Szabómihály Gizella: A közoktatással összefüggő néhány fogalom magyar megnevezéséről (3)

A műveltségterületekről és a kereszttantervi elemekről bővebben

 

Cikksorozatunk elején már volt arról szó, hogy a tantervi reformot követően a tanulók által elsajátítandó tananyagtartalom több, hasonló profilú tantárgyat összekapcsoló ún. műveltségi terület (vzdelávacia oblasť) között oszlik meg. Magyarországon és Szlovákiában ezek nem teljesen fedik egymást, ezért most tekintsük át mind a két rendszert. Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv az alábbi műveltségi területeket különbözteti meg: magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi iskolákban nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint magyar nyelv és irodalom), idegen nyelvek, matematika, ember és társadalom, ember és természet, Földünkkörnyezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. Szlovákiában az állami oktatási programokban az alábbi műveltségterületek szerepelnek (a szlovák megnevezés után az általam javasolt magyar megnevezés áll): jazyk a komunikácia – nyelv és kommunikáció, matematika a práca s informáciami – matematika és információkezelés, príroda a spoločnosť – természet és társadalom (alsó tagozaton), človek a príroda – ember és természet, človek a spoločnosť – ember és társadalom (a felső tagozaton és a középiskolában), človek a hodnoty – ember és értékek, človek a svet práce – ember és munka, umenie a kultúra – művészet és kultúra, zdravie a pohyb – egészség és mozgás.

tantárgyközi kapcsolatok (medzipredmetové vzťahy) fontosságára már a tantervi reformokat megelőzően is felhívták a figyelmet a különböző közoktatási dokumentumok, most azonban az alaptantervek már nevesítik is a tantárgyközi elemeket. A kérdéssel mélyrehatóan foglalkozó Kerber Zoltán szerint ezek olyan aktuális problémák, amelyekre az iskolának választ kell adnia: „Ezek a témák keltik fel legjobban a diákok érdeklődését is. Ezeket hívjuk kereszttantervi témáknak, ezek a témák teremtik meg a kapcsolatot az iskola és a realitás között. Ezeknél a témáknál kapnak igazi választ arra a kérdésre a diákok, hogy: Mire szolgál mindaz, amit az iskolában tanulunk?“

A kereszttantervi elem (téma) alapjában véve az oktatás során elsajátítandó kompetenciákat, kompetenciaterületeket is magában foglalja, ezért a szakirodalomban ilyen megnevezés alatt is találkozhatunk e fogalommal. A NAT a fogalomértelmezések között feltünteti a kereszttantervi elem kifejezést, viszont a Fejlesztési területek – nevelési célok fejezetcím alatt tárgyalja őket.

Aktuális témákról lévén szó, a kereszttantervi elemek (témák, kompetenciák) az európai országokban sok hasonlóságokat mutatnak, így például egy 2001-es nemzetközi konferencián a szakértők 27 európai ország kereszttantervi témákkal kapcsolatos oktatási gyakorlatát áttekintve 15 területet különítettek el: egészséges életre nevelés, sport, élethez való viszony; környezeti, ökológiai nevelés; állampolgárrá nevelés, emberi jogok, együttműködés, politikai kultúra, békére nevelés; kommunikációs képességek, szociális képességek, olvasás, szóbeli kommunikáció; médiaismeret, információs-kommunikációs technológia; tanulás tanulása; kritikai gondolkodásra nevelés; művészeti nevelés; filozófiai nevelés, etika, társadalom; interkulturális nevelés; problémamegoldás; nemzetközi dimenziók; közlekedésbiztonság; munkaerőpiaccal kapcsolatos ismeretek; fogyasztói tudatosság; karrier, életpálya-építés.

Ha ezeket összevetjük a cikksorozat első részében közölt kulcskompetenciákkal, láthatjuk, hogy részben egybeesnek azokkal. Ezért a tantárgyközi elemek között rendszerint a többi (vagy azok közül néhány) jelenik meg. A tantárgyközi elemek „listája“ nemcsak országonként változó, egy-egy országban is eltérések lehetnek a különböző időszakok között. Példa erre Magyarország, ahol az egyes nemzeti alaptantervek között (1995, 2003, ill. 2012) ebből a szempontból meglehetősen jelentős különbségek vannak, és a kereszttantervi témák száma folyamatosan bővült. A 2012-es NAT a nevelési célok cím alatt az alábbi kereszttantervi témákat, elemeket sorolja fel: erkölcsi nevelés; nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; a családi életre nevelés; a testi és lelki egészségre nevelés; felelősségvállalás másokért, önkéntesség; fenntarthatóság, környezettudatosság; pályaorientáció; gazdasági és pénzügyi nevelés; médiatudatosságra nevelés; a tanulás tanítása.

A szlovák közoktatási dokumentumok jelenleg ennél kevesebb, összesen 8 kereszttantervi témát tüntetnek fel, ezek a következők (az egyes oktatási szintek között e tekintetben eltérések vannak): osobnostný a sociálny rozvoj; environmentálna výchova; mediálna výchova; multikultúrna výchova; dopravná výchova, výchova bezpečnosti v cestnej premávke; ochrana života a zdravia; regionálna výchova a tradičná ľudová kultúra; tvorba projektu a prezentačné zručnosti. Az intézményi oktatási-nevelési programoknak elvileg e kereszttantervi témákat is tartalmazniuk kellene, a magyar iskolák intézményi programja viszont nagyrészt csak szlovák nyelven van meg (legalábbis az általam átnézett honlapok ezt mutatják), ezért aránylag kevés adatom van arra, hogyan nevezik meg ezeket a témákat iskoláinkban. A megvizsgált honlapokon általában a nem mindig megfelelő szó szerinti fordításokkal találkoztam, illetve néhány esetben a változatosság is megfigyelhető, pl. regionális nevelés : régióismeret : régióismereti nevelés; environmentális nevelés : környezeti nevelés. A cikksorozat első részében ismertetett elveknek megfelelően a magyar megnevezések megalkotásakor ajánlatos figyelembe venni az európai uniós szövegek terminológiahasználatát, illetve a magyarországi gyakorlatot, ennek megfelelően a szlovákiai kerettantervi témák magyar neveként az alábbiakat javasolom: osobnostný a sociálny rozvoj – az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; environmentálna výchova – környezeti nevelés v. környezettudatosságra nevelés; mediálna výchova – médiatudatosságra nevelés; multikultúrna výchova – multikulturális nevelés; dopravná výchova, výchova bezpečnosti v cestnej premávke – közlekedésbiztonságra nevelés; ochrana života a zdravia – élet- és egészségvédelem; regionálna výchova a tradičná ľudová kultúra – hon- és helyismereti nevelés, hagyományos népi kultúra; tvorba projektu a prezentačné zručnosti – projektkészítés és prezentációs készség.

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXI/3. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. Katedra 2013/2014 november | Katedra Válasz

    […] A közoktatással összefüggő néhány fogalom magyar megnevezéséről (3.) […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .