Ármai Zalaba Andrea: Az Óz, a nagy varázsló című meseregény módszertani feldolgozása (V.)

  1. Az óra címe: Útban a nagy Ózhoz, A halált hozó pipacsföld, A Mezei Pockok Királynője Óz, a nagy varázsló című regény feldolgozásának ötödik órája
  2. Az óra általános céljai: a szociális kompetencia fejlesztése, a problémamegoldó képesség, együttműködési képesség fejlesztése
  3. Az óra irodalmi céljai: az olvasottak értelmezése, a segítők és ellenfelek megismerése
  4. Az óra fókusza: az együttműködés fontossága, az „egységben az erő”-elv értelmezése

 

RÁHANGOLÓDÁS

 

  1. Írásbeli

–          Munkaforma: egyéni munka, frontális munka

–          Tanulási eljárás: írásbeli

–          Segédeszközök: kérdések, képek, papír, toll

–          Fejlesztési célok: problémamegoldó, gondolkodási képesség fejlesztése

–          Irodalmi cél: az eddig olvasott fejezetek visszacsatolása

 

A tanár az óra elején minden tanulónak egy lapot oszt szét. A diákok önállóan dolgoznak: meghatározott időn belül válaszolniuk kell a papíron lévő kérdésekre. A feladat visszacsatolásként szolgál a tanárnak arról, mennyire értették, jegyezték meg az eddig olvasottakat.

Kik nevelték Dorkát? (Emmi néni, Henrik bácsi)

Hogy került Doka a mumpicok földjére? (forgószél által)

Hogy hívják Dorka kutyáját? (Totó)

Mit kapott Dorka útravalóul az Északi Boszorkánytól? (csókot a homlokára)

Mivel volt kirakva az Ózhoz vezető út? (sárga téglával)

Melyik útitársával találkozott először Dorka? (Madárijesztővel)

Mitől fél a Madárijesztő? (a gyufától)

Miért nem volt szíve a Bádog Favágónak? (elátkozta a Gonosz Keleti Boszorkány)

Miért nem tudott mozdulni a Bádog Favágó? (be volt rozsdásodva)

Miért ment az Oroszlán Ózhoz? (bátorságért)

Az írásbeli megírását követően a feladat frontális megbeszélése következik. Egy kalida, gólya és egy Vadmacska képe van szétnyírva annyi részre, ahány diák van az osztályban: helyes megoldás esetén az adott diák ezekből egy képrészletet kap.

 

  1. Keresd a szereplőt!

–          Munkaforma: csoportmunka

–          Tanulási eljárás: képösszerakás

–          Segédeszközök: képek

–          Fejlesztési célok: problémamegoldás, együttműködés fejlesztése

–          Irodalmi cél: a vizualizáció és a szöveg összekapcsolása

 

Miután minden tanuló kapott egy képrészletet, egy asztal köré állnak, és a képrészleteket összeillesztve megpróbálnak három különböző képet kirakni. A megoldás egy kalida, gólya és a Vadmacska, amelyeket az olvasottak alapján azonosítanak a tanulók, majd ismertetik a látottakat.

 

JELENTÉSTEREMTÉS

 

  1. Szereplőbe bújva

–          Munkaforma: csoportmunka, egyéni munka

–          Tanulási eljárás: drámajáték

–          Fejlesztési célok: együttműködés, beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése

–          Irodalmi cél: a nézőpontváltás gyakorlása

 

A tanár három csoportot alakít ki a tanulókból (Vadmacska, gólya és kalida). A csoportok feladata, hogy közösen megbeszéljék, milyen szerepet töltött be az adott szereplő a regényben, mi történt vele. A megbeszélést követően a csoport kiválaszt egy szóvivőt, aki E/1-ben elmeséli, hogyan találkozott Dorkával és barátaival.

 

  1. Akadályok

–          Munkaforma: egyéni munka, frontális megbeszélés

–          Tanulási eljárás: szövegben való tájékozódás

–          Segédeszközök: könyv, táblázat

–          Fejlesztési célok: problémamegoldó képesség fejlesztése, értő olvasás gyakorlása

–          Irodalmi cél: a szövegben rejlő információk kikeresése

 

Mindenki önállóan oldja meg a feladatot. A könyvből ki kell keresniük a tanulóknak azokat a részleteket, ahol a szereplők valamilyen akadályba ütköztek, tehát a szereplőknek valamit meg kellett oldaniuk. Ezt egy előre elkészített táblázatba írják bele, amit a tanár oszt ki minden tanulónak. A feladat elkezdése előtt közösen tisztázzák a kérdések érthetőségét.

Ki ütközik akadályba? Milyen akadályba ütköztek? Ki, kik oldották meg az akadályt? Hogyan oldották meg az akadályt?
       
       
       

 

Miután minden tanuló kész a feladattal, frontálisan megbeszélik a megoldásokat.

 

  1. Egységben az erő

–          Munkaforma: csoportmunka, frontális megbeszélés

–          Tanulási eljárás: drámajáték

–          Fejlesztési célok: problémamegoldó, együttműködési képesség fejlesztése

–          Irodalmi cél: az óra fókuszának egy szituáción keresztüli értelmezése

A tanár felvet egy szituációt, miszerint a szereplőknek egy kunyhót kell építeniük, amelyben megszállhatnak éjszakára. Mindegyik szereplő csak egy tevékenységet tud végrehajtani: Favágó fát tud vágni, Oroszlán a nagy fákat elhordani, Madárijesztő puha ágyat csinálni, Dorka pedig tetőnek nádat szedni. A probléma megadását követően a tanár kiválaszt négy diákot, akik az említett szereplők lesznek. A feladatuk pedig az lesz, hogy együtt elmeséljék, hogyan építették meg a kunyhót. A feladat után másik négy diákot választ ki a tanár, majd arra kéri őket, úgy meséljék el a feladatot, hogy valamelyik szereplő nem tud részt venni a munkában.

 

 

REFLEKTÁLÁS

 

  1. Találd ki!

–          Munkaforma: csoportmunka

–          Tanulási eljárás: drámajáték

–          Fejlesztési célok: improvizáció, az együttműködés fejlesztése

 

A tanulók három csoportban vannak, aszerint, ahogy a Szereplőbe bújva című feladat során is rendeződtek. Mindhárom csoportnak ugyanaz a feladata: ki kell találniuk egy szituációt, problémát, amit együtt tudnak megoldani. Ezt némajátékkal kell eljátszaniuk. A másik két csapat feladata, hogy kitalálják, milyen nehézséget, problémát oldanak meg: a játékot mindig a megfejtést közlő csapat folytatja.

 

  1. Házi feladat

Házi feladatra a diákoknak az új szereplőket, a fejezetek vázlatos cselekményét kell tudniuk, valamint a következő két fejezetet kell elolvasniuk. Az olvasónaplóba a tanulóknak azt a táblázatot kell elkészíteniük, amellyel az órán is dolgoztak, és ki kell tölteniük saját magukról.

 

 

 

 

 

 

 

Az Óz, a nagy varázsló című meseregény módszertani feldolgozása (VI.)

 

  1. Az óra címe: A kapuőrző Kulcsár és a Smaragdváros csodái Óz, a nagy varázsló című regény feldolgozásának hatodik órája
  2. Az óra általános céljai: a kognitív kompetencia mint a gondolkodási és a problémamegoldó képesség fejlesztése, valamint a szociális kompetencián belül a szervezési és együttműködési képesség fejlesztése
  3. Az óra irodalmi céljai: az olvasottak értelmezése, a fejezetekben szereplő kulcsfontosságú tárgy – szemüveg alkalmazása
  4. Az óra fókusza: a kérés és az elégtétel fontossága

 

RÁHANGOLÓDÁS

 

  1. A házi feladat ellenőrzőse

–          Munkaforma: egyéni munka

–          Tanulási eljárás: ellenőrzés

–          Segédeszközök: olvasónaplók

–          Irodalmi cél: az előző órán tanultakról visszacsatolás

 

A tanár minden diákot megkér, hogy az olvasónaplóban elkészített feladatot olvassa fel. A felolvasást rövid megbeszélést, szóbeli értékelés követi.

 

 

  1. Az írásbeli értékelése

–          Munkaforma: frontális munka

–          Tanulási eljárás: értékelés

–          Segédeszközök: írásbeli

–          Fejlesztési célok: önértékelés, visszacsatolás

Irodalmi cél: az eddig olvasottakról szerzett tudás értékelése

 

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/4. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat decemberi száma – XXII/4. | Katedra Válasz

    […] Az Óz, a nagy varázsló című meseregény módszertani feldolgozása (V-VI.) […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .