Kövecsesné dr. Gősi Viktória: Az etikatanítás, erkölcsi nevelés korszerű módszerei

Az erkölcsi nevelés szükségessége, jelentősége a XXI. században

 

A 110/2012. számú Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről a kiemelt fejlesztési feladatok között vázolja az erkölcsi nevelés legfőbb célkitűzéseit.

„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.” Hogy mindezen célokat sikerüljön megvalósítanunk, olyan hatékony módszerekre, eljárásokra, tevékenységformákra van szükség az oktatásban, melyek elősegítik az erkölcsi fogalmak megértését, az erkölcsös magatartás alapvető szabályainak kialakítását, belsővé tételét.

 

A pedagógiai-módszertani kultúra megújításának szükségessége

 

A kutatási adatokat és korunk oktatási és társadalmi kihívásait figyelembe véve szükségszerű a pedagógiai-módszertani kultúra folyamatos átalakítása, fejlesztése, az innovációs folyamatok támogatása. Ennek kapcsán fontos szempont a tanulók kritikai, reflektív, elemző, értékelő gondolkodásának fejlesztése. A konstruktivista tanuláselméletet figyelembe véve nélkülözhetetlen a tanulók tudásrendszerének fejlesztése, az „építkezésben” való adekvát segítségnyújtás. Az együttműködésre, kooperációra nevelés szükségszerűségét számos szakirodalom támasztja alá, ami a XXI. század társadalmában is rendkívül nagy jelentőséggel bír, azonban ha nem készítjük fel a gyermekeket erre az iskolában, akkor nem sikerül konstruktív személyiséggé válniuk. Az értékelés vonatkozásában az interaktív, minőségi értékelés szerepe emelhető ki, melyben a tanulók önértékelési folyamatait is szükségszerű fejleszteni. Az adaptív, a tanulók személyiségéhez differenciáltan igazodó tanulásszervezésben nagy szerepet kapnak a munkáltató módszerek, a változatosan alkalmazott tanulásszervezési módok, az ehhez szükséges eszközrendszer. Ebben a tekintetben szükségszerű az elméleti ismeretek, minták, modellek kreatív alkalmazása (reformpedagógia eszköztára), továbbá a tanulói önállóságot feltételező, a tanulói szabadságot a rend keretei között biztosító, segítő, irányító pedagógus (vö.: Kováts-Németh Mária 2011: 44). Az erkölcsi nevelés, az etika tanítása során mindezen folyamatok számbavétele szükségszerű, az oktatási módszerek, stratégiák megválasztásánál a felsorolt szempontok alapján kell, hogy tervezzük munkánkat.

Az etikatanítás korszerű elveinél fontos szempont az élményszerűség, a színesség, a megfelelő motivációs bázis biztosítása a tanulók számára, hiszen ez lehet a tanulás, az információfeldolgozás alapja, kiindulópontja. Lényeges a foglalkozások megtervezésénél a konkrét élettapasztalatok, élethelyzetek beépítése a tanórai ismeretekbe, az erkölcsi szituációk átélhetősége. A szerepjátékok megtervezése életszerűvé és élményszerűbbé teszi a tanórát. Mindezeket támogathatjuk sokféle forrás (irodalom, képzőművészet, zene) felhasználásával, a változatosság biztosításával. Az esetelemzések, problémahelyzetek sokoldalú megközelítése fejleszti a tanulók reflektív, kritikai gondolkodását, érzékenységét a problémák iránt. Az egyes módszerek és tevékenységformák megtervezésénél fontos szempont annak ismerete, hogy milyen a tanulók érdeklődése, hogyan tudjuk azt felkelteni, hogyan tudjuk kutató és felfedező vágyukat kielégíteni. Hasonlóan fontos a tanulók öntevékenységére történő alapozás, amely az előzetes tudásuk integrálásával kell, hogy megvalósuljon. Alapelvként kiemelhető utolsóként az erkölcsi értékvilág sokszínű bemutatása, az eltérő vélemények, álláspontok toleranciájára nevelés szükségessége (vö.: Homor Tivadar 2003: 136). Mindennek tükrében a tanulmány szerzője arra vállalkozott, hogy néhány példán keresztül, a teljesség igénye nélkül, bemutasson néhány olyan tanulói tevékenységet és feladatot, melyek segítségül szolgálhatnak az etikaórák, az erkölcsi nevelés tervezésekor.

 

  1. 1.      Beszélgetés, szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése

Téma: Az ember és a természet kapcsolata

–          Írjatok cédulára egy-egy természettel kapcsolatos, számotokra fontos fogalmat! Keverjétek össze a cédulákat, s egyenként húzva mondjátok el, hogy mit jelent nektek a cédulán talált fogalom!

– Készítsetek szóbontót az alábbi fogalomhoz kapcsolódóan. A feladat során a tanulóknak kell keresztrejtvényszerűen a fogalomról eszükbe jutó szavakat elhelyezni. Minden betűhöz próbáljanak meg kapcsolódó szavakat, gondolatokat találni!

 

K         u          t           a          t           á          s                            P

            v          Ö         r          ö          s          i           s          z          a          p   R

                                                                                                                              O

                        N                                                                                                       B

                        Y                                                                                                       L

                        E                                                                                                       É

                        Z                                                                                                       M

s          z          E         n          n          y          e          z          é          s              Á

                        T                                                                                                       K

                        I

 

Téma: Szóbeszéd, pletyka

–          Értelmezd az alábbi közmondásokat, szólásokat!

A mákot könnyebb elszórni, mint összeszedni.

A szavak oktatnak, a példák vonzanak.

A szó gyakran jobban vág, mint a kard.

A hízelgés jó csengésű aranypénz.

A kutya ugat, a karaván halad.

A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa.

(Forrás: Erdő nincsen zöld ág nélkül, Szólások és közmondások. Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012)

 

  1. Etikai tartalmakat hordozó szövegek megbeszélése, elemzése, következtetések levonása

Téma: Érzelmek

–          Beszélgessünk a szövegről! Mennyire értesz egyet Konrad Lorenz gondolataival?

–          Mondjunk saját példákat az életünkből! Átéltünk-e már a leírtakhoz hasonló helyzeteket? Hogyan változtathatunk ezeken a problémákon? Mit tehetünk a családunkban?

–          A szöveg kapcsán beszélhetünk a fogyasztói társadalomról, a reklámok káros hatásáról, és az irányított diskurzus során fejleszthetjük a tanulók kritikai gondolkodását. Hozzunk példákat a médiából, elemezzük azokat!

 

Az érzelmek fagyhalála

 

„Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm – bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre inkább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nem kívánatos következményekkel jár…

A bosszúsággal szembeni növekvő türelmetlenség – az örömök csökkenő vonzásával együtt oda vezet, hogy az emberek nem képesek munkát fektetni olyan tevékenységekbe, amely az örömöket majd csak később hozza meg. Ebből ered bármely újonnan támadt kíváncsiság azonnali kielégítésének igénye…

Az, hogy a kellemetlenségeket egyre kevésbé vagyunk hajlandóak eltűrni, az emberi életnek a természet által elrendelt csúcsait és mélységeit mesterségesen elegyengetett síksággá változtatja, a nagyszabású hullámhegyekből és völgyekből alig észlelhető fodrozódást, a fényből és árnyékból unalmas szürkeséget, egyszóval: HALÁLOS UNALMAT teremt.”

(Forrás: Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2001)

 

Téma: Hagyományok, tradíciók, értékátadás

–          Beszélgessünk a szövegről! Mennyire értesz egyet Konrad Lorenz gondolataival?

–          Hogyan őrizzük napjainkban a hagyományokat, tradíciókat?

–          Szerintetek mi a jelentősége az életünkben a tradícióknak, hagyományoknak?

–          Milyen hagyományok élnek a családotokban? Hogyan ápoljuk ezeket?

 

A tradíciók lerombolása

 

„Az a felhalmozódó tradíció, amely minden kulturális fejlődés alapját képezi, igen nagy jelentőségű…

A mai fiatalok nagy része lenéző megvetést tanúsít szülei iránt, semmi gyengédséget. A mai fiatalság „forradalmát” olyan gyűlölet táplálja, amely közeli rokona valamennyi válfaja közül az egyik legveszélyesebbnek és legnehezebben leküzdhetőnek, nevezetesen az etnikai gyűlöletnek…

A mai fiatalság által teljesen helyesnek tartott törekvés, hogy a „fürdővízzel együtt a szülőket is kiöntse”, más okokra vezethető vissza. A hagyományos családszerkezet is áldozatául esik az emberiség egyre gyorsuló technikai fejlődésének, meggyengíti a szülő és gyermek kapcsolatát.

 

(Forrás: Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2001)

 

 

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/januári számában olvasható.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .