Fekete Farkas Tímea: Az SMS és az INTERJÚ világában

Avagy hogyan könnyítsük meg az egyes irodalmi szövegek megértését

 

Egy átlagos irodalomórán, legyen az általános-, középiskolai vagy egyetemi környezetben, a diákok sajnos nem aktív résztvevői, hanem sokszor elszenvedői a tanórának. A tanár magyaráz és mesél és magyaráz és fegyelmez és újra magyaráz, a diák pedig unottan ül, ásít, elveszik saját gondolatviharaiban vagy SMS-ezik… Ezt a két teljesen különböző tevékenységet kellene valami módon összehozni úgy, hogy mindkét félnek ugyanaz kösse le a gondolatait, és mindkét fél ugyanolyan gazdagon és sikerélménnyel telve hagyja el a tantermet. A megoldás szerintem abban rejlik, hogy mindkét félnek változtatnia kell egy kicsit (olykor jókorát) a hozzáállásán, illetve a tananyag feldolgozásának módján.

Miért ne lehetne például a középkor és reneszánsz határán játszódó ismert történet Júliájának és Rómeójának maroktelefont adni a kezükbe, és a ki nem mondott gondolataikat a mai nyelvhasználat, valamint a diákok találékonyságának segítségével aktualizálni? Miért ne küldhetne SMS-t Hamletnek a Szellem, vagy miért ne írhatna Tess szöveges üzenetet a rég nem látott Angelnek, Hardy regényében? Így lehetne kezet fogatni a régen íródott, a mai diákok által alig érthető, s még kevésbé értelmezhető szövegekkel, és a modern kor legfelkapottabb tevékenységével, a mindenféle okos telefonok végtelen nyomkodásával.

A módszer olyannyira meghökkentő, hogy éppen ezért nagyon hatásos, sőt vicces is tud lenni. A diákok leginkább azt feltételezik egy magyarórán, hogy a telefon használata ki van zárva, s mikor azt hallják a tanártól, hogy próbálják magukat Vicuska helyébe képzelni, s írjanak SMS-t Gergőnek, akkor megdöbbennek, bekapcsol a kíváncsiság, a versenyszellem, a diákok végre érzik, hogy olyan feladatot kaptak, amiben ők igazán jók. Hisz ki ne tudna sms-ezni? Igen ám, de ezt a feladatot csak az tudja megoldani, aki érti, hogy miről szól a könyv, milyenek az egyes szereplők közötti viszonyok és ki áll a jó, illetve a rossz oldalán. Ezért érdemes nem ezzel a játékkal kezdeni az adott irodalmi mű bevezetését, hanem inkább a feldolgozás, értelmezés időszakára hagyni. Lehet egyéni, páros vagy akár csoportos feladat is, amelyben a diákok kiélhetik találékonyságukat és alkotóképességüket egyaránt. Lehet bevezető vagy éppen lezáró, összegző feladat is, esetleg hézagkitöltő a csengetésig. Minden esetben nagyon közkedvelt a diákok körében.

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/januári számában olvasható.

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .