Hajduné László Zita – Baráth László: A testnevelési játékok helye, szerepe és alkalmazásának lehetőségei az iskolai testnevelésben

A közoktatásban jelenleg is folyó strukturális és tartalmi változások, valamint az iskolai testnevelés szerkezeti és tartalmi átalakulása a tanítók képzésének is egyik sarkalatos pontjává vált a testnevelés tantárgy-pedagógia. Napjainkban a személyiség sokoldalú fejlesztése, valamint az egészséges életmódra való nevelés programja jelentős feladatokat mér a testnevelésen belül a játékokra és a sportjátékokra egyaránt.
A játék a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztéséhez, a testnevelés feladatainak megvalósításához közvetlenül kapcsolódó eszköz. A testnevelés mozgásanyagának döntő részét a kisiskoláskorban a játékok képezik, amelyek feladata nemcsak a testi képességek fejlesztése, hanem hozzájárulnak a személyiség szellemi, pszichikai fejlődéséhez, erkölcsi magatartásának, esztétikai ízlésének kialakításához is. A játék elősegíti a gyermek mozgásos fejlődését, csiszolódnak, rendeződnek és koordinálódnak a motoros funkciók, az értelmi, az érzelmi és az akarati fejlődést hatásosan előmozdítja. A játék az ember tevékenységének sajátos formája, minden életkori szakasznak megvan a maga jellemző játéka, játékmódja.
A testnevelési játék nevelő szerepe nem funkcionál önmagában. A játék összetettségében, komplexitásában érvényesül. A játék az egyes területeken közvetve, a sokoldalúan képzett személyiség kialakítását segíti elő, és figyelembe veszi az életkori sajátosságokra jellemző játékeszközöket. Az általános iskolában a tanulás mellett a játék a legfontosabb tevékenysége a gyermeknek. Speciális tartalmával mint a nevelés eszköze és módszere funkcionál. Nevelési szempontból nagyon jó alkalom arra, hogy a testnevelő tanár, a pedagógus megfigyelje, hogy a gyermekek mennyire tudnak a játék során egymással összhangban cselekedni. A játékban a gyermekek feloldódnak, önfeledten tevékenykednek, egyéni mivoltuk felszínre kerül. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások adhatnak egyre jobb lehetőséget a tanárnak arra vonatkozóan, hogy tanítványait megismerje. Ez hosszú távon tervszerű, tudatosan felépített nevelői munkát igényel a tanár részéről. A játékban az egész személyiség részt vesz, fejlődik, alakul. A gyermek a játék révén megismeri a világot, kibontakoznak értelmi erői, testileg megerősödik, fejlődik, a játékban próbálja ki erejét, ügyességét és tudását. A játékban kapott visszajelzések nyomán fejlődik önismerete, öntudata, megtanul másokat értékelni. Érzelmi élete, képzelete gazdagabbá válik, és számos értékes erkölcsi tulajdonság alakul ki benne. Ezek a tulajdonságok meghatározzák embertársaihoz, a társadalomhoz, önmagához való viszonyát – felnőttkorában is.

A játék tartalmi és formai jegyei
1. A játék közvetlen célja a győzelem elérése. A verseny, a küzdelem a játék alapvető sajátossága. Ezek megvalósíthatók a gyermekek első játékai során, ilyenek például a gyermekjátékok/szerepjátékok, a későbbiekben pedig az iskolai testnevelés egyéni-, csapatjátékok alkalmazása során.
2. A játék érdek nélküli tevékenység. A játék során az örömszerzés, a szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése, a mozgásvágy kielégítése az elsődleges cél.
3. A játék szabad cselekvés. Ezalatt értjük, hogy szabadon eldönthető, mit, mikor, hogyan játszunk, bármikor elkezdhetjük és abbahagyhatjuk, megismételhetjük a játékot.
4. A játék idő- és térbeli határok között folyik. A játék jellegéből adódóan: a) A játék időbeli zártsága: a játékcselekmény lefolyásának mindig pontosan meghatározott rendje van. b) A játék térbeli elhatároltsága: előre kijelölt, körülhatárolt játéktéren zajlik – egy-egy játék színteréül szolgál (tenisz-, tollas-, kosár-, kézilabdapálya).
5. A játék legfontosabb sajátossága: a kötelező szabályok. Szabályok nélkül nincs játék!
6. A játéktevékenységet érzelmi állapot jellemzi. A játék során elengedhetetlen a siker- és kudarcélmény kezelésének tevékenysége.

A testnevelési játékok szerepe, jelentősége az iskolai testnevelésben
A játék:
1.) Egyrészt az általános játékigényt elégít ki a tanulók együttes osztályfoglalkoztatás keretei között, és másrészt az együttjátszás igényének kialakítása végett. A tanulók között nincs ügyetlen gyerek, csak különböző képességű.
2.) A sokoldalú képességfejlesztés lehetőségének tárháza.
3.) Sportjátékok előkészítésének lehetősége.
4.) A pedagógiai hatás eszköze, hiszen a játékban mindenki önmagát adja, és nem marad el jutalmazás lehetősége játékkal, illetve a büntetés játékelvonással.

A játék felosztása
Pszichológiai csoportosítás: érzéki játékok; motoros játékok; szellemi játékok;

Pedagógiai csoportosítás: alkotó játékok; konstruktív játékok; szabályjátékok; didaktikus játékok; sportjátékok;

Mozgásos játékok felosztása: gyermekjátékok; népi játékok; tornatermi játékok; atlétikai játékok; sportjátékok.

A testnevelési játékok helye az iskolai testnevelésben
Az iskolai és az iskolán kívüli játékfoglalkozások szervezeti formáit az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1 Testnevelési óra (tanterv).
2 Óraközi szünet (szabadban: karika, ugrókötél, labda, tollas ütő)
3 Kirándulás („számháború”, „harc a zászlóért”, „fogolyszerzés”, „nyomkereső”, „várméta”)
4 Testnevelési bemutató (sorverseny, váltójátékai)
5 Tanítási szünetek (korcsolya-, szánkóversenyek; asztali-, lábteniszversenyek; bajnokságok rendezése-foci, kosárlabda)
6 Napközi otthon (szabadban: testnevelési játékok; teremben: gombfoci, sakk, asztalitenisz, malom, „ki mit tud?”)
7 Diáksportkörök
– az iskolai sportkörökben szakosztályok működnek, foglalkozások edzés jellegűek;
– a választott sportág mozgásanyagának gyakorlása a cél;
– teljesítményfokozás érdekében játékkal többféle feladatot is megoldhatunk.

A testnevelési játékok mint a nevelés egyik fő mozgásos tevékenységformája arra törekszik, hogy megjelenítsük és beépítsük mindazokat a feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, segítik a közösségi életre való felkészítésüket. A játék a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztéséhez a testnevelés feladatainak megvalósításához közvetlenül kapcsolódó eszköze. A testnevelés mozgásanyagának döntő részét a kisiskoláskorban a játékok képezik, amelyek feladata nemcsak a testi képességek fejlesztése, hanem hozzájárul a személyiségfejlesztés szellemi, pszichikai fejlődéséhez, erkölcsi magatartásának, esztétikai ízlésének kialakításához is. A játék nevelési szempontjait figyelembe véve hangsúlyozza, hogy a testnevelő tanár, a pedagógus megfigyelheti, hogy a gyermekek mennyire tudnak a játék során egymással összhangban cselekedni. A játék során a testnevelésórán a gyermekek feloldódnak, önfeledten tevékenykednek, egyéni mivoltuk felszínre kerül. A testnevelési játékok széles tárháza és sajátos szerepe megfelelő lehetőséget biztosít a különböző oktatási és nevelési feladatok megoldására, amelyet a gyakorlatban alkalmazható lehetőségek bemutatását követi.

(Az írás megjelent a Katedra folyóirat XXII/9. számában)

kép: iothu.sharedby.co


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .