Nem csak az igazgatóválasztás joga a tét

Az oktatási és tudományos dolgozók szakszervezete ellenzi Ľubomír Petrák képviselő módosító javaslatának elfogadását, amely súlyosan sérti az iskolák önigazgatásának demokratikus elveit és lehetőséget teremt az iskolaigazgatók pártalapú jelölésére.

Miközben továbbra is a kis létszámú évfolyamok és osztályok kérdésével van elfoglalva a közvélemény, addig nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a ’89 után kivívott önrendelkezési jogok egyikének, az iskolai autonómiának – amit ráadásul az önkormányzati lobbi, egyes polgármesterek nyomására készülnek megszüntetni… Hogy idézzük az “érvet” is: “ha ők adják a pénzt, miért ne mondhatnák meg ők, ki legyen az igazgató?”
Az a pénz az adófizetők euróiból tevődik össze…

Az oktatási és tudományos dolgozók szakszervezete az utolsó percig lobbizik azért, hogy ne sérüljenek az iskolatanácsok jogkörei és továbbra is ott legyenek az iskolaigazgató-választáskor a fenntartó önkormányzat, a szülők és az iskolai dolgozók képviselői.

A szakszervezet célja, hogy elérjék Ľubomír Petrák javaslatának visszavonását és támogassák Juraj Draxler oktatási miniszter eredeti elképzelését – ennek érdekében a napokban kerekasztalt és megbeszélést hívtak össze a szakszervezet és az oktatási szervezetek, valamint a miniszter és Petrák képviselő részvételével, illetve levélben szólították fel valamennyi parlamenti képviselőt, hogy támogassák a kezdeményezést.

A témáról Pavel Ondek szakszervezeti vezetőt Vasik János, a Pátria Rádió munkatársa kérdezte.

Vasik János: Mi a véleményük Ľubomír Petrák Smer-es képviselő javaslatáról?

Pavel Ondek: Ezzel a javaslattal nem értettünk egyet, de tudunk róla. Ott voltunk a parlamentben, amikor is Petrák úr beterjesztette és ott volt Draxler oktatásügyi miniszter úr is. Rögtön jeleztük, hogy nem értünk egyet és kitartunk az oktatásügyi miniszter korábbi kompromisszumos javaslata mellett, melyet a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális tanácsában tett és melyet aztán kiegészítésekkel elfogadott a kormány is. A képviselői javaslatot mint a megállapodás megszegését értékeljük, mivel más, az oktatásügyben tevékenykedő szervezetek is az eredeti javaslat mellett voltak és nem Petrák úr javaslata mellett.

V. J.: Bár hivatalosan Petrák képviselő úr adta a javaslatot, azt korábban még maga Fico miniszterelnök úr ígérte meg a ZMOS közgyűlésén az ott jelenlévőknek. Önöknek azt megelőzően még valami mást javasolt, ígért meg.

P. O.: Mi meglepődtünk a kormányfő, Fico úr javaslatán, melyet a ZMOS közgyűlésén tett, mivel másban egyeztünk meg a gazdasági és szociális tanácson, a kormányban és más hangzott el a ZMOS gyűlésén. Bár meglepődtünk, de azonnal reagáltunk és jeleztük, hogy a kormányfő által előterjesztettekkel nem értünk egyet. Rögtön felszólítottuk a ZMOS képviselőit is, hogy üljünk le és egyeztessünk valamilyen formában, ám mostanáig erre nem került sor.

V. J.: Milyen lépéseket terveznek most a csütörtöki szavazásig?

P. O.: A múlt héten világos állásfoglalást adtunk ezzel kapcsolatban: nem értünk egyet azzal a javaslattal, mely Petrák képviselő úr, az oktatásügyi bizottság alelnöke szájából hangzott el a parlamentben. Elmondtuk azt is, hogy miért – arra a kérdésre pedig, hogy mit lehet tenni, azt mondtuk, hogy nem tudjuk garantálni, hogy nem lesznek tiltakozó megmozdulások. Ezt követően pénteken beszéltünk az oktatásügyi miniszter úrral, aki kitartott álláspontja mellett és mi ebben támogattuk, azzal, hogy Draxler miniszter úr szólítson meg további képviselőket, hogy lehet-e még a helyzeten változtatni. Majd telefonon megkerestük Petrák urat is, hogy találkozni szeretnénk vele, mivel nem értünk egyet a javaslatával – és velünk együtt más oktatásügyi szervezetek sem, legyen szó az Alapiskolák Szövetségéről, az Állami Gimnáziumok Asszociációjáról vagy a Középiskolák Szövetségéről. Ők támogatnak bennünket és tudjuk, hogy korábban ezzel nem értett egyet sem az ügyészség, sem pedig a bíróságok. A lezajlott beszélgetések alapján Petrák úr és a miniszter úr is egy további találkozó mellett döntött. Ezen a héten kerülne rájuk sor – holnap délután a miniszter úrral és más olyan szervezetekkel, melyek a közoktatásban érdekeltek, pl. az alapiskolák, gimnáziumok, középiskolák szakmai szervezetei és valószínűleg a szlovák pedagóguskamara is. Ezt követően pedig szerda délután Petrák úrral találkozunk és megkérjük, hogy vonja vissza a javaslatát – ő már tud róla – és támogassa Draxler miniszter úrnak a gazdasági és szociális tanács és a kormány előtt előterjesztett kompromisszumos javaslatát. 150 levélben személyesen megszólítottuk valamennyi országgyűlési képviselőt is, hogy utasítsák el Ľubomír Petrák képviselő módosító javaslatát, mely durván tagadja az iskolai önkormányzatok demokratikus döntési jogának alapelvét és – hangsúlyozom – lehetőséget teremt az iskolaigazgatók pártalapú megválasztásának. Ellenkezőleg arra kérjük őket, hogy támogassák Draxler miniszter úr kompromisszumos és demokratikus javaslatát.

V. J.: Ön tüntetéseket említett, mint lehetséges következményt. Mi történik, amennyiben a parlamenti többség mégis elfogadja ezt a törvénymódosítást?

P. O.: Vannak bizonyos előkészített lépések, melyekről a médiában nem beszélhetek. De feltételezem, hogy megegyezünk és nem lesz szükség tüntetésekre vagy az elégedetlenség más kifejezésére – mivel úgy gondolom, hogy a parlamentben értelmes képviselők vannak, akik azt a javaslatot támogatják, mely demokratikus alapokon nyugszik és nem a pártok javasolta igazgatók megválasztását.

V. J.: Tudnak-e arról, hogy a kerettantervekkel kapcsolatban három szlovák állampolgár kezdeményezésére huszonhatezer aláírást gyűjtöttek össze a közelmúltban és adtak át az oktatásügyi miniszternek, aki azonban elutasította, hogy tárgyaljanak a kerettantervek megváltoztatásáról.

P. O.: Igen, tudunk róla, de a szakszervezet nem nyilvánított véleményt az ügyben. Ha szükség lesz az állásfoglalásunkra, megtesszük, de mi sem szeretnénk, ha pártpolitikai vonzata lenne a dolognak. Természetesen szeretnénk, ha a szlovák oktatásügy sikeres lenne és az első helyre tesszük a tanulókat, a diákokat.

V. J.: Úgy gondolják, hogy az említett problémák mellett lehetséges az, hogy az oktatásügy további forrásokat, anyagi eszközöket kapjon úgy, ahogy azt önök javasolták?

P. O.: Igen, a múlt heti tárgyalásaink során az oktatásügyi miniszter úr 50 millió eurót ígért az oktatásügybe, de csak az átruházott kompetenciák kapcsán. Az a a béremelés csak a pedagógus-dolgozókat érintené – s mi ezzel nem értünk egyet. Arra van szükségünk, hogy az oktatásügyben egyenlő béremelésre kerüljön sor a nem pedagógus alkalmazottaknál is – a karbantartóknál, szakácsnőknél. Ugyanez vonatkozik az ebből a keretből kizárt felsőoktatásra is. De támogattuk a Szakszervezeti Konföderáció azon javaslatát is, hogy a teljes államigazgatási és közigazgatási szféra – tehát az oktatásügy, a hivatalnokok, az igazságszolgáltatás, a rendőrök – tehát mindenki 7%-os béremelést kapna. Ám ha az események más irányt vennének, mint azt a Konföderáció kijelölt, akkor szakszervezetünk saját útját járja majd és követelni fogjuk az összes alkalmazott számára az egyenlő béremelést.

(A beszélgetés elhangzott a Pátria Rádióban.)

Draxler oktatásügyi miniszter és a szakszervezet, valamint több oktatásügyi szervezet vezetője kedd délután közös sajtótájékoztatón beszéltek a mai tárgyalásukról. A miniszter szerint számára az oktatásügyi minisztérium által előterjesztett módosító javaslat és Petrák képviselő javaslata is elfogadható. A szakmai szervezetek Petrák javaslatát kereken elutasítják és a kamerák előtt is felszólították Draxlert, hogy tartson ki a kormány által is elfogadott módosítási javaslatok mellett. A sajtótájékoztatóról készült felvétel itt tekinthető meg:

http://www.ta3.com/clanok/1064409/tb-j-draxlera-o-volbe-riaditelov-skol.html

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .