Albert Sándor: A tanulási stílusokról

A tanulás olyan folyamat, amelynek során és amelynek következtében az ember ismereteket szerez a világról, megváltozik a viselkedése, tevékenységi formái, életfelfogása, személyi tulajdonságai és saját magáról alkotott képe, tehát olyan változás következik be, amely az embert a környezetéhez jobban alkalmazkodóvá teszi.
A tanulásnak több dimenziója van. Ha az ember valamit tanul, akkor a tananyagot érzékelnie kell, meg kell értenie és az emlékezetébe kell vésnie, stb. Ezt nevezzük a tanulás kognitív (megismerési) oldalának. De az embernek ezt akarnia is kell. Ez a tanulás motivációs része. A tanuláshoz kitartásra is szükség van – ez a tanulás akarati (konatív) oldala. A tanulás persze attól is függ, hogy ki tanít, de attól is, hogy az ember kivel tanul. Ez a tanulás szociális dimenziója.
Tanulási stílus alatt a tanulásnak azt a menetét (algoritmusát) értjük, amelyet az ember előnyben részesít (preferál) egy adott időszakban. A tanulási stílust velünk született adottságok határozzák meg, de életünk során változik és tökéletesedik. Segíti a tananyag elsajátítását, de az is előfordulhat, hogy egyes tananyagok esetében előnyösebb lenne másfajta tanulási stílust alkalmazni. Tanulási stílusunkat általában nem is tudatosítjuk, természetesnek vesszük, ezért tudatosan nem is fejlesztjük. Saját tanulási stílust diagnosztizálhatjuk, de nem egyszerű változtatni rajta. Ennek ellenére az egyén képes arra, hogy saját tanulási stílusán változtasson, vagy a szociális környezet, tehát a pedagógusok, osztálytársak, szülők stb. hatására módosítson rajta.

A tanulási stílusok fajtái

A pszichológusok több fajta tanulási stílust különböztetnek meg: érzékszervi preferencián alapuló, az intelligenciák fajtáin alapuló, lingvisztikus, logikai, matematikai stb. tanulási stílust. Ebben az írásban csak a legismertebb, tehát az érzékszervi preferenciákon alapuló tanulási stílusokkal foglalkozunk.

Az érzékszervi preferenciákon alapuló tanulási stílusok

Az emberek abban is különböznek egymástól, hogy tanulás közben melyik érzékszervüket preferálják. Van, aki mások hallgatásával szerzi meg az ismereteket, van, aki az ábrákat, diagramokat tanulmányozza előszeretettel, és van, aki a taneszközökkel való tevékenység során sajátítja el a tananyagot.
Az érzékszervi preferenciákon alapuló tanulási stílusokat a VARK mozaikszóval szokás jelölni. A VARK mozaikszó négy angol szó kezdőbetűiből áll össze: V – Visual (vizuális – látásra támaszkodó), A – Aural (auditív – hallásra támaszkodó), R – Read/write (olvasásra/írásra támaszkodó) – verbális, K – Kinesthetic (kinesztetikus – mozgásra, tapintásra támaszkodó stílus).
Az említett felsorolás szerint tehát négy tanulási stílust különböztetünk meg: vizuális – nonverbális (látásra támaszkodó stílus), auditív (hallásra támaszkodó), vizuális – verbális (látásra és szóbeli információkra támaszkodó) és kinesztetikus (mozgásra, tapintásra támaszkodó) tanulási stílust.

a) A vizuális – nonverbális (látásra támaszkodó) tanulási stílus
Azok az emberek, akiknél ez a tanulási stílus dominál, azt szeretik, ha a tananyagot ábrák, sémák, diagramok, folyamatábrák, térképek, fényképek, diapozitívok, filmek stb. formájában prezentálja az oktató. Szeretik az illusztrált, színes tankönyveket és a hierarchikusan elrendezett tananyagot. A megfigyelés helyett a tevékenységi formákat részesítik előnyben. Emlékezetükben könnyen felidézik a tananyagot (az ábrákat, sémákat stb.), de nem kedvelik a szóbeli közléseket, tehát az előadásokat, a tanári monológot és azokat a feladatokat, amelyekben a mondattanra és a nyelvtanra helyezik a hangsúlyt.

Hogyan tanuljon az a diák, akinél a vizuális – nonverbális tanulási stílus dominál?
Jegyzetkészítéskor grafikusan, ábrák és diagramok formájában dolgozzák fel a tananyagot. A fontosabb részeket színes ceruzával jelöljék meg. A törzsanyagot, a legfontosabb elveket, törvényeket, matematikai képleteket stb. ajánlatos A5-ös, ún. tanulási kártyákra rögzíteni, és ezeket gyakrabban áttekinteni. A tankönyvben a fontos szöveget alá lehet húzni, esetleg színes ceruzával kiemelni. A fogalmakat, kulcsszavakat, matematikai képleteket a lap szélére kijegyzetelni. Ajánlatos tanulás közben a számítógép használata is, mert a képernyőn megjelent tananyagot a diák könnyebben megjegyzi. Csendes, nyugodt környezetben való tanulást javasolunk, miközben a multimédia használata is ajánlatos.

Hogyan tanítson a tanár?
A kulcsszavakat írja fel a táblára vagy vetítse ki a vászonra. A tananyagot ábrák, folyamatábrák stb. segítségével prezentálja, és használjon taneszközöket és multimediális technikát.

(A teljes cikk a Katedra folyóirat XXII/9. számában olvasható)

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .