Németh Zoltán: Az agyagtáblától a Facebookig

Megyek, írok cikket a könyv hónapjára, amelyet húsz év múlva, lehetséges, az e-book hónapjának fognak nevezni, búcsúztam el egy ismerősömtől a Facebookon. Akkor már hetek óta azon gondolkodtam, mit lehet írni ebben a témában azon túl, amit már ezerszer leírtak. Merthogy az utolsó években néha szinte apokaliptikus hangnemben beszélnek, írnak egyesek az olvasás és a könyv haláláról, egymásra kopírozva a kettőt. Pedig két, egészen eltérő jelenségről van szó. A könyv pusztán technikai médium, amely lehetőséget ad az olvasásra. Ilyen médium az agyagtábla, a kő, a papirusztekercs vagy a kézzel írott kódex is. Kicsit furcsa lenne, ha azon siránkoznánk, hogy eltűnik a szép, míves agyagtábla, s helyébe jön ez a foszladozó, egybekötött papírkupac, amely bármikor eléghet. Talán éppilyen furcsának tűnhet a könyv elsiratása is, amikor az internetre könyvek százezreit töltik fel, hogy csak magyar viszonylatban a Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a Digitális Irodalmi Akadémiára gondoljunk. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy éppen egy mediális és kulturális forradalom kellős közepén vagyunk, amelyet egyesek könnyebben, mások nehezebben viselnek. Óriási változást jelent az elektronikus eszközök, az internet és a közösségi portálok megjelenése, és ezeknek a folyamatoknak még csak a kezdetén állunk. A médium változása más típusú olvasást (és tegyük rögtön hozzá: más típusú írást) tesz lehetővé. Frédéric Barbier írja, hogy az ókorban a papirusztekercsről való olvasás lehetetlenné tette a visszalapozást és a jegyzetelést, mivel két kézzel tartották, illetve hogy az olvasás kizárólag folyamatos lehetett. Ma pedig, az internet korában a hypertext vált általánossá, amelynek során a linkelés technikájának és a szörfölés jelenségének köszönhetően néhány perc alatt hatalmas távolságokat képes bejárni az olvasó, s a legkülönfélébb szövegeket olvasnia. Espen J. Aarseth szerint a hypertextek ún. ergodikus rendszert hoznak létre, amelyben az olvasó nem rendelkezik előre meghatározott úttal, folyton erőfeszítéseket kell tennie, döntéseket kell hoznia, hogy előbbre juthasson. Persze tudjuk, hogy már Esterházy Péter Termelési-regény (1979) című posztmodern regénye is eljátszik a főszöveg és a lábjegyzet irodalmi felhasználásában rejlő nem-lineáris olvasási technikákkal, azonban az ergodikus rendszerek és a hypertext logikája abban különbözik a nyomtatott szövegétől, ahogy Szűts Zoltán utal rá, hogy az irodalomtudomány eddig azt vizsgálta, mit olvasunk, de most azt kell vizsgálnunk, hogy miből olvasunk. A hypertextet követő olvasás megszámlálhatatlanul sok lehetőséget foglal magában, egy végtelen, beláthatatlan labirintust, míg a könyv természetéből adódóan egészében is átlátható, birtokolható, belátható. (Persze ez sem teljesen igaz, gondoljunk csak az irodalmi művekbe rejtett intertextuális utalásokra, allúziókra, amelyek egészét sosem fejtünk fel.) Mindezzel csak arra szerettem volna utalni, hogy a napjainkban zajló változások alapvetően forgatták fel az olvasási szokásokat. De az is egyértelmű, hogy az internet és az elektronikus média korában az olvasás fontossága még inkább felerősödött. Az internet irtózatos mennyiségű szövegállománya a leghétköznapibb és a legelképesztőbb szövegtípusokat tartalmazza: néhány másodperc alatt a borsóleves receptjétől a thai posztmodern költészetig szinte minden elérhető. Azok a gyerekek, akik eddig reggeltől estig a tévé előtt gubbasztottak, most a számítógép előtt ülnek, csetelnek a barátaikkal vagy olvassák azok Facebook-posztjait. És közben – öntudatlanul is – „virtuális napló”-t írnak önmagukról azzal, hogy közösségi portálokon profilt hoznak létre maguk számára, kiírják gondjaikat, bánatukat, örömeiket, feltesznek képeket, zeneszámokat, linkeket posztolnak ki.

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXII/7. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat márciusi száma – XXII/7. | Katedra Válasz

    […] Az agyagtáblától a Facebookig […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .