Nagy Erika: XII. Vámbéry Konferencia

Megcsalt reményünk címmel idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Vámbéry Konferenciát október 10–11-én Dunaszerdahelyen, a helyszín ezúttal is a városháza díszterme volt. A konferenciát megelőző este hagyományos módon az Arthe Caféban Dobrovits Mihály turkológus és Madaras László régész mutatta be a tavalyi konferencia előadásaiból összeállított tanulmánykötetet, Európából Ázsiába és vissza – ismét címmel.

A konferencia megnyitóján Hájos Zoltán polgármester és Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és előadóit, majd Mária Jedličková, a szlovák kormány nemzeti kisebbségekért felelős megbízott kormánybiztosa köszöntötte a hazai és külföldi neves turkológusokat, orientalistákat, régészeket. A rendezvényt évek óta a kormányhivatal támogatja, a megbízott kormánybiztos beszédéből kitűnt, a konferencia színvonala biztosíték arra, hogy az ilyen rendezvények támogatást érdemelnek, majd konstruktív vitákat kívánva köszönt el a résztvevőktől. A jelenlévő előadókat, vendégeket üdvözölte még Vásáry István turkológus, akadémikus, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke, valamint Magyarország szlovákiai nagykövetségét képvislő Kiss Balázs, nemzetpolitikai és sajtó ügyekért felelős beosztott diplomata.

Pénteken és szombaton összesen huszonkét előadás hangzott el Vámbéry Ármin életéről, munkásságáról, keletkutatásokról. Sárközy Miklós iranista a Vámbéry Árminnak küldött londoni levelekről beszélt, Aslan Margit levéltáros a Kolozsvárott előkerült új Vámbéry-kéziratokról számolt be. Czentnár András orientalista egy Indiában talált keleti török nyelvkönyvvel érkezett a konferenciára, Vásáry István akadémikus a székely rovásírás emlékeit felvonultató könyv újabb kiadásáról szólt pár kritikával megtűzdelt mondatot. Kovács Szilvia az Arany Horda területén működött ferences hittérítőkről adott elő, Tasnádi Edit pedig az egyik jeles török költő, Nazim Hikmet hányatott életéről és magyarországi látogatásairól szólt. Sinkovics Balázs nyelvész egy nyelvészettörténeti kiruccanásra hívta a hallgatóságot, Zimonyi István turkológus professzor sok érdekes adatot mondott el az egyiptomi magyarabokról. Darkó Jenő történész egy bizánci történetíró világkrónikájának szemléletét kísérelte meg új megvilágításba helyezni, Felföldi Szabolcs pedig egy belső-ázsiai buddhista közösség mikrotörténeti elemzését vállalta. Németh Pál orientalista a Korán keresztyén gyökereiről tartott előadást, Kiss László orvostörténész pedig a Rozsnyón működött Maurer Artur orvosról beszélt. Uhrman Iván orientalista etimológiai módszereket bevetve a Tátony nemzetség nyomába eredt, Szálkai Kinga súlyos problémákra világított rá Vízkérdések Közép-Ázsiában a XXI. század elején című előadásában, majd Dobrovits Mihály turkológus az iszlám oroszországi előretöréséről beszélt. Čierniková Beáta az örmény diaszpóráról tartott előadást, Somogyi Katalin pedig a múlt század első felében az Egyesült Királyságba kivándorolt jemeniekről vázolt fel egy életképet. Tüske László orientalista A 2013/2014-es egyiptomi rendeződés tényezőiről címmel tartott előadást, N. Rózsa Erzsébet viszont az Iszlám Állam kialakulásáról és a meglehetősen áttekinthetetlen közel-keleti helyzetről beszélt. Kovács Attila iszlámkutató azokról az új mediális technikákról és módszerekről szólt, amelyekkel az iszlám radikálisok igyekeznek maguk mellé állítani a muszlim fiatalokat nemcsak az arab országokban, hanem Európában is.

Pénteken este átadták a Vámbéry-díjat, melyet idén a Vámbéry Polgári Társulás a kilencvenéves Jacob M. Landau izraeli orientalistának és Közel-Kelet-szakértőnek adományozta Vámbéry életének, valamint a Közel-Kelet kutatásáért. A díjazott sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.