Jurík Tünde – Viczay Ildikó: Az öregség nem betegség

Az öregedés időben elkerülhetetlenül és törvényszerűen kiszélesedő, jóval az öregkor előtt fejlődő, fokozatosan és természetes módon végbemenő biológiai folyamat. A szakirodalom szerint az öregedés a születéssel kezdődik, minden életszakaszban folyamatosan tart és elkerülhetetlenül a szervezet alkalmazkodóképességének hanyatlásához vezet. A WHO meghatározása szerint az időskor 75 év felett kezdődik, az ennél fiatalabbak csak idősödők, a 90 évesek és a náluk korosabbak azonban már aggok.

Erre az időszakra az aktív testtömeg csökkenése, az izomzat sorvadása, a belső szervek működésének fokozatos hanyatlása és a lassú anyagcsere jellemző. Az emésztőszervek (gyomor, belek, hasnyálmirigy) aktivitása romlik, ennek következtében csökken az ízlelő szervek érzékenysége (az idősek nem érzik az ételek a jellegzetes ízét) és az étvágy.

Az idősek többsége azonban igyekszik rendszeresen táplálkozni egyrészt megszokásból, másrészt tudván, hogy a táplálkozás életfenntartó folyamat. A rendszeres táplálkozás ellenére az idős emberek egy részénél gyakran fordul elő hiányos (malnutrícia) vagy túlzott tápanyagbevitel. A két szélsőség egyrészt mentális zavar, másrészt a mozgáshiány következménye. A túlzott energiabevitel miatt a vércukorszint idősebb korban jobban megemelkedik, ami túlsúlyhoz, illetve kóros elhízáshoz vezethet (Benjan, 2010).

Idős korban csökken a szomjúságérzet, ezért a folyadékbevitelre ebben az életszakaszban kiemelt figyelmet kell fordítani. Már viszonylag kis vízhiány is (pl. láz, hasmenés, laborvizsgálat előtti szomjazás) könnyen okozhat zavart a folyadékháztartásban. Naponta ezért két liter folyadék bevitele ajánlott, lehetőleg tiszta víz formájában.

Az idősek szervezete rosszul tűri a fehérjehiányt, ezért nagyon fontos, hogy jó minőségű fehérjék jussanak a szervezetükbe. Az aminosavak közül kiemelkedően fontos a lizin, illetve a metionin bevitele. Ezeket legnagyobb mennyiségben a halak, a húsok és a sajtok tartalmazzák. Az említett fehérjék bevitelére különösen a vegetáriánusoknak kell odafigyelniük, mivel ennél a táplálkozási formánál több ún. esszenciális tápanyag fogyasztása hiányozhat (vas, B12 vitamin, omega-3-zsírsavak, D és A vitamin).

A kor előrehaladtával átalakul a csontozat alapállománya is. A csonttömeget felépítő szerves és szervetlen alkotórészek aránya felbomlik, aminek következtében csökken a csontok ásványi anyag tartalma és rugalmassága. Ezt a folyamatot nevezzük csontritkulásnak. A megelőzés legfontosabb feltétele a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele. Köztudott, hogy a leggazdagabb kalciumforrást a tej és a tejtermékek jelentik. Fél liter tej elfogyasztása már fedezi napi kalciumszükségletünk 60-70 százalékát. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták azt is, hogy tej pozitívan befolyásolja az öregkori egyensúlyérzékelés szintjét. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van még a tejben található D-vitaminnak, mert segíti a kalcium felszívódását és beépülését. A tejérzékenyeknek speciális laktózmentes tejtermékek, joghurtok, szójaitalok és tofu fogyasztása ajánlott. A csontozatra nagyon jó hatással van a rendszeres dió, illetve különböző olajos magvak fogyasztása is (mák, szézámmag, lenmag), valamint a sötétzöld növények fogyasztása, annak ellenére, hogy a növényi eredetű táplálékból a kalcium felszívódása jóval alacsonyabb.

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/2. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat októberi száma XXII/2. | Katedra Válasz

    […] Az öregség nem betegség […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.