Prékop Mária laudálása

Katedra-díj 2014

Az egyik díjazott: PRÉKOP MÁRIA, a rozsnyói Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Szakközépiskola igazgatónője

Összevont igazgatású magyar alapiskola és szakközépiskola…, igen, ilyen csak egyetlenegy létezik a felvidéki magyar iskolák hálózatában. Talán csak azért, mert Prékop Máriából is csak egyetlenegy létezik… Abból az igazgatónőből, aki Rozsnyón a magyar tanítási nyelvű egyházi iskola megalapítása után viszonylag sajátságos helyzetbe került Fábry Zoltán alapiskola megmentése és a régióban élő magyar középiskolás korú diákság érdekében nem mindennapi elképzelést valósított meg. Az általa irányított alapiskola testvérévé egy Rozsnyón és a rozsnyói régióban addig sohasem létező magyar szakközépiskolát alapított, vállalva a közös igazgatású, ám jellegében, szakmaiságában diametrálisan különböző két iskolatípus irányításának minden gondját, egész ódiumát. Ez a kiválóan átgondolt, ám mégis merész döntése – az eddigi döntéseihez hasonlóan ¬– szintén sikeresnek bizonyult, és így a problémák megoldásának folyamatos gondja mellé fokozatosan a siker, az öröm és az elismerés nagyon pozitív emberi élményei is társául szegődtek, hiszen kreativitása és bátorsága révén ő is sikeres tagjává vált a kevés létszámú magyar lélekmentő iskolaigazgatók közösségének.
Szeretném, ha Prékop Mária e laudáció révén azoknak a szívéhez is közelebb kerülne, akik eddig talán csak azt tudták róla, hogy egyike a felvidéki magyar iskolaigazgatóknak. Prékop Mária nagyon határozott egyéniség és kiváló szervező. Fiatal kora ellenére tapasztalt és elkötelezett magyar pedagógus. Mindennapi munkáját a rendkívül sokoldalú érdeklődés, magas szintű tudás és műveltség, a következetesség, kiváló kommunikációs, közösségformáló és irányító készség és a szakmai fejlődést biztosító folyamatos továbbképzés iránti erős igény jellemzi. Az iskolaügyben eltöltött mindössze 18 év alatt szinte hihetetlenül sok, összesen mintegy 1300 órányi szakmai továbbképzési programot abszolvált sikeresen. Mindamellett pedig egy végtelenül kedves, vidáman mosolygó kolléganő, aki egyben kiváló édesanya és párjának szerető társa is.
Tipikus reneszánsz alkat, akit szinte minden érdekel, minden közel áll a szívéhez, ami emberi, aminek köze van a széphez, a kultúrához, a szeretethez, a szakmaisághoz, a magyar közösséghez, gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt. Már diákként verseket írt, de nem csak írta a verseket, hanem meg is jelentette, miközben nagyszerűt produkált a versmondásban, és a népitáncolásban is jeleskedett. Ez a reneszánsz sokoldalúság és pezsgés ma is állandó jellemzője, lelki társa.
A közelmúltban, 1973 tavaszán született Rozsnyón, és szinte egész eddigi élete ehhez a városhoz kötődik. Egyetemi tanulmányai során először az alapiskola alsó tagozatára szerez pedagógusi szakképesítést, majd magyar nyelv és irodalomtanári oklevelet, ezt követően az első, majd a második atesztációt és a vezetőképző tanfolyamot abszolválja sikeresen. Három egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, a Miskolci Egyetem Sárospataki Comenius Pedagógiai Kara és a Selye János Egyetem büszkélkedhet azzal, hogy kolléganőnk szakmai tudását gyarapította.
Pedagógusi pályáját 1996-ban a Dernői Magyar Alapiskolában kezdte, 2001-től a rozsnyói Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára, majd igazgatóhelyettese és 2009-től az igazgatónője. Igazi közösségi ember, ízig-vérig pedagógus, akit elkötelezetten érdekel a gyermekek, a fiatalok élete és egész sorsa. Még 1999-ben alapító tagja a Gömöri Ifjúsági Társaságnak, amely tevékenységének középpontjába a középiskolások látókörének bővítését és további boldogulásuk mikéntjének átfogó kérdéskörét helyezte. Szülővárosa, egyben a szűkebb régiójának a magyarsága is sokat köszönhet kitüntetett kolléganőnknek, hiszen Rozsnyón az ő elkötelezett, nagyon határozott és aktív munkájának és kiállásának köszönhető a korábban nem létező önálló rozsnyói magyar nevelési nyelvű óvoda megalakítása. Polgártársait egyre sikeresebben győzi meg az iskolai előképzés fontosságáról – különösen a leszakadó társadalmi, szociális és etnikai csoportok esetében. Következetes és kitartó munkájával sikerült meggyőznie a szülőket, de a döntéshozókat is a nulladik évfolyam fontosságáról az arra rászorulók esetében annak ellenére is, hogy az iskolai előképzésnek ez a formája szinte teljesen ismeretlen a régió magyar és szlovák alapiskoláiban.
Magyar pedagógusként és iskolaigazgatóként tudatosan és következetesen felvállalja a konfliktusokkal is teli feladatot, mely a rendkívül nehéz szociális helyzetben élő, fokozatosan leszakadó társadalmi és etnikai csoportok integrációját kimondottan fontos feladatnak tekinti. Ezt az álláspontot tudatosan képviseli a közigazgatási szerveknél, de a szakmai társulásoknál is. Ezt a témát prezentálta előadóként a közelmúltban az újjáalakult Katedra Társaság legutóbbi ülésén, ahogyan a Katedra Napok mostani rendezvényén is.
Eddigi sikeres munkáját ebben az évben értékelte nagyon pozitívan a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is, és elismerése jeléül Rozsnyón, pedagógusaink XX. országos találkozóján a Szövetség egyik legmagasabb kitüntetésével díjazta Prékop Mária kolléganőnk tevékenységét. Meggyőződésem, hogy 2014-ben a Katedra-díj is megérdemelten a legjobb kezekbe kerül. Kedves Mária, a legőszintébb tisztelettel gratulálok e szép elismeréshez.

Fibi Sándor
Nyugalmazott tanár, a Katedra szerkesztőbizottságának elnöke


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .