Kirándulás Rákóczis támogatással

A Rákóczi Szövetség Március 15-i Diákutaztatási Programja keretében 105 középiskola pályázott sikerrel Kárpát-medencei utazási támogatásért. A Diákutaztatási Program keretében több mint 4700 magyarországi középiskolás diák utazhatott március 15-én valamely határon túli magyar településre és ünnepelhet közösen ott élő diáktársaival. Így történt ez a szentendrei Ferences Gimnázium esetében is.

 

Az utazást komoly előkészületek előzték meg, egyeztetések iskolán belül és az iskolák között is. Így kerültek az utazók közé azok, akik szívesen vállalkoztak egy nem mindennapi útra. A tanárok is szívesen indultak, Peternai Zsuzsanna igazgatónő, Bopkó László tanár úr Érsekújvárról és Kovalcsik Zoltán Cirill Szentendréről. Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban tartott ünnepély után irány Selmecbánya, majd Palást és másnap Alsósztregova az irány. A szentendrei csapat március 13.-án, péntek reggel indult és már Érsekújvárba menet megismerkedhettek az út mentén található nevezetességekkel: Dömös, Esztergom, Köbölkút, Komáromkürt és Béla. Külön érdekesség volt az első magyar vasútvonal melletti utazás és a vasúti épületek megtekintése. Az érsekújvári gimnáziumban nagy barátsággal fogadtak. Nem voltunk egyedül vendégek, sokan ünnepeltünk együtt. Az igazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dózsa Roland tanár úr remek ünnepi beszédet tartott. Megemlítette, hogy a szabadságharc egyszerű hősei azok az apák, fiúk, unokák, fivérek voltak, akik rokonai a sírkövükre a „48-as honvéd volt“ feliratot vésették. A nagykéri Mórinca és az érsekújvári Kis Zúgó néptánccsoportok arattak sikert a megemlékezésen. A Foxies együttes megzenésített versekkel, énekekkel próbálta lelkesíteni a jelenlévőket, az újvári, a szentendrei és a nagykéri fiatalokat. A megemlékezésen Sciueref Kinga szavalata vitte el a szentendreiek üzenetét, majd a Himnusszal zártuk ünnepélyünket. Az ebéd után a diákok rövid séta keretében tekintették meg a vásros főbb nevezetességeit: a Fő teret és látványosságait, a Korzó történeti áttekintését, a Ferences Kolostort, Kassák Lajos szobrát.

 

Mindezek után Selmecbányára indultunk, immár vegyesen a szentendrei és érsekújvári gimnáziumok diákjai. A városban megemlékezéssel kezdtük a látogatást. A volt evangélikus líceum előtt megemlékeztünk az ott tanult Petőfi Sándorról és diáktársairól. Az épület méltatlan volta miatt csak a megemlékezés erejéig tettük oda a koszorút, amit később az ótemetőben helyeztünk el a professzorok sírjánál. Elénekeltük a régi selmeci diákéneket, emlékezvén diákokra, professzorokra egyaránt. Ezek után a diákok felfedező útra indultak, megismerkedni a várossal. Aznap késő este Paláston, az Ivánka kúriában kaptunk vacsorát és szállást. Falusi Krisztián gondnok igazi vendéglátóként várt minket. Mi tanárok nagyon elfáradtunk, de a gyerekek felébredtek, Bopkó Márton és Rátz Artur újvári cserkészek vezetésével rengeteg játék és beszélgetés következett, hajnal négy órakor még senki sem szeretett volna ágyba térni. Büszkék lehetünk diákjainkra, példamutatóan viselték magukat. Igaz, nehéz volt a reggeli kelés 

Másnap igyekeznünk kellett Alsósztregovára, ahol 10 órára vártak minket. Lenyűgözött a felújított Madách kúria. A kiállítás első részében azt láttuk, milyen környezetben élt Madách Imre. Láttuk íróasztalát, a szalont, a könyvtárat, egyszóval az író otthonát. Nagy ötlet a jelmezes beöltözés, ahogyan a látogatók az Ember Tragédiájának szereplői jelmezét ölthették magukra. A gyerekek Danton, Robespierre, a fáraó, Lucifer, Kepler, egy kereszteslovag, Rudolf császár, vagy akár római patrícius ruháit ölthették magukra. A tizenharmadik szín ismertetéséhez Somogyi Charles, a magyar származású milliárdos üzletember és űrhajóturista szavait vették kölcsön a kiállítók, ami az űrben – hol máshol? – játszódik: A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, a cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.Az irodalmi kiállítás magáért beszél, méltán lehetünk büszkék erre. A kiállítás megtekintése után közösen megkoszorúztuk Madách Imre síremlékét. Ez a megemlékezés a Szózat hangjaival zárult. Ezek után hazaindultunk, a gyerekek már nem idegenként, hanem ismerősökként utaztak Érsekújvárig, illetve Szentendrére.

A szentendrei diákok fogalmazták meg, hogy „kár, hogy nem látjuk őket többet”. Nem így lesz, április végén várjuk őket iskolánk sportnapjára.

Úgy gondolom, hogy nagyszerű utunk volt, egyrészt a nemzeti ünnep közös megünneplése miatt, valamint amiatt, hogy közel kerültek iskoláink diákjai is. Az pedig természetes, hogy a tanárok között is sok baráti beszélgetésre került sor. Hálás köszönet a Rákóczi Szövetségnek a támogatásért. Ki is használtuk, hogy tartalmas és emlékezetes utazással ünnepelhessük március 15.-e szellemét.

 

Kértem a diákokat, hogy pár sorban írjanak véleményt. Vágatlanul adom tovább:

Tamás

„Nekem, személy szerint nagyon tetszett a program. Nagyon jó volt a hangulat, jó volt a kint élő magyarokkal találkozni, beszélgetni, játszani. A megemlékezések szépek voltak, túlnyújtott beszédek nélkül. Mindenhol halhattunk pár szót az érdekességekről, látnivalókról. Szerintem megérte elmenni, másodjára is szívesen ott volnék.”

Csenge

„Itt küldöm a pályázathoz a visszajelzést: (Jó lenne, ha lenne olyan is hogy a felvidéki diákok jönnének Szentendrére, hogy jobban megismerhessenek ők is minket.)
Nekem nagyon tetszett, hogy ott lehettem és részt vehettem, mert még soha nem voltam hosszabb ideig Felvidéken. Az érsekújvári iskolában a megemlékezésen az tetszett hogy volt néptánc. Az ottani diákok nagyon kedvesek és aranyosak voltak. Sokukkal összebarátkoztam az utazás során. A városnézés alkalmával megtudtam hogy mekkora jelentőségű vár volt Érsekújvár amíg le nem rombolták. Paláston, ahol a szállásunk volt, sokat játszottunk az érsekújvári diákokkal. Másnap megnéztük Alsósztregován a Madách kúriát. Nagyon szépen berendezett múzeum, élmény volt ott lenni. Összességében nagyon tetszett, biztos hogy a közeljövőben még megyek Felvidékre.”

[gallery ids="3342,3343,3344"]

 

 

 

Kovalcsik Zoltán Cirill


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .