4. hely: Markó Anna Erzsébet: Kedvenc könyvem – Harry Potter és a Bölcsek Köve. Széchenyi István Alapiskola, Felsőszeli; felkészítő: Jakubecz Márta – III. kategória

Kedvenc könyvem

   Esik. Szeretem az esőt… ilyenkor a legjobb olvasni. Fekszem az ágyamon kezemben a Bölcsek kövével, és hallgatom, ahogy az esőcseppek koppannak a háztetőn. Harry Potter… már megint.

Másodikos koromban olvastam először az első részt. Talán úgy szebb lenne, hogy akkor került először a kezembe, de nem fedné az igazságot, mivel már óvodás koromban is sokszor leszedtem őket a polcról, és nézegettem a borítókat. Emlékszem, a Főnix rendje borítójától rettentően féltem, és biztos voltam benne, hogy a hátulján lévő személyek valamiféle gonosz, mocskos alakok. Ettől függetlenül alig vártam, hogy megtanuljak olvasni és belekezdhessek, mivel körülöttem mindenki Harry Potter-lázban égett.

Már első olvasásra magával ragadott. Együtt izgultam a szereplőkkel, velük örültem, szomorkodtam. Azóta számtalanszor kiolvastam az egész sorozatot, de most is ugyanúgy megnevettet, megríkat… elvarázsol.

A történetet nem részletezném, szerencsére a legtöbben nagyjából tisztában vannak azzal, miről is van szó, aki meg nem, hát olvassa el, csak nyerhet rajta! Sajnos sokan azt gondolják, ha megnézik a filmeket, ugyanabban, vagy még nagyobb élményben lesz részük, mintha elolvasnák. Sajnálom őket, mert nem tudják, miről maradnak le. Aki megnézi a filmeket, körülbelül ismerni fogja a történetet, de aki elolvassa, az részese lesz ennek a csodának. Számtalan oka van, miért érdemes elolvasni ezt a művet. Például a Harry Potter kifogyhatatlan beszédtémát biztosít. Bármelyik részét a végtelenségig lehet elemezni, kivesézni, és bármilyen témára rá lehet kötni, mert ebben a könyvben aztán minden jelen van! Ez nemcsak egy gyerekkönyv kalandokkal és tanulságokkal, mint sok más. Talán az első résznél még annak tűnik, de szépen lassan egyre mélyül. Ez a sorozat mindenkinek szól, kortól függetlenül. Tele van komoly gondolatokkal, érzelmekkel. Keserves sorsokkal, bátrakkal, kik hősi halált haltak, áldozatokkal, gyávákkal kik hűséget esküdtek a gonosznak, győztesekkel, kiknek nem kellett a hatalom.

Ez a mű sok mindenre megtanított, és sokszor segített. Ezt olvastam örömömben, bánatomban, ha féltem, vagy amikor egyedül éreztem magam. Megnyugtatott. Ott van mindig, ha szükség van rá. Mind a hét rész ott sorakozik a polcon, csak érte kell nyúlni. És ha egy kicsit el akarok bújni a külvilág elől, csak fel kell lapozni egyet, és akkor minden megszűnik körülöttem. Egy másik világba csöppenek. Egy világba, amit néha sokkal jobban szeretek.

Tudom, milliók olvasták ugyanezt a történetet, mégis mikor olvasom, a sajátomnak érzem, mintha Rowling csak nekem írta volna. Szabadjára ereszthetem a fantáziám, a képzeletem szab meg mindent. Szerintem ez a könyv egyik legfőbb erénye.

Én hiszem, hogy ez a mű, még sok ember gyermekkorának lesz meghatározó része, és a gyermekeim, unokáim is ugyanolyan örömmel fogják olvasni, ahogy én.

Sok-sok csodálatos könyvet olvastam, így nem tudnék egyet választani, mint kedvencet, de az biztos, ez az egyik legkedvesebb nekem. Ezért most folytatom is a Bölcsek kövét. Akkor hát… „a csíny letudva.“


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.