Zolczer Péter: Hangsúlyban a kompetenciák. Az Állami művelődési program angol nyelvre vonatkozó pedagógiai dokumentációi.

Az Állami művelődési program angol nyelvvel foglalkozó dokumentumainak bevezetőjében a szerzők kihangsúlyozzák, hogy azok szorosan a Közös Európai Nyelvi Referenciakeretre (KER) épülnek, mely dokumentum szerintük (többek között) meghatározza a pontosan megszabott, specifikus kompetenciák általános szintjeit, amelyek elérését a nyelvtanulók konkrétan meghatározott feltételek mellett célul tűzhetik ki maguk elé. (ISCED 3, 4. old.) A KER valóban foglalkozik ezekkel a kompetenciákkal, ugyanakkor ezen dokumentum szerzői pedig a következőre hívják fel a figyelmet:

 

„Egy dolgot le kívánunk szögezni. NEM az a célunk, hogy a nyelvvel foglalkozóknak megmondjuk, mit és hogyan tegyenek. Kérdéseket vetünk fel, nem a válaszokat adjuk meg. A Közös Európai Referenciakeretnek nem feladata, hogy a felhasználók által kitűzendő célokat vagy követendő módszereket megszabja.” (KER, 4. old.)

 

A fenti bekezdést olvasva jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor mégis mire jó a KER, és hogyan vonatkoztatható a nyelvoktatás gyakorlatára? Mielőtt még kétségeink merülhetnének fel, a KER-t tovább olvasva annak szerzői megmagyarázzák a fenti állításukat, kihangsúlyozva, hogy a dokumentummal az Európai Tanács „a nyelvtanulás szervezésének résztvevőit arra ösztönzi, hogy munkájukat a tanulók szükségleteire, motivációjára, tulajdonságaira és forrásaira építsék. Ez a következő kérdések felvetését jelenti:

 

• Mire kell majd használniuk a nyelvet a tanulóknak?

• Mit kell megtanulniuk ezen célok eléréséhez?

• Miért akarnak nyelvet tanulni?

• Milyen emberek a nyelvtanulók (kor, nem, társadalmi és oktatási háttér stb.)?

• Milyen ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek tanáraik?

• Milyen nyelvkönyvekhez és segédanyagokhoz (szótárakhoz, nyelvtankönyvekhez stb.), audiovizuális eszközökhöz, számítógéphez és számítógépes programokhoz stb. férnek hozzá?

• Mennyi időt tudnak (illetve hajlandóak vagy képesek) a nyelvtanulásra fordítani?” (KER, 5. old.)

 

Tehát a KER dokumentumnak valójában nem az a célja, hogy bármit is pontosan, abszolút értelemben meghatározzon, hanem sokkal inkább „relatívan” tüntesse fel az említett kompetenciákat, melyeket a fenti kérdések megválaszolásával tudunk meghatározni, pontosítani (saját helyzetünkhöz és körülményeinkhez mérten). Ennek ellenére az Állami művelődési program a KER-ben meghatározott nyelvi szintek alapján úgy fekteti a hangsúlyt a kompetenciákra, hogy a fenti kérdésekről nem tesz említést.

 

Az angol nyelvvel (első idegen nyelvként) foglalkozó ISCED dokumentumokból összesen 5-féle érhető el, melyek szintén a KER-ben javasolt nyelvi szintek alapján vannak felosztva. Az ISCED 1, 2 és 3-ból úgy lesz 5 különböző dokumentum, hogy az utóbbi kettőből a nyelvi szintek miatt 2-2 (A1, A2, B1, B2) érhető el. Jelen cikkben az ISCED 3 B1 dokumentumára támaszkodom, ugyanakkor, ha vetünk egy pillantást az 5 dokumentum tartalomjegyzékére, láthatjuk, hogy azok valójában szinte csak a kompetenciák és a szókincs részletezésében térnek el egymástól. Az ISCED 3 B1 elméleti bevezetőjében részletes leírást kapunk arról, hogy mit értünk kompetencia (készségek és képességek együttese), általános kompetencia (nem csak nyelvi) és kommunikációs nyelvi kompetencia alatt. A dokumentum természetesen az utóbbira helyezi a hangsúlyt, melyet további három részre oszt fel (szintén a KER alapján): 1. nyelvi kompetencia (pl. nyelvtani, lexikális, szemantikai), 2. szociolingvisztikai kompetencia (pl. illemszabályok a párbeszédben, frazeológiai kifejezések), 3. pragmatikai kompetencia (pl. beszédfunkciók, regiszterek, stílusok). A dokumentum következő, meglehetősen rövid (2,5 oldal) részében a kommunikációs készségekről olvashatunk (pl. hallgatás, olvasás, írás, beszéd). A következő fejezet (leghosszabb, 35 oldal) a fentebb említett (alap)kompetenciák alapján 25 konkrét kommunikációs kompetenciát állít fel (pl. vélemény kinyilvánítása, érzések és vágyak kifejezése, érvelés, reagálás múltbeli, jelenbeli és jövőbeli eseményekre), melyekre 1-1 példát is szolgáltat. Az ezt követő rész a szókincs témáit, illetve a témákhoz kapcsolódó, kötelezően elsajátítandó szavak listáját tartalmazza. A dokumentum az óraszámokra vonatkozó tantervekkel végződik. Az ISCED dokumentumok tehát meghatározzák, hogy a különböző nyelvi szinteken mit kellene tudnia a nyelvtanulónak, de egyáltalán nem tesznek említést arról, hogy az adott kompetenciákat hogyan, milyen módszer(ekk)el és technikákkal kellene elsajátítaniuk. Viszont éppen ezért a nyelvtanárok viszonylag nagy szabadsággal rendelkeznek tanmenetük létrehozásában, melyet egy a KER alapján összeállított tankönyv és egyes kommunikáció alapú módszerek kombinációjával jelentős hatékonyságúvá alakíthatnak. Ugyanakkor az is fontos, hogy az ISCED dokumentumban részletezett 25 kompetenciát szinte kizárólag csak referenciaként használhatunk arra, hogy ellenőrizzük a diákok nyelvi tudásának pragmatikai aspektusát.

 

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/6. számában olvasható)


1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.