Teleki Mária: A -nak / -nek határozórag

A -nak/-nek határozóragot datívusi ragként tartja számon a szakirodalom, holott a háromféle datívusi vonatkozáson túl, hely-, képes hely-, négyféle állapot-, tekintet-, állandó-, cél-, okhatározói , sőt birtokos jelzői és birtokos jelzői értelmezői ragként is funkcionál. A kérdés az, hogy mikor kezdett el ilyen széles jelentéskörrel bírni. Az írott irodalmunkban ezt nem érhetjük tetten, ugyanis nyelvemlékeinkben már a kezdetektől találhatunk olyan szintagmákat, melyekben a -nak/-nek ragos névszó az állítmánynak mind részeshatározói, mind birtokos részeshatározói, mind állapothatározói és birtokos jelzői vonzataként megjelenik.

A klasszikus magyar nyelvtanok szerint a magyar nyelvben 25 potenciális esetrag van. Az Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó. Bp. 2003. 201.) a rag társulási képességei alapján 18 esetragot fogad el, s a datívust a közvetett tárgy esetének tekinti. (Erre vonatkozólag lehetnek pro és kontra érvek, de most nem célunk ezzel vitatkozni.)

 

Halotti Beszédben, mely a legrégibb nyelvemlékünk (1192–1195), kilencszer fordul elő a -nek rag – kizárólag magas hangrendű változatban. Ez igazolni látszik azt a feltevést, hogy a -nak/-nek rag a neki határozószó jellegű E/3 személyes névmásból alakult ki, s a XII. században még nem volt meg nyelvünkben a mély hangrendű változata:

 

1.) halanec halaláál holz; 2.) Engede urdung intetvinec; 3.) Eʃ oz gimilʃnek vvl // keʃeruv uola vize; 4-8.) Num heon muga nec ge mend w foianec halalut evec; eʃlevn // halalnec es puculnec feze. eʃ mend w nemenec; 9.) Eʃ uimagguc // ʃzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia.

 

Mai értelmezésben:

1.) halálnak halálával halsz. – A halálnak birtokos jelzői (genitívusi) bővítménye a halálával régensnek.

2.) Engedett az ördög intésinek (kísértésének). – A kísértésének állandó határozója, kötött határozója az enged igei állítmánynak [A Magyar

grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001.) az aszemantikus határozó kifejezést használja.]

3.) És az gyümölcsnek keserű vala vize. – A gyümölcsnek birtokos részeshatározó (datívusi possessívus) a nomino- verbális állítmány (keserű vala) bővítménye.

4–5.) Nemcsak magának, de mind ő fiának halált evett. – A magának és fiának részeshatározói (datívusi) vonzatai az igei állítmánynak. Az eredeti szövegben a személyes névmási szótőt (muga ) és a ragot (nec) külön írták.

6–8.) és lőn halálnak és pokolnak feszültsége (félése), és mind ő nemének. – A halálnak és pokolnak birtokos jelzői bővítményei a fezenek. Ma inkább -tól/-től ragos eredethatározós szintagmával mondanánk: félt a haláltól, a pokoltól. Az eredeti szövegben az es előtt pont van, de az es kötőszót nem kezdi nagy betűvel a barát, a ponttal csak azt jelzi nagyon tudatosan, hogy „új tagmondat” kezdődik. A nemének datívusi possessivusa a lőn igei állítmánynak.

9.) És imádjuk Szent Péter urat, kinek hatalmat adott. – A kinek vonatkozó névmás – mely előtt az eredeti szövegben szintén pont van, de utána a szót az író nem kezdte nagy kezdőbetűvel – datívusi vonzata az igei állítmánynak.

neki E/3 személyes névmás négyszer szerepel a szövegben, mindannyiszor egy-egy igei állítmány részeshatározói vonzataként: odutta vola neki; munda neki; mundoa neki; oggun neki. (Figyelemre méltó a másoló barát tudatos helyesírásra való törekvése, miszerint a datívusi személyes névmásban mindig ’k’ betűt ír, a ragban, a szóvégen ’c’-t.)

 

Az Ómagyar Mária-siralomban – ami 1300 körül keletkezett – öt helyen találkozhatunk a -nak/-nek raggal. Itt már megjelenik a veláris variáns is, sőt mind veláris, mert a szavak, amelyekhez járul, mély, ill. vegyes hangrendűek.

 

1.) Vylag uila //ga viragnac uiraga; 2.) en // iumhumnok [!] bel bua qui // ʃumha nym [kyul] hyul; 3.) O ygoz ʃymeonnok bezzeg // ʃcouuo; 4.) Kegug // -gethuk fyomnok ; 5.) ne leg, // kegulm mogomnok

 

Mai értelmezésben:

1.) Világ világa, virágnak virága. – A virágnak virága birtokos jelzős szintagma, melyen belül a fölérendelt tag a második. A világ világa szintén birtokos jelzős, és fontos megjegyeznünk, hogy jelöletlen szószerkezet: a birtokos jelző (világ) mellett nincs ott a -nak rag.

2.) én szívemnek belső búja, ki soha nem enyhül – A szívemnek búja birtokos jelzős szintagma.

3.) Ó, igaz Simeonnak biztos szava – A Simeonnak szava birtokos jelzős szintagma.

4.) Kegyelmezzetek fiamnak – A kegyelmez igének kötelező vonzata a részeshatározó.

5.) ne legyen kegyelem magamnak – A létigei állítmánynak a bővítménye a részeshatározó.

Az OMS szerzője talán nem törekedett olyan tudatos helyesírásra, mint a száz – egynéhány évvel őelőtte alkotó HB írója, hiszen a rag egyszer -nac, négyszer -nok alakban fordul elő a szövegben, s az E/1 személyragos személyes névmást q-val írja:Vh nequem en fyon.

Jókai-kódexben a -nak/-nek ragos névszókat részeshatározói vagy birtokos jelzői vonzatként találjuk. (Jókai-kódex. Akadémiai Kiadó, Bp.1981.)

 

Birtokos jelzői vonzatként:

80. o.

3–5. sor: mene bel Porciuncula belӱ zent// marianak egӱhazaba

aӱoӱtatossagnak// kedveert. aldozaʃnak kedveert

17–18. sor: Es ewtet veʃʃe // tulaӱdon zayaual zamarnak ganayara

81. o.

4–6. sor: ewruen-//dezӱkuala ewnwkyk nayaʃʃagokro//l

Mai olvasatban a jelzős szintagmák: máriának az egyházába; ájtatosságnak a kedvéért; áldozásnak a kedvéért; szamarának a ganajára; őnekik a nyájasságukról.

 

Részeshatározói vonzatként:

81. o.

6. sor: Es hogӱ vr yʃtenn ada nekj tarʃaʃagot

8. sor: monduala nekӱk

83. o.

2–3. sor: Mendenek mutattӱauala boldog ferencznek

 

Aszemantikus határozói vonzatként:

81.o.

11–12. sor: Azert // engede ew zemewrmeknek

 

Mai olvasatban a határozós szintagmák: adott neki; mondta neki; mutatták Ferencnek; engedett a szemérmüknek.

 

INSTRUKCIÓ A TÖRDELŐNEK: A sárgával behúzott z olyan sarfes s szerű valami.A Magyar Elektronikus Könyvtárban a Régi magyar nyelvemlékeinknél meg lehet nézni.

 

A mai magyar nyelvben a -nak/-nek ragos főnév, illetve a főnevesült (deverbális nomenképzős) névszó leggyakrabban a cselekvő tranzitív ige valenciatartományához tartozó vonzatként jelenik meg: ad vmit vkinek, hoz vmit vkinek, beszél vmit vkinek, nyújt vmit vkinek, lát vmit vminek, gondol vmit vminek, hív vkit vminek, hisz vkit vkinek, hagy vmit vkinek, tulajdonít vmit vkinek, tart vkit vminek, rendez vmit valakinek, említ vmit vkinek. Ide tartoznék a nyelvhelyességi szempontból kifogásolható, divatos betud vkinek vmit.

Ugyanezen típusú igék műveltető, valamint cselekvő ható és műveltető ható alakajainak is vonzata lehet a -nak/-nek ragos névszó: hozat vmit vkinek, hozhat vmit vkinek, hozathat vmit vkinek.

 

Visszaható és mediális ige mellett ritkábban állhat -nak/-nek határozós vonzat: Mit búslakodsz itt magadnak?; M. bent tollászkodik magának a szobájában; Engedelmeskedik a szüleinek; A falnak dől; Ágynak esik; Meg ne betegedj nekem!; Megmarad magnak. (A visszaható és mediális igék mellett általában nem -nak/-nek ragos határozó a vonzat: gondolkodik vmiről, gondoskodik vkiről, tépelődik v. miatt, átkoz vkit, káromkodik vkire, mosakodik vmivel, hatódik vmin, vágyakozik vmire, köhög a macska miatt, elfárad a munkától, elnémul az ijedségtől, elszürkül a portól, megsárgul az időtől.)

Ha a visszaható, ill. mediális ige előtt (prepozícióban ) megjelenik a neki, az igekötő által a folyamatos (imperfektív) igéből kezdő (inchoatív) ige lesz, s állítmányként ez már gyakran vozza a -nak/-nek ragos határozót: nekigyűrkőzik a feladatnak, nekeveselkedik a munkának, nekifekszik a tanulásnak, nekiesik az ételnek, nekiiramodik a futásnak, ragaszkodik vmihez, nekidől a falnak, nekihajlik a kerítésnek, nekiáll a festésnek, nekiesik a barátjának (ti. veszekedni kezd vele.). A tavaszodik alanytalan mediális igéhez akkor sem jön sem alany, sem határozó vonzatként, ha hozzátesszük a neki igekötőt: Tyű, de nekitavaszodott! (Ti. hirtelen meleg lett.) A nekibúsul mediális ige sem vonz semmiféle határozót: Jaj, de nekibúsultál!

Ha a neki igekötő kezdő igéhez társul, akkor ennek növeli az ichoatív jellegét: nekiindul az útnak, nekiszabadul a süteménynek, nekilendül a tanulásnak, nekikezd a dolgának.

Az igekötő olykor megváltoztatja az ige valenciaszámát. A számol tranzitív ige mellé csak a tárgy jöhet vonzatként, de a beszámol, elszámol régensként már vonzza a -nak/-nek ragos határozót: beszámol vkinek vmiről; elszámol vminek vmit (ti. kiadásnak a nyereséget.). A kap ige szintén csak igekötős alakban vonzhat határozót: Bekapunk egy falatot a mamának, egyet a papának,…

 

 

A -nak/-nek ragos névszó mondattani szerepe

 

Először is a datívusi pozíciót vizsgáljuk meg.

1.) Pistának vettem a könyvet. – Itt részeshatározó a Pistának, a -nak rag datívusi.

Akkor a legegyszerűbb megállapítani a -nak/-nek ragos névszóról, hogy mondattani szempontból részeshatározó, ha a tartalmi jelentése a számára vagy részére névutóval is kifejezhető: Pista számára/részére vettem a könyvet; Pistának varrtam a kabátot; Pistának hoztam kávét; Pistának is én fizetem a vonatjegyet; Pistának hagytam ezt a szelet húst; Pistának maradt ez a munka; Jó Pistának ez a kis fejmosás; Jó lesz Pistának ez a kis fejmosás.

Kissé bonyolutabb az a helyzet, ha a mondat részeshatározója a logikai alany. Igei állítmány vonzataként: Pistának kell megcsinálni. Neked nem illik elmenni. Az embernek nem árt olykor fogyókúrázni/fogyókúráznia. Még neki áll feljebb (Ti. annak ellenére, hogy tudja, nincs igaza, tartja magát az elveihez. Elhomályosult alanyú mondat.). Névszói állítmány vonzataként: Nekem kellemetlen találkozni vele. Nem nehéz (nekem/neked/neki/nekünk/nektek/nekik) őt meggyőzni. Szabad ide bejönni a kutyának? Névszói-igei állítmány vonzataként: Nekem kellemetlen volt találkozni vele; Nem lesz nehéz (nekem/neked…) őt meggyőzni. Szabad lesz ide bejönni a kutyának?

2.) Pistának van könyve. – Itt birtokos részeshatározó a Pistának, a -nak dativusi possessivusi rag. Ez a határozó mindig egy létigei (van, volt, lesz, nincs) állítmány bővítménye: Árulónak nincs helye a csapatban. Árulóknak nincs helyük a csapatban. Marinak nemsokára fia lesz. Marinak nemsokára fiai lesznek. Mariéknak nemsokára fiuk lesz. Mariéknak nemsokára fiaik lesznek.

A birtokos részeshatározót érdemes közelebbről is megvizsgálni. A nyelvtankönyvek ezt vagy meg sem említik, vagy simán a részeshatározóhoz applikálják, pedig szükség van erre a kategóriára, amely valahol a részeshatározó és a birtokos jelző között áll, mert hibázunk, ha részeshatározónak aposztrofáljuk.

A fiúnak adok könyvet. (E/1) – Itt részeshatározó a fiúnak. (datívus)

A fiúnaka könyve szétszakadt. A fiú könyve szétszakadt. – Itt birtokos jelző (genitívus) a fiúnak, ill. a fiú. (Ebben a mondatban a névelő az alany tartozéka, ezért nem pontoztuk alá.)

A következő mondatokban a fiúnak, a fiúknak birtokos részeshatározói vonzata az állítmánynak:

A fiúnak van könyve. – A könyve szóban az -e- E/3 birtokos személyjel: egy birtokost és egy birtokot jelez.

A fiúnak vannak könyvei. – A könyvei szóban az -e- birtokos személyjel és az utána levő -i- birtoktöbbesítő jel egy birtokost és több birtokot jelez.

A fiúknakvan könyvük. – A könyvük szó végén a -k- többesjel nem a birtok pluralitását hivatott jelezni, hanem a birtokosét. A nyelvi tudat ezt napjainkban bizonyára a birtok többességét jelző toldalékként érzékeli, ezért rosszul alkotják a mondatot: A fiúknak van könyve. (A -k- téves értelmezésére a nyelvtörténetben már volt példa, emiatt kopott le a török kávézó jelentésű korcsmak szó vége, és lett belőle kocsma.)

A hibás toldalékolás oka az is lehet, hogy a birtokos jelzős szerkezet hatására (a fiúknak a könyve) jön létre a birtokos részeshatározós szerkezetben a tévedés.

A fiúknakvannak könyveik. – A könyveik szóban a három toldalék együtt (-eik-) a T/3 birtokos több birtokát jelöli.

Azért is lenne fontos tudatosítanunk ezt a határozói kategóriát, mert mind az írott, mind az éterben sugárzott médiában egyre-másra hibás mondatokat „kreálnak vele” még „az írástudók” meg a politikusok is.

Ilyeneket hallhatunk: Az embereknek kevés a bizalma a politikusokban. ; A roma származású fiataloknak többnyire nincs lehetősége arra, hogy…; Az Akropolisz építésekor, nem hiszem, hogy az építőmunkásoknak maradt volna elég ereje a táncoláshoz. ; A testi betegségeknek nagyon sokszor van lelki háttere.

Holott így lenne a helyes: Az embereknek kevés a bizalmuk (…) ; A roma származású fiataloknak nincs lehetőségük arra, hogy…, ; (…) az építőmunkásoknak maradt volna elég erejük a táncoláshoz. ; A testi betegségeknek nagyon sokszor van lelki hátterük. – Tehát az alanyhoz több birtokost és egy birtokot jelölő személyjel kapcsolása szükségeltetik.

Ha a bizalma, a lehetősége, az ereje, a háttere egy birtokos jelzős szintagmának lenne az alanyi alaptagja, akkor indokolt lenne az egy birtokost és egy birtokot jelölő személyjel: Az emberek (nek a) bizalma kevés. ; A roma származású fiatalok(nak a) lehetősége korlátozott. ; Az építőmunkások(nakaz) ereje estére elfogyott. ; A testi betegségek(nek a) háttere lelki eredetű.

3.) Ne sírj Pistának! – Itt a részeshatározóhoz közel álló funkcióban van a Pistának. A szakirodalom ezt dativus ethicusnak nevezi.

 

 

Állapothatározók -nak/-nek raggal

 

1.) A tortának édesnek, krémesnek és habosnak kell lennie. (A tortának részeshatározó a kell állítmány bővítménye, az állapothatározók a lennie alany bővítményei. – Egyszerű (essivusi) állapothatározó, amely azt fejezi ki, hogy vki vagy vmi vmilyen minőségben szerepel.

2.) Pista jogásznak készül; Elmegy katonának; Szegénynek születik; Becsületesnek nevel; Bébicsősznek felfogad; Szépnek teremtette az Isten; Szépségkirálynőnek választ; Alkalmaz tanárnak; Kinevezték főorvosnak.

Színésznek született; Az isten is szakácsnak teremtette. – Ezekben a mondatokban olyan essivusi faktivusi állapothatározó az igei állítmány vonzata, melynek jelentése közel áll az eredményhatározóéhoz.

Ez a határozó azt fejezi ki, hogy a cselekvés eredményeképpen valaki valamilyen funkcióba, állapotba kerül. Némelyiket más essivusi raggal is kifejezhetjük: Tanárként alkalmaz; Szépségkirálynővé választ; Főorvossá nevezték ki.

3.) Ezt az izét anyacsavarnak hívják; Őt Józsikának becézik; Kalapos királynak titulálták; A csoporttársai strébernek csúfolják. – Az essivusi állapothatározónak ez a fajtája a nuncupativus. A nuncupativus azt fejezi ki, hogy valamit valaminek neveznek.

4.) Mari Pistát jó embernek tartja; Okosabbnak hittelek; Erősnek éreztem magam; Hibásnak ítélte a döntésedet. – Az embernek ebben a mondatban praedicativusi essivusi állapothatározó. A predicativus azt fejezi ki, hogy valakit vagy valamit valaminek vagy valamilyennek minősítenek, valamilyen funkciót tulajdonítanak neki.

 

A -nak/-nek ragos szó egyéb határozói vonzatként:

1.) Szépnek szép (a lány), de nagyon butácska; Jónak jó (az étel), de már nem bírok többet enni; Kéknek kék (a kesztyű), de én sötétebbet szerettem volna; Süteménynek sütemény (az ennivaló), de nem jó; Palotának palota (az épület), de nagyon ízléstelen. – A -nak/-nek ragos szó az állítmány tekintethatározója. Az állítmány és a tekintethatározó figura etymologicát alkot, melynek stilisztikai szerepe az érzelmi-hangulati hatás erősítése.

2.) Minek menjek oda? Ezt a málnát lekvárnak vettem, Ez a szék már csak tüzifának jó. Ez a célhatározó sok tekintetben rokon a faktivusi állapothatározóval. A faktivusi -nak/-nek rag inkább élőlényt jelölő szóhoz járul, a célhatározói inkább dolgot jelentőhöz.

3.) Megörült a jó hírnek. Megörült a jó hír miatt. – Tehát itt a hírnek okhatározó.

 

 

Felhasznált irodalom

 

D. Bartha Katalin: A magyar szóképzés története. Tankönyvkiadó, Bp. 1958.

Benkő László és Szemere Gyula: Nyelvtani elemzések I. Tankönyvkiadó, Bp. 1961.

Deme László: Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról. Madách, Bratislava.1970.

Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény. In: Szinnyei József: A Halotti Beszéd hang- és alaktana. Tankönyvkiadó, Bp. 1977.

Hernádi Sándor és Grétsy László szerk.: Nyelvédesanyánk. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1980.

Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp. 1989.

A. Jászó Anna főszerkesztő: A magyar nyelv könyve. Tresor Kiadó, Bp. 1991.

É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp. 2003.

Keszler Borbála – Lengyel Klára: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009.

 

A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és a Jókai Kódex az Elektronikus könyvtár Régi magyar nyelvemlékeink c. oldalán találhatók.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .