Klemen Terézia: A kétszintű érettségi a tudásszint hű képe – Jó ötlet volt megszüntetni a kétszintű érettségit?

Május–június van, az iskolai búcsúzások ideje. Kinek egy tanév zárul le, kinek egy korszak. A középiskolás végzősöknél eljött a nagy megmérettetés időszaka, az érettségi vizsgák ideje közép- és emelt szinten.

Megdöbbenéssel hallottam a közelmúltban, hogy Szlovákiában a pár éve bevezetett kétszintű érettségit máris megszüntették, leváltotta a régi, megszokott vizsgáztatási mód. Elgondolkodtam rajta, vajon mi lehet a valós ok, mi nem működhetett, hisz ha a rendszert alaposan kidolgozták, akkor a legtökéletesebb mód az egységes értékelési rendszerre, s így a diákok a magyarországi felsőoktatási intézményekbe is nagyobb eséllyel jelentkezhetnek és juthatnak be. Magyarországon dolgozok középiskolai tanárként, s a kezdetektől ott voltam, részt vettem az ottani kétszintű érettségi rendszer bevezetésénél. Most röviden bemutatnám, hogyan is működik.

A jelenlegi érettségi rendszerét Magyarországon 2005-ben vezették be, de azóta már pedagógusok, diákok és szülők is megtanulták, kiigazodnak az új rendszerben.

Bár lehet, első olvasatra bonyolultnak, összetettnek tűnik, hisz így voltam ezzel én is, mikor 2004-ben, az első „Kétszintű érettségi vizsgán vizsgáztató tanárok képzésén” részt vettem. Az akkori Országos Közoktatási Intézet által szervezett, szakonként 30 órás képzésre csak bizonyos kritériumok teljesítése esetén jelentkezhetett a tanár. A feltételek közül néhány: 5 éves egyetemi végzettség, 10 év középiskolai tanítási gyakorlat, munkahelyi ajánlás – ha ezek adva voltak, jöhetett a felkészítő tanfolyam, ahol megismerkedtünk a vizsgakövetelmények részletes szerkezetével, a kompetencia-összetevőkkel, gyakoroltuk a feladatokat és a javításokat, majd az elsajátított anyagból mi is szóbeliztünk, sőt írtunk is.

Ezenkívül újabb 30 órás felkészítő továbbképzés és vizsga jön, ha akár a középszintű, akár emelt szintű tantárgyi bizottság elnöki pozíciójára pályázik valaki. Ezeket a vizsgákat – nehogy elévüljenek – két-három évenként fel lehet újítani.

A tanárok tehát már megszokták és átlátják a rendszert, melynek nagyon sok előnye van. Régen a vizsgatárgyak jelentős részéből nem is volt írásbeli vizsga (pl. történelem, ami kötelező érettségi tantárgy), az értékelési rendszerek pedig helyiek voltak, és az ötfokú skála szerint történtek. Ezért fordulhatott elő, hogy ami az egyik iskolában ötöst, a másikban csak hármast ért. Hozzáteszem, a régi érettségi rendszerrel szemben nem volt elvárás a teljes körű objektivitás, a mai azonban éppen ezt próbálja minél jobban megközelíteni. A javító tanárok csak a központilag kiadott, nagyon precízen kidolgozott javítási-értékelési útmutató szerint ítélhetik meg a diák teljesítményét pontokkal, százalékokkal. A magyar nyelv és irodalomnál például 100 pontot lehet elérni az írásbelin, ami két részből áll: 60 perces szövegértési feladatsorból és 180 perces szövegalkotási feladatból, amelynél 3 témából lehet választani. A szóbeli vizsga pedig 50 pontos, ebbe beletartozik a nyelvtan tétel és az irodalom is.

Az érettségi vizsgának különböző fajtái vannak, ilyen a már említett középszintű érettségi, melyet a középiskolák szerveznek úgy, hogy az intézményvezetők meghatározott időben vehetik át a központilag előkészített feladatlapokat a járási hivatalokban. Az érettségi vizsga következő típusa a szintemelő, mely a középszintű vizsga után következik, esetleg a következő vizsgaidőszakban, és emelt szintet jelent azoknak, akik nem első alkalomra választották ezt a vizsgatípust.

Ez tehát a másik típusú, az emelt szintű érettségi vizsga, melyet megyénként csak egy bizonyos, az Oktatási Hivatal által kijelölt középiskola szervezhet, és az írásbelik és a szóbeli vizsgák is csak ott bonyolíthatók le, sőt az előre kinevezett javító tanárok és szóbeliztetők is csak ott javíthatják a dolgozatokat, vizsgáztathatják a diákokat, úgy, hogy a dolgozatok csak kóddal vannak ellátva.

Emelt szintű érettségi vizsgát egyre több felsőfokú tanintézmény, egyetem megkövetel, hisz ezek a vizsgák váltják ki a felvételit. Nem érhető el az előírt felvételi ponthatár, ha nincs a tantárgyak között egy-két emelt szintű érettségi vizsga. Természetesen emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők. Az a diák, aki biztosra megy, és mindenképpen be akar kerülni valamelyik egyetemre, az 2–3 tantárgyból is megpróbálja ezt a vizsgatípust, ami, bizony, nehéz, de jóval többet ér.

Ezeken kívül van még a kiegészítő és az ismétlő vizsga, mely az érettségi bizonyítvány megszerzése után tehető le. Ezt általában azért választják a diákok, hogy a felsőoktatáshoz szükséges érettségi portfóliójukon javítsanak.

Tudnunk kell még azt, hogy Magyarországon május elejétől két-három hétig tartanak az írásbelik mind közép, mind emelt szinten, a szóbelikre csak júniusban került sor, a diákoknak négy–hat hét felkészülési idejük van a szóbelikre. Mint gyakorló tanár és vizsgáztató tudom, hogy sok esetben ez nem jó, mert néha nem tanulnak, hanem felejtenek ennyi idő alatt a diákok. Mindenesetre a május és a június a középfokú oktatás legnagyobb próbatétele.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .