Klemen Terézia: Szeptember

Vége a késői lefekvéseknek és a késői keléseknek, az estére csúszó ebédeknek, a hatalmas cukorlevű dinnyék evésének, a megtornyozott fagylaltoknak és a tömött vonatoknak, a vízbuborékos, derűtartalmú nyárnak. Beköszöntött az ősz, a SZEPTEMBER, ismerd meg hát ezt a hónapot szokásaival együtt.

A régi római naptárban a szeptember a hetedik hónap volt, elnevezése a latin septem (hét) számnévből ered (latin September, September mensis = „hetedik”, „hetedik hónap”). Ezt a nevét akkor is megtartotta, amikor a mezőgazdasági munka szempontjából érdektelen, így sokáig megnevezés nélkül maradt január és február hónapot betoldották a naptárba, és a szeptember a kilencedik hónappá lépett elő. A hónap további nevei: Őszelő hava, Földanya hava, Mérleg hava.

Szeptemberhez kapcsolódó népi megfigyelések:
– Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még.
– Ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani.
– Ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.
– Egy göcseji mondás szerint: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
– Szamosháton mondogatják: aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.

Szeptember jeles napjai és hagyományai:

Szeptember 1.
E napon kezdték a búza, rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, ilyen például a gonosz elhárító varázscselekmény, amikor a gazda virradat előtt meztelenül körüljárta a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy elzárja a gonosz elől a telkét.

Szeptember 5., Szent Lőrinc napja
A néphagyományban afféle fordulónap volt ez, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztotta. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is „megmutatta”. Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.

Szeptember 8., Kisasszony napja
A katolikus hívek Szűz Mária születésének emléknapját ünneplik, faluhelyen pedig ez volt a „két asszony közi” (augusztus 15., Nagyboldogasszony – szeptember 8., Kisboldogasszony) időszak záró- és az ősz kezdőnapja. Minthogy ilyenkor már útjukra készülődnek a vándormadarak, a névadót sokfelé Fecskehajtó Kisasszonyként emlegették. Az emberek igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat, elvégezni a szántást. A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág – más néven a hunyor –, mely gyökerének gyógyereje van.

Szeptember 12., Mária napja
A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít erre az alkalomra, ami – karácsonyi étel lévén – fokozza a nap ünnepélyességét. Zarándokbúcsúkat rendeztek és rendeznek még ma is többek között: Sasváron, Pozsonyban, Nyitrán, Sümegen.

Szeptember 21., Máté apostol emléknapja
A néphagyományban ez a nap volt az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé a szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol Máté evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: Csak pelyva kelne a mag után. Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódtak: ilyen volt például az uraság megkötözése, a szüreti koszorú elkészítése, a koszorúvivők leöntése vízzel, a legjobb szedők megajándékozása, szüreti mulatság rendezése.

Szeptember 29., Szent Mihály napja
A régi magyar naptár szerint Szent Mihályról nevezték el a hónapot (Szent Mihály hava), ami az őszi napéjegyenlőség (23-a) tájára esik, és a harmóniát, egyensúlyt, a beérő munka gyümölcsének betakarítását jelképezi. Mihály napját a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Az őszi vetést befejezve ekkor láttak neki a benti munkáknak (kukoricatörés, méhek bezárása, disznók behajtása). E határjellegéből fakadóan Mihály napja a „kisfarsangnak” nevezett időszak kezdete, a mulatságok és vásárok ideje, ami Katalin napjáig tartott.
Erre a napra esett a cselédfogadás, illetve a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének ideje is. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amit a gazdával együtt, furulyaszó, áldomásivás és lakoma mellett ültek meg. Gyergyó hegyi pásztorai ezen a napon tartották a farkas ünnepet, hogy a jószágot hazaterelés idején megoltalmazzák az ordasok kártételétől. Mihály napja egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” is az ideje volt.
Szent Mihály arkangyalt a gonosz elleni küzdelemben hívták segítségül, aki a halál mellett is az ember mellett áll, ezért a „halott vőfélyének” hívták, a ravatalozó állványt pedig „Szent Mihály lovának”.
A magyar történelemben szimbolikus jelentése van szeptember 29-nek, mivel a ’48-as szabadságharc egyik fordulópontjaként a pákozdi győzelmet a frissiben toborzott honvédsereg éppen ezen a napon, mintegy az arkangyal segítségének köszönhetően aratta. Azóta lett a férfiak napja, a magyar honvédség napja is.

Szeptember 30., A népmese napja
Benedek Elek születésnapját 2005 óta a népmese napjaként ünnepeljük.

Klemen Terézia
Kultsár István Szakközépiskola Komárom (Magyarország), magyar nyelv és irodalom, kommunikáció, történelem szakos középiskolai tanár; a Katedra szerkesztőbizottságának tagja, Komáromban él

kép: pixabay.com

Az írás megjelent a Katedra folyóirat XXIII/1. (szeptemberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .