Bereznai Malvína: A megfelelő írásmozgás-koordináció a sikeres írástanulás nélkülözhetetlen feltétele

 

A decemberi számban ismertettük a DIFER program – Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszert.  A program egyik feladata, hogy segítse az eredményes és gondtalan iskolakezdést. Ismerjük, hogy az első iskolai évek eredményei döntően meghatározzák a gyermekek jövőjét.

A lexikális tudás az utóbbi években vesztett fontosságából. Napjainkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy néhány kisgyermeknek nehéz elindulnia az iskolába vezető úton, hogy néhány gyermeknek gondot okoz az olvasás-írás-számolás elsajátítása, hogy egyre nő a tanulási problémával küszködő gyerekek száma. A mindennapok információhalmazában, gyorsan fejlődő és változó világunkban rádöbbentünk arra, hogy a sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél.  Persze, a képességfejlesztéshez szükséges a tudás, de nem a mennyisége a meghatározó.

Minden gyermek más és más képességekkel rendelkezik, a mi feladatunk, hogy megállapítsuk, a gyermek hol tart az egyéni fejlődésében. Ha a képességet megfelelő módon fejlesztjük, akkor később majd növelhetjük az ismeretanyagot is. A képességfejlesztés akkor eredményes, ha differenciáltan érvényesül az egyéni bánásmód, és ha megadunk minden lehetőséget a gyermekek képességeinek fejlesztésére.

Az alapkészségek nagyon jó, stabil megalapozása elengedhetetlenül fontos, hiányában ugyanis rengeteg iskolai, tanulási kudarc, tanulási nehézség érheti a gyermeket, ami meghatározhatja későbbi iskolai teljesítését, sőt jövőjére, életesélyeire is kihathat.

A DIFER előnye, hogy kulcsfontosságú készségek fejlettségi szintjét méri, s különböző szinteket határoz meg. A mérés célja, hogy minden gyermeknél feltárjuk a fejlesztendő területeket, és célzott fejlesztéssel, az optimális, azaz a legmagasabb szintre segítsük őket. Nem a gyermek teljesítményét mérjük, hanem a készség-, illetve képességszintjüket. A készségek optimális szintre fejlődése több éves folyamat eredménye. A gyermekek egyéni fejlődési üteme rendkívül változó.

A DIFER hét elemi alapkészséget mér, és segíti azok fejlesztését is. Mindegyikük a személyiségfejlődés, az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű előfeltételnek tekinthetőek. Most az egyik legfontosabbal fogunk foglakozni, amely az íráskészség elsajátításának előfeltétele, az úgynevezett írásmozgás-koordináció.

Az íráskészség az egyik leglassabban fejlődő készség, amely a gyermekeknél kétéves kortól 3-5 éven keresztül fejlődik, alakul ki. Ezen készségterületen a legnagyobbak a különbségek. Az írásmozgás elsajátításának előfeltétele a pontos észlelés, a szem-kéz koordináció, a finommozgások megfelelő szintű fejlettségi szintje. Sajnos éppen a hiánya végett leggyakoribb az iskolai kudarcélmény is.

Dr. Nagy József meghatározása szerint: „Az írásmozgás-koordináció, a kéz úgynevezett finommozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását és használatát. Ez a készség csak jóval a születés után sajátítható el, mert a működés szabályozásához arra van szükség, hogy a megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevéve szigetelje. Ez az érési folyamat az első 5-8 év alatt valósul meg. Az írásmozgás-koordináció a finommozgás sajátos változata, amely kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelésével, a szem és a kéz koordinációjával a leírást szabályozza. Az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége az eredményes írástanítás alapvető feltétele. A gyerekek számottevő hányadánál az iskolakezdés egyik kudarcforrása az írástanulás, amelynek a kialakulatlan írásmozgás-koordináció az oka.“ A megfelelő írásmozgás-koordináció tehát a sikeres írástanulás és írástanítás nélkülözhetetlen feltétele. A finommotorika fejlesztése segíti a gyermeket, hogy iskolai írásmunkáit megfelelően tudja elkészíteni. A szépírás, a vonalközben való tájékozódás, a szabályos betűalakítás a szem és kéz koordinált működése nélkül ez nem jöhet létre.

Az írásmozgás-koordináció dominánsan érési folyamat, de ez nem azt jelenti, hogy fejlődése egyáltalán nem segíthető.

 

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/ februári számában olvasható.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.