Tímár Lívia: Néhány gondolat a magyar nyelv és irodalom művelődési programjának kapcsán

 

A modern, tudás alapú társadalomban kulcsfeladat, hogy a tanulókat megtanítsuk eligazodni a nagy mennyiségű információ között. Az is nagyon fontos, hogy amit a tanulók elsajátítottak az iskolában, azt megtanulják felhasználni és beépíteni a mindennapi életükbe. A gyors gazdasági és társadalmi változások rugalmas, átképezhető munkaerőre tartanak igényt. Mindezt szem előtt tartva kellene az oktató-nevelő munkát folytatni. Az Európai Tanács 2000 márciusában tartott lisszaboni tanácskozásán megfogalmazták az Európai Unió oktatásüggyel foglakozó szakemberei, hogy fejleszteni kell a hatékony oktatási és tanulási módszereket, és mindenki számára lehetővé kell tenni a megfelelő ismeretek és készségek elsajátítását. A szakemberek véleménye szerint ezek eléréséhez az európai oktatási és képzési rendszerekben gyökeres változtatásokra van szükség. Az egész életen át tartó tanulást folyamatos tanulási tevékenységként határozták meg, melynek célja a tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztése.[i] Ezeknek az ajánlásoknak a figyelembevételével készült el az Állami művelődési program (ÁMP), ami a kompetenciaalapú oktatásra helyezi a hangsúlyt. Mivel a kompetenciára nincs univerzális meghatározás, ezért legszélesebb körben J. Coolahan meghatározását fogadták el. „A kompetenciát úgy kell meghatározni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.”[ii] Szlovákiában kétszintű oktatási modell működik, és ennek a modellnek első szintjét alkotja az ÁMP, a második szint dokumentumát pedig az iskolák saját maguk készítik el. Természetesen ez a két dokumentum szorosan kapcsolódik egymáshoz, egymásra épülnek. A kerettanterv részét képezi egy választható rész, amit az iskola saját igényeinek megfelelően használ ki. Az iskolai művelődési program megírásánál lehetőség van figyelembe venni az adott közösség igényeit, elvárásait, és ezeket beépíti a saját iskolai művelődési programjába. Itt adott a lehetőség új tantárgyak bevezetésére, vagy a már meglévő tantárgyak óraszámának növelésére. A közoktatási törvény értelmében az ÁMP a szlovákiai oktatás legmagasabb szintű dokumentuma, ami magába foglalja a kerettantervet és a tantervet. Ez egy központi dokumentum, amely minden tanulóra kötelező érvényű, előírja az egyes évfolyamok kimeneteli követelményeit és az egyes évfolyamok kötelező tananyagmennyiségét. A kompetenciaalapú oktatás elengedhetetlen részét alkotják a kulcskompetenciák, amelyek állandóan fejleszthetők, ezért az egész életen át tartó tanulás alapját képezik. Az ÁMP szerint az alapiskolát végzett tanulónak a következő kulcskompetenciákat kellene elsajátítania:

  1. hatékony és önálló tanulás kompetenciája
  2. szociális kommunikációs kompetenciák
  3. matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
  4. digitális kompetenciák
  5. problémamegoldó kompetencia
  6. állampolgári kompetenciák
  7. szociális és önismereti kompetenciák
  8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
  9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciái[iii]

Ezek a kulcskompetenciák minden egyes műveltségi területre vonatkoznak. A nyelv és kommunikáció elnevezésű műveltségi területhez tartozik: a magyar nyelv és irodalom, a szlovák nyelv és szlovák irodalom és az idegen nyelvek. Ezeknek a tantárgyaknak az a céljuk, hogy fejlesszék a tanulók kommunikációs képességeit, ezért jelentős mértékben erősödnie kellene a nyelv élményszerű oktatásának, és háttérbe kellene szorulnia az elméleti, elvont nyelvtantanításnak, ami a leíró nyelvtanra helyezi a hangsúlyt. Fontos, hogy a tanulók nyelvi jártasságra tegyenek szert, képesek legyenek önálló szövegalkotásra, adatok gyűjtésére, szövegek értő olvasására és érvelésre. Ezek a képességek azért nagyon fontosak, mert az iskolai tanulmányok befejezése után az élet bármely területén is helyezkedjenek el a tanulók, ezekre a képességre szükségük lesz. Erről szól a kompetenciaalapú oktatás, hogy mindezekre felkészítsük a tanulóinkat, ugyanis olyan mértékben növekszik a megszerzendő tudás mennyisége, hogy azt szinte lehetetlen megtanítani. Ezen kívül a nemzetközi mérések eredményei is azt támasztják alá, hogy szükség van az oktatás tartalmának és módszertanának átalakítására. A legfrissebb PISA-felmérés szerint Szlovákia az olvasás szövegértés jártasságának bizonyításában 32. helyen van az OECD 34 tagállama közül.[iv] 2003 óta először fordult elő, hogy mindhárom területen (matematika, szövegértés, természettudomány) romlott a szlovák tanulók teljesítménye, és nem éri el az OECD országainak átlagteljesítményét, sőt jelentősen alatta teljesít. A feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a tanulók tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. Nekünk ezen a helyzeten kell változtatnunk, hogy megtanítsuk a tanulókat az alkalmazható tudás megszerzésére. A 2014 szeptemberében életbe lépő magyar nyelv és irodalom művelődési programját[v] is hangsúlyváltás jellemzi: az explicit, lexikális tudás helyett a tanulók által felhasználható, beágyazódó tudás kerül előtérbe.

 

A dokumentum felépítése:

  • Bevezetés
  • A tantárgy jellemzése
  • A tantárgy céljai
  • Az évfolyamokra lebontott tananyag és követelményrendszer ismertetése

 

Bevezetés

A bevezető részben arról olvashatunk, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatása kulcsfontosságú szerepet tölt be az alapiskolában folyó oktató-nevelő munkában, és hatással van a tanulók egyéb tantárgyakból elért tanulmányi eredményeire. A tantárgynak három csomópontja van: nyelvtan és kommunikáció, fogalmazás és kommunikáció, irodalom.

 

A tantárgy jellemzése

A tantárgy jellemzése alatt elolvashatjuk, hogy mit tartalmaz a dokumentum tartalmi része és mit a kimeneteli, követelményi része, ugyanis a dokumentum két oszlopból áll: követelmény (výkonový štandard) és tartalom (obsahový štandard).

 

  • Követelményi rész (výkonový štandard)

Itt indoklást találunk a kimeneteli követelményeket illetően. A magyar nyelv oktatása során nagyon fontos a kommunkikációs képességek fejlesztése, a szövegértés, az analízis és a szövegalkotás. Ezen képességek fejleszthetősége tükrében igyekeztünk megfogalmazni a kimeneteli követelményeket. A képességfejlesztés feltétele a tananyagcsökkentés, de szükség van a módszertani megújulásra, a „jól bevált“ tanítási folyamatok mellé új módszerek alkalmazására is. Nagyobb teret kellene biztosítani az oktatási folyamatban a konstruktivista pedagógiai szemléletnek és az élményszerűségnek. Az irodalom oktatásában is a szövegközpontúságra kell törekedni; nem irodalomról, hanem irodalmat kell tanítani. Fontos, hogy a tanórákon irodalmi művekkel dolgozzanak a tanulók, és ne csak azokról tanuljanak. Ennek értelmében csökkent a kötelező tananyagmennyiség, hogy legyen idő foglakozni a művekkel, a tanulók olvasmányélményük alapján tudjanak véleményt formálni, analizálni, összehasonlítani irodalmi alkotásokat. Az egyes évfolyamoknál olvasható követelmények ebben a szellemben íródtak, a tanulóknak az adott évfolyam végén az itt megfogalamzottakra kell képesnek lenniük.

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/ februári számában olvasható.

 

 



[i] Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, Brüsszel, 2000. október 30.

[ii] COOLAHAN, John, cit. VASS Vilmos: „A kompetencia fogalmának értelmezése“, In: DEMETER Kinga (szerk.): A kompetencia. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2006, 139-161.

VASS Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2009,

[iii] Štátny vzdelávací program pre 2. stupeň základnej školy v Slovenskej republike ISCED 2 – nižšie sekundárne vzdelávanie, http://www.statpedu.sk/files/documents/svp/2stzs/isced2/isced2_spu_uprava.pdf

[iv] PISA 2012, http://www.nucem.sk/documents//27/medzinarodne_merania/pisa/publikacie_a_diseminacia/4_ine/PISA_2012_prezentacia.pdf

[v] Maďarský jazyk a literatúra – nižšie sekundárne vzdelávanie


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.