Kalácska József: Néhány gondolat az Állami művelődési program matematika tantervéről

A matematika tantárgy a középiskolákban a matematika kompetenciák fejlesztését szolgálja úgy, ahogy az Európai Parlament dokumentuma megfogalmazza:

„A matematikai kompetencia a mindennapi élethelyzetekben felmerülő problémák megoldására szolgáló matematikai gondolkodásmód fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Magába foglalja a gondolkodás matematikai modelljei alkalmazásának készségét, logikus és térszemléleti látásmódját, valamint képletek, modellek, diagramok, grafikonok, táblázatok értelmezését.”

(A kompetencia az idegen szavak szótára szerint a következő jelentésekkel bír: 1. illetékesség, jogosultság 2. szakértelem)

A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő Állami művelődési program a középiskolai matematika-tanulásban az alábbi tíz kulcsfontosságú kompetencia fejlesztését szolgálja:

1. A matematikai gondolkodás alapjainak alkalmazása és az ismeretszerzés képességének fejlesztése a tudomány és a technika területén

2. A problémamegoldás kompetenciája

3. Az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett kompetenciák

4. Az egész életen át tartó tanulás kompetenciája – a cél megtanulni tanulni

5. Kommunikációs kompetenciák – például a diák effektíven tudja használni az információs-kommunikációs technológiát, tudja és használja a szakterminológiát, prezentálni tudja önmagát és a munkáját, szóban és írásban adekvát módon tudja közölni gondolatait

6. Szociális és személyi kompetenciák – képes önazonossága és önállósága fejlesztésére, valós képességei, érdeklődése és szükséglete ismeretében céljai kitűzésére, képes csoporton belül felelősségteljes közös munkára

7. Munkakompetenciák – kritikusan értékeli eredményeit, megvalósítja kitűzött céljait, alkalmas az újdonságok befogadására

8. Kezdeményező- és vállalkozási képességre utaló kompetenciák – képes megújítani a feladatmegoldás terén megszokott módokat

9. Polgári kompetenciák – tiszteli az alapvető emberi értékeket, a kulturális örökséget, alkalmazza és védi a demokrácia alapelveit, nyitott a kulturális és etnikai sokszínűségre, mérlegeli személyes érdekeit a társadalmi érdekek fényében.

10. A kultúra által adott lehetőségekkel való szemlélet, értelmezés és megnyilvánulás kompetenciája – értékeli a művészet és a kulturált kommunikáció jelentőségét a közösségi és egyéni létben, toleráns és empátiával bír más kultúrák iránt, ismeri az etikett szabályait.

A tantárgy oktatása tartalmilag minden évben a következő öt fő téma köré csoportosul, kivéve a negyedik évfolyamot, ahol csak statisztika a kötelező tananyag – az is csak heti egy órában:

1. Számok, változók és a velük való műveletek

2. Összefüggések, függvények, táblázatok, diagramok

3. Geometria és mérték

4. Kombinatorika, valószínűség-számítás, statisztika

5. Logika, indoklás, bizonyítás.

Az Állami művelődési program a gimnáziumi matematika oktatására a négy év alatt összesen 360 órát ír elő 4 – 3 – 3 – 1 kötelező óraszámmal az egyes évfolyamokban.

Ehhez készült óriási késéssel egy sokunk számára furcsa tankönyvcsalád, amely például a másodikos rész bevezetőjében nyíltan kimondja, hogy amit tartalmaz, nem elegendő a matematika érettségire való felkészüléshez – ez a kijelentés a további kötetekre is igaz.

 

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/3. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat novemberi száma XXII/3. | Katedra Válasz

    […] Néhány gondolat az Állami művelődési program matematika tantervéről […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .