Brutovszky Gabriella: A kevesebb néha még mindig több… ISCED 3 Biológia: Állami művelődési program

Az Állami nevelési program (ISCED 3) szerint a biológia tantárgy célja, hogy a gimnáziumi tanulók számára alapvető ismeretek nyújtson az élő természetről, hogy a tanulók megismerjék azokat a törvényszerűségeket, amelyek az élő természetet befolyásolják, és ezzel együtt az ember közvetlen környezetét is. További célja, hogy a tanulók megtanuljanak a természetre mint egy egységben működő rendszerre tekinteni, megérteni a benne lezajló folyamatokat, jelenségeket. Ez az ismeret nélkülözhetetlen feltétele a természet felé való felelősségteljes odafigyelésnek. Az Állami művelődési program célja továbbá az is, hogy a biológiatanítás során a tanár modern didaktikai módszerekkel, formákkal és eszközökkel dolgozzon, igyekezzen minél több szemléltetési eszközt alkalmazni. A program a tanulók önálló munkáját, információfeldolgozását is támogatja, lehetővé téve a kísérletek megvalósítását és a tanulók gyakorlati készségének fejlesztését is. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása érdekében az új nevelési program bevezette minden évfolyamban hetente egyszer az osztály bontását (ilyenkor a tanulók csoportokban dolgoznak). További célként a program megfogalmazza: ismereteket szerezni az emberi szervezet működéséről és felépítéséről, megfigyeléseket tenni a természetben lezajló folyamatokról és élőlényekről külső terephelyen, laboratóriumi kísérleteket végezni, megismerkedni a biológia szakkönyvekkel, pl. projektmunkák keretében − a természetvédelem vagy az egészségvédelem témában, prezentációk készítése, véleménynyilvánítás-gyakorlása stb.[1]

Az iskolareform hatására a biológiatanítás kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül. Lecsökkent a tantárgy heti óraszáma, redukálódott a tankönyvi anyag, valamint a tananyag átstrukturálása is megtörtént. A régi rendszer szerinti növénytan-állattan-embertan-genetika sorrend jócskán felborult, és a gimnáziumi tananyag struktúrája sokkal inkább az általános iskola tananyagrendszerével hozható párhuzamba. A jelenlegi program szerint a biológia tantárgy gimnáziumi tananyagának tematikus egységei a következők: első évfolyamban a fő témakör Az élőlények világa (66 óra), amely az alábbi fejezetekre oszlik: Élő környezet és élőlények, Élet és víz, A növények és az állatok specializálódása, A mikrovilág, Élet az emberrel, Az élő természet rendszerének áttekintése heti két óraszámban, melyből az egyik óra bontott. A második évfolyamban heti három óraszámban került a programba a biológia tantárgy, amelyből egy óra kerül bontásra. A 2. évfolyam fő tematikus egysége Az élővilág általános jelenségei, tulajdonságai, alegységei (99 óra) címet viseli, alfejezetei: Az élő rendszerek általános tulajdonságai, Az élőlények testének felépítése és működése, Az élőlények életjelenségei, Öröklődés és változatosság – fejlődés, Praktikus gyakorlatok. A 3. évfolyamban Az ember biológiája és az egészségvédelem témakör alá csoportosul (33 óra) 3 fejezet: Az emberi szervrendszer, Egészséges életstílus, Az elsősegélynyújtás alapjai. Összesen 198 óra áll rendelkezésre a biológia tantárgy oktatására három év alatt (természetesen választható tantárgyként a negyedik évfolyamban is bekerülhet az órarendbe a biológiaóra az érettségizők, a biológiát valamilyen formában továbbtanulni vágyó tanulók számára).

 

Taníthatóság, logikusság, tananyagbeli elegendőség 

Elmondható, hogy a reform (és vele együtt az ISCED 3) számos pozitív változást hozott a biológiatanítás szempontjából, fókuszba került az ismeretek gyakorlati alkalmazása laboratóriumi kísérlet, terepmunka vagy éppen praktikus ismeretek elsajátítása útján. Ez utóbbit kiemelném, hiszen az új nevelési program nagy hangsúlyt fektet az ember és a környezete kapcsolatára és vizsgálódásaira, így fontos szerep jut például az emberek számára hasznos vagy éppen veszélyes növények taglalásának, az egészséges életmód és gondolkodás kialakításának, a figyelem középpontjába kerül a különböző betegségek megelőzésének és kezelésének lehetősége, valamint az elsősegély elsajátításának hasznossága is. A tanuló megtudja, milyen veszélyeket okoz egy kullancs, hogyan érdemes szobanövényt ültetni, miért nem egészséges a penészes szobában tartózkodni, hogyan kell az újraélesztő-készüléket használni, megismeri a génmanipuláció súlyos következményeit (egy jobban felszerelt laboratóriumból akár a saját DNS-ét is hazaviheti) stb.

 

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/4. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat decemberi száma – XXII/4. | Katedra Válasz

    […] A kevesebb néha még mindig több… […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..