Petíció után, miniszteri látogatás előtt

Rádió interjú

Juraj Draxler oktatási miniszterrel tárgyalnak hamarosan a szlovákiai magyar oktatásügy képviselői. A találkozó előkészületeiről beszélgetett Jókai Tiborral, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökével Vasik János, a Pátria rádió munkatársa a május 30-i Reggeli adásában.

Vasik János: Az egyik oldalon ott van több mint 26 ezer aláírás, ami az Önök jövő heti tárgyalási pozícióit erősíti Draxler miniszter úrnál, a másik oldalon viszont ott van az a bizonyos jelentés a kisebbségekről – mi lesz az erősebb érv, illetve hogy érzi, milyen lesz a jövő heti tárgyalásnak a tónusa ezek alapján?

Jókai Tibor: A jövő heti tárgyalással kapcsolatban nem tudom elképzelni, hogy hogyan lesz, milyen hangnemben fog zajlani. Itt az oktatásügyben az elmúlt másfél évben nagyon, de nagyon sok probléma merült fel, én ahhoz tudnám hasonlítani, mint ami a 90-es évek mečiarista rendszerében volt, tehát hasonló problémák merültek fel. A 90-es években hangzatosan, hangosan zajlottak ezek az átalakítások, most pedig ilyen szépen, simán, halkan, lassan, intelligensen próbálják lenyomni a szlovákiai magyar oktatásügy torkán ezeket a dolgokat, amelyek visszafordíthatatlan következményekkel járnának. Gondolok itt a 2013-ban elfogadott törvényre, ami meghatározza a minimális osztálylétszámokat – már többször hangsúlyoztuk azt, hogy ez a szlovákiai magyar iskolákra nézve katasztrofális helyzetet idéz elő. Tudjuk azt, hogy Szlovákiában kis településeken él az itteni magyarságnak a nagy része, többször elhangzott az, hogy a demográfia lent van, a gyereklétszám csökkent, az iskola nagyon sok. Igen, a településeinken ott vannak az iskolák, de azt is tudjuk, hogy az elmúlt években ott, ahol nagyon lecsökkent a diáklétszám, az önkormányzat kénytelen volt bezárni az iskolákat. De ezek az iskolák, ahol akármilyen minimális is a létszám, a jelenlegi helyzetben mindig tarthatók, tehát a kisgyermekek helyben járnak iskolába, és mi azon vagyunk, azon dolgozunk, és ezt hangsúlyozzuk, hogy ahol lehet és ahol még gyermek van, helyben járjon alsó tagozatra.
A törvénymódosítás következtében a múltkori parlamenti ülés előtt már annyi eredmény született, – ami egy áthidaló megoldás –, hogy már a 13-as törvény betűjével ellenkezőleg nemcsak két osztályt, hanem már négyet lehet összevonni, tehát ez átmeneti megoldást teremt az úgynevezett kisiskoláknak – és én a kisiskolák fogalma alatt az 1-4-es iskolákat gondolom. De továbbra is ott van a probléma, mert nagyon sok teljes szervezettségű iskolánk van veszélyben emiatt a törvény miatt. Ott, ahol összesen kb. 100-110 gyermek van, már nem tudják elérni azt a minimális létszámot, amit ez a törvény meghatároz. És a héten történt az is, hogy van egy olyan módosítási javaslat, mely szerint abban az esetben, hogyha nem érik el a létszámot és az önkormányzat hajlandó és anyagilag ki tudja egészíteni, akkor alacsonyabb létszámmal is tovább működhetnek. De ez olyan veszélyeket rejt magában, hogy nem tudjuk, hogy szeptembertől mi lesz. Az egyik javaslatunk biztos, hogy az lesz, hogy – mivel nincs átgondolva kellőképpen és nem tudjuk a cselekvési tervét, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani –, ennek a törvénynek a hatályba lépését, ha lehetséges és ha a józan ész győzne, akkor ne vezessék be szeptembertől, mert további előkészületek kellenek ahhoz, hogy érvényre jusson. Az eredeti elképzelés még Čaplovič úr minisztersége idején az volt, hogy ezzel párhuzamosan módosítani fogják a finanszírozásról szóló törvényt, és ezekre az évfolyamokra osztályfinanszírozás fog vonatkozni. Tudjuk, hogy ez nem történt meg, és most, hogy a módosításnak köszönhetően négy osztályt össze lehet vonni, ezek nem osztályfinanszírozással fognak működni, hanem továbbra is a normatív támogatás vonatkozik rá. Tehát itt van egy kis joghézag. Azért biztos, hogy ez lesz az első pont, amit fölvetünk: hogy a legésszerűbb az volna, hogyha elhalasztanák egy vagy két évvel, átgondoltabban készítenék elő ezt a közoktatási törvényt, és később történne ennek a bevezetése.

V. J.: Röviden összefoglalva, mik lennének a további pontok még, amit a miniszter úrral át szeretnének tekinteni, egyáltalán mennyi idő áll rendelkezésre, hiszen ez maga egy kimerítő programpont?

J. T.: Az idősebb kollégák már néhány miniszternél jártak a rendszerváltás után, a tapasztalatuk az, hogy maximum egy órát tud a miniszter egy ilyen találkozásra szánni. Annyit tudunk, hogy négy, maximum öt ember tud fogadni, a jövő hét elején még egyeztetünk, hogy milyen témákkal rukkolunk elő. Tehát ez lesz az egyik téma biztosan, illetve itt volt a petíció, ami az órakeretekre vonatkozik, és az is elhangzott többször, hogy több mint 26 ezer aláírás jött össze. Tudjuk, hogy ez nem egy parlamenti törvénynek a következtében született, hanem miniszeri rendelet, ami abszolút negatívan érinti a magyar iskolákat, mert azonos óraszámban kellene az új órakeretek alapján tanítani a magyar, illetve a szlovák nyelvet (például 1. osztályban 5-5). Ez negatívan érinti a kisebbséget, az alkotmányban pedig szavatolva van az, hogy a művelődésre egyformán van joga mindenkinek – tehát itt csorbul a magyar kisebbségnek az érdeke. Ez a következő pont biztosan, és itt már nagyon sok minden elhangzott a szlovák nyelv oktatással kapcsolatban. Én csak egy szösszenetet szeretnék kiemelni: évek óta, hogyha figyeljük a kilencedikeseknek a tesztelését, azt vesszük észre, hogy a szlovák teszteknek az eredménye a legjobb a magyar iskolákban. Szinte jobb, mint a szlovák iskolákban a szlovák teszt eredmény, tehát nem gondolom én, hogy akkora probléma van a szlovák nyelv oktatással a magyar iskolákban. Egyedüli egy probléma van, hogy nem megfelelőek a módszerek. De az elmúlt években különböző műhelyekből kijött egy olyan, kommunikációra épülő tankönyv, tankönyv-család, mellyel a kollégák is részben meg vannak elégedve és azt mondják, igen, ebből lehet oktatni. Az eredmények önmagukért beszélnek. Ennek a szlovák nyelv oktatásának a kérdése szerintem mesterségesen, politikailag van felfújva. Ennél sokkal nagyobb problémák vannak a magyar iskolákban – ez egy ilyen hárítás, hogy valamire rá lehessen fogni a különböző problémákat.

V. J.: Van még olyan pont, amit át szeretnének a miniszterrel venni?

J. T.: Egyelőre ezek: a létszámok, illetve az órakeretek a legfontosabbak, és érinteni szeretnénk, ha idő lesz rá, a gimnáziumokat is. Ott már a végrehajtási rendelet is néhány évvel ezelőtt megjelent, abban 17-ben határozták meg a létszámot, de a beiratkozások, illetve a felvételik befejeződtek, és tudjuk azt, hogy probléma van. Nemcsak a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban, hanem a vegyesen lakott területeken a szlovák osztályokkal is. Tehát ez nem csak magyar probléma, ez ugyanúgy szlovák probléma is. Az egyes szlovák gimnáziumok vezetői Dél-Szlovákiában már a fenntartókhoz fordultak, hogy hogyan lehetne beindítani az oktatást szeptembertől. Én azt hiszem, hogy ez a két-három téma, amit most felsoroltam olyan horderejű, hogy a szűk egy órába remélhetőleg bele fog férni.

fotó: Prékop I.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .