
31,4 |
1,0 |
tanítási módszerek |
37,0 |
25,0 |
18,2 |
10,7 |
8,4 |
0,6 |
tansegédeszközök |
7,8 |
16,8 |
31,7 |
19,4 |
23,9 |
0,3 |
tankönyvek |
9,7 |
21,0 |
28,8 |
19,7 |
20,4 |
0,3 |
tananyag |
39,8 |
27,8 |
20,7 |
6,1 |
5,2 |
0,3 |
A fenti táblázat adataiból kitűnik, hogy a legfontosabb két tényező a tananyag és a tanítási módszerek, ehhez képest jóval szerényebb a tankönyv mint motiváló tényező szerepe, a tananyag viszont – amelynek elsődleges hordozója a tankönyv – ilyen szempontból jelentős tényező.
4. táblázat: A középiskolai tanulók véleménye a magyar nyelv tankönyveinek és munkafüzeteinek minőségéről
Milyen mértékben vagy megelégedve a magyartankönyvek és munkafüzetek minőségével? |
A tanulók száma |
Százalék |
nagyon meg vagyok elégedve |
57 |
18,4 |
részben |
152 |
49,2 |
alig |
41 |
13,3 |
nem vagyok megelégedve |
24 |
7,8 |
nem tudom megítélni |
35 |
11,3 |
összesen |
309 |
100,0 |
Az adatok alapján a tanulók 18,4 százaléka nagyon meg van elégedve a tankönyvekkel, ill. csaknem 50 százalékuk részben szintén meg van elégedve. Elégedetlenségének egyértelműen csak a tanulók 7,8 százaléka adott hangot, és viszonylag nagy százalékban választották a „nem tudom megítélni” lehetőséget is (11,3 %).
Rendkívül fontos, hogy a készülő új magyartankönyvekben megfelelően érvényesüljön a nyelvi változatosság megjelenítésére való törekvés. Az ilyen szemléletű anyanyelvi neveléssel el kell érnünk, hogy a tanulók egészséges nyelvszemlélettel tekintsenek saját nyelvükre, a magyarra, ezen belül annak szlovákiai változatára, azaz vernakuláris nyelvükre. Természetesen az új tankönyvek, egyáltalán a korszerű szemléletű nyelvi neveléshez szervesen hozzátartozik az egyéb hazai és idegen nyelvek tisztelete, megismerésük, elsajátításuk elősegítése, megkönnyítése is.
Szakirodalom
Győry Adrienn 2010. Az államnyelv és a kisebbségi nyelv harca a magyar tanítási nyelvű iskoláknak szánt tankönyvekben. Fórum Társadalomtudományi Szemle 12/1: 85–93.
Horváth Géza 2003. Minden fordítás ferdítés?! Nyelvi furcsaságok matematikai szövegekben. Katedra 10/8: 22–23.
Simon Szabolcs 2007. Purizmus az anyanyelvi nevelésben. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó (szerk.), Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó: Dunaszerdahely–Budapest. 219–229.
Simon Szabolcs 2011. Szempontok, irányzatok a tankönyvek és egyéb iskolai dokumentumok elemzésével kapcsolatos szlovákiai magyar szakirodalomban. Uő. Nyelvi tallózások. Nap Kiadó: Dunaszerdahely. 124–138.
Simon Szabolcs–Misad Katalin 2009. Nyelvi ideológiák és nyelvhelyességi babonák egy szlovákiai magyarnyelv-tankönyvben. Eruditio – Educatio 4/2: 61–68.
Szabómihály 2008. A tankönyvfordításról és a tankönyvek értékeléséről. In: Fazekas József (szerk.), Emlékköny Zeman László 80. születésnapjára. Lilium Aurum: Dunaszerdahely. 92–105.
Szabómihály Gizella 2011a. A szlovákiai települések és domborzati elemek magyar nevének standardizációs problémáiról. Fórum Társadalomtudományi Szemle 13/3: 21