Kövecsesné dr. Gősi Viktória: A „többszörös intelligencia területeinek” fejlesztése projektben

„Tudj meg minél többet a gyerekekről, ahelyett, hogy megpróbálnád mindegyiket átpréselni ugyanannak a tűnek a fokán!” – fogalmazza meg Howard Gardner, a többszörös intelligencia elmélet kidolgozója. Az emberek különböző csoportjainak kognitív képességeit vizsgálva Gardner kutatásai azt mutatták, hogy az intelligencia az agy különböző területeire összpontosul, mely területek egymással kapcsolatban állnak, egyik terület a másikra épít, de szükség esetén képesek önállóan is működni, és megfelelő körülmények között ezek a területek fejleszthetők. Kutatása eredményeként nyolc intelligenciaterületet írt le, melynek fejlesztése az oktatás folyamatában nélkülözhetetlen (Kristen – Nelson – Nicholson 2007: 11-12). Az alábbi táblázat szemlélteti az intelligenciaterületeket, azok jellemző sajátosságait, mely a tervezés alapjául szolgálhat:

 

Intelligencia-terület

 

Erősségei, jellemző sajátosságai

 

Ezeken keresztül tanul leginkább

Verbális – nyelvi

 

Mondjad!

Jellemző a nyelvi kifejezés könnyedsége, valamint a nyelvi finomságokra, a szórendre és a szavak ritmikájára való érzékenység.

 

Kulcsszavak: olvasás, írás, történetmondás, adatok memorizálása, verbális gondolkodás

Olvasás, szavak hallása és látása, beszéd, írás, beszélgetés és vita

Matematikai – logikai

 

Számold ki!

Absztrakt rendszerek és összefüggések megértésének képessége, induktív, deduktív érvelés képessége jellemző.

 

Kulcsszavak: matematika, érvelés, logika, problémamegoldás, sémák

Sémákkal és viszonyrendszerekkel való munkálkodás, rendszerezés, kategorizálás, elvont fogalmakkal való munka

Vizuális – térbeli

 

Ábrázold!

Magában foglalja azt a képességet, hogy a világról vizuális-térbeli megjelenítési formákat hozzanak létre, hogy aztán azokat gondolatban vagy valóságosan átalakítsák.

 

Kulcsszavak: olvasás, térképek, grafikonok, útvesztők, rejtvények, dolgok elképzelése, vizualizálás

Képekkel és színekkel való munka, vizualizálás, belső látás használata, rajzolás

 

Testi – kinesztéziás

 

Mozogd el!

 

 

A fejlett testi-kinesztéziás intelligenciával rendelkező tanulók legszívesebben mozgással fejezik ki magukat.

 

Kulcsszavak: atlétika, tánc, színjátszás, kézművesség, eszközök használata

Érintés, mozgás, az ismereteket testi érzeteken keresztül feldolgozva

 

Zenei

 

Zümmögd el!

Magában foglalja a hangmagasságra, hangszínre és a hangok ritmusára való érzékenységet, valamint a zene ezen elemeinek érzelmi töltetére való fogékonyságot.

 

Kulcsszavak: éneklés, hangok megjegyzése, dallamok felidézése, ritmusok

Ritmus, dallam, éneklés, zenehallgatás

 

Interperszonális

 

Vezesd!

A hatékony együttműködés, illetve a másik céljainak, motivációinak és irányultságainak megértésére való törekvés képessége.

 

Kulcsszavak: Emberek megértése, vezetés, szervezés, kommunikáció, konfliktuskezelés

Másokkal történő megbeszélés, összehasonlítás, összekapcsolás, interjú, kooperáció

 

Intraperszonális

 

Reflektálj!

Velejárója az a képesség, hogy megértjük saját érzelmeinket, céljainkat, szándékainkat. A fejlett intraperszonális intelligenciával rendelkező tanulóknak erős az éntudatuk, magabiztosak, szeretnek egyedül dolgozni. Ösztönösen jól mérik fel erejüket és képességeiket.

 

Kulcsszavak: önismeret, saját erősségeinek, gyengeségeinek ismerete, célok kitűzése, reflektálás

Egyedül munkálkodás, egyéni ütemű projektek végzése, elegendő tér, reflektálás

 

 

Természeti

 

 

 

Kutass!

Olyan képesség, mellyel a természeti világot egy szélesebb perspektívából tudjuk nézni – mely tartalmazza annak megértését, hogy a természet és a civilizáció hogyan hatnak kölcsönösen egymásra, hogy milyen szimbiotikus kapcsolatok léteznek a természetben, valamint az élet körforgásának megértését.

 

Kulcsszavak: a természet megértése, a dolgok megkülönböztetése a növény – és állatvilág felismerése.

A természetben végzett munka, az élővilág felfedezése, tanulás növényekről és a természet jelenségeiről

 

1. számú táblázat: A többszörös intelligencia területeinek jellemzői (Heacox 2006), (Kristen – Nelson – Nicholson 2007)

 

Ha a foglalkozások, tanítási órák menetét az intelligenciaterületek figyelembevételével alakítjuk ki, hatékonyabb lehet többek között a differenciálás is. Minden tanuló rendelkezik azokkal a sajátosságokkal, melyek egy-egy terület kibontakoztatását teszik lehetővé, ezáltal más területek is hatékonyabban fejleszthetőek. A XXI. század oktatásában, a „digitális bennszülöttek” világában az oktatás szemléletváltást igényel. Nem elegendőek a rendkívül ingergazdag világban a hagyományos frontális oktatási formák, szükség van az adaptív, a tanulók személyiségéhez differenciáltan igazodó tanulásszervezésben a munkáltató, tanulói együttműködésen alapuló módszerekre, a változatosan alkalmazott tanulásszervezési módokra, az ehhez szükséges eszközrendszerre.

A tanítási folyamat effektivitásának emeléséhez szükséges továbbá a tanulók kritikai, reflektív, elemző, értékelő gondolkodásának fejlesztése, illetve a konstruktivista tanuláselméletet figyelembe véve nélkülözhetetlen a tanulók tudásrendszerének fejlesztése, az „építkezésben” való adekvát segítségnyújtás. Az értékelés vonatkozásában az interaktív, minőségi értékelés szerepe emelhető ki, melyben a tanulók önértékelési folyamatait is szükségszerű fejleszteni. Ebben a tekintetben elengedhetetlenek az elméleti ismeretek, minták, modellek kreatív, alkotó alkalmazása (reformpedagógia eszköztára), továbbá a tanulói önállóságot feltételező, a tanulói szabadságot a rend keretei között biztosító, segítő, irányító pedagógus. (vö.: Kováts-Németh 2011: 44)

 

(a teljes cikk a Katedra folyóirat XXI/7. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. Katedra 2013/2014 március | Katedra Válasz

    […] A többszörös intelligencia területeinek fejlesztése projektben […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .