A matematika tantárgy a középiskolákban a matematika kompetenciák fejlesztését szolgálja úgy, ahogy az Európai Parlament dokumentuma megfogalmazza:
„A matematikai kompetencia a mindennapi élethelyzetekben felmerülő problémák megoldására szolgáló matematikai gondolkodásmód fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Magába foglalja a gondolkodás matematikai modelljei alkalmazásának készségét, logikus és térszemléleti látásmódját, valamint képletek, modellek, diagramok, grafikonok, táblázatok értelmezését.”
(A kompetencia az idegen szavak szótára szerint a következő jelentésekkel bír: 1. illetékesség, jogosultság 2. szakértelem)
A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő Állami művelődési program a középiskolai matematika-tanulásban az alábbi tíz kulcsfontosságú kompetencia fejlesztését szolgálja:
1. A matematikai gondolkodás alapjainak alkalmazása és az ismeretszerzés képességének fejlesztése a tudomány és a technika területén
2. A problémamegoldás kompetenciája
3. Az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett kompetenciák
4. Az egész életen át tartó tanulás kompetenciája – a cél megtanulni tanulni
5. Kommunikációs kompetenciák – például a diák effektíven tudja használni az információs-kommunikációs technológiát, tudja és használja a szakterminológiát, prezentálni tudja önmagát és a munkáját, szóban és írásban adekvát módon tudja közölni gondolatait
6. Szociális és személyi kompetenciák – képes önazonossága és önállósága fejlesztésére, valós képességei, érdeklődése és szükséglete ismeretében céljai kitűzésére, képes csoporton belül felelősségteljes közös munkára
7. Munkakompetenciák – kritikusan értékeli eredményeit, megvalósítja kitűzött céljait, alkalmas az újdonságok befogadására
8. Kezdeményező- és vállalkozási képességre utaló kompetenciák – képes megújítani a feladatmegoldás terén megszokott módokat
9. Polgári kompetenciák – tiszteli az alapvető emberi értékeket, a kulturális örökséget, alkalmazza és védi a demokrácia alapelveit, nyitott a kulturális és etnikai sokszínűségre, mérlegeli személyes érdekeit a társadalmi érdekek fényében.
10. A kultúra által adott lehetőségekkel való szemlélet, értelmezés és megnyilvánulás kompetenciája – értékeli a művészet és a kulturált kommunikáció jelentőségét a közösségi és egyéni létben, toleráns és empátiával bír más kultúrák iránt, ismeri az etikett szabályait.
A tantárgy oktatása tartalmilag minden évben a következő öt fő téma köré csoportosul, kivéve a negyedik évfolyamot, ahol csak statisztika a kötelező tananyag – az is csak heti egy órában:
1. Számok, változók és a velük való műveletek
2. Összefüggések, függvények, táblázatok, diagramok
3. Geometria és mérték
4. Kombinatorika, valószínűség-számítás, statisztika
5. Logika, indoklás, bizonyítás.
Az Állami művelődési program a gimnáziumi matematika oktatására a négy év alatt összesen 360 órát ír elő 4 – 3 – 3 – 1 kötelező óraszámmal az egyes évfolyamokban.
Ehhez készült óriási késéssel egy sokunk számára furcsa tankönyvcsalád, amely például a másodikos rész bevezetőjében nyíltan kimondja, hogy amit tartalmaz, nem elegendő a matematika érettségire való felkészüléshez – ez a kijelentés a további kötetekre is igaz.
(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/3. számában olvasható)
[…] Néhány gondolat az Állami művelődési program matematika tantervéről […]