Petres Csizmadia Gabriella: Beszélgetés a Tannyelvválasztási útikalauzról

Rendhagyó nyitánnyal indul a Négyszemközt rovat – beszélgetőpartnereim, Vančo Ildikó és Kozmács István ezúttal nem a saját életútjukról, hanem egy készülő tájékoztató füzetről, a Tannyelvválasztási útikalauz című kiadványról mesélnek. A megjelenés előtt álló brosúra a tannyelvválasztással kapcsolatban kialakult mítoszokat és tabukat kívánja (ismételten) ledönteni.

Milyen céllal készült a tannyelvválasztási útikalauz?
Minden évben tanúi vagyunk annak, hogy sok magyar anyanyelvű vagy dominánsan magyarul beszélő gyermeket a szülei nem anyanyelvének megfelelő iskolába íratnak. Sokan nem is sejtik: a legjobb szándékuk ellenére sem biztos, hogy jót tesznek ezzel gyermeküknek. Az egyetemi órákon ezzel a problémával foglalkozva a hallgatók sokszor meglepve hallják, hogy a tudomány, ezen belül pl. a szociolingvisztika nem érzelmi oldaláról közelíti meg ezt a témát, hanem kutatásokon alapuló tények segítségével világítja meg azt a helyzetet, hogy mi történik a nyelvvel és identitással akkor, ha nem anyanyelvi iskolába jár a gyerek. A végső lökést az egyik hallgatónk kérdése adta meg, mikor az egyik órán a következő kérdés hangzott el: „De tanárnő, miért nem mondják ezt el mindenkinek?” Ekkor döntöttük el, hogy készítünk egy közérthető, tömör tájékoztatót a tannyelvválasztás következményeiről és hatásairól, hiszen a tannyelvválasztás problémája a mi szlovákiai magyar közösségünket nagymértékben érinti. A felvidéki magyar közösséget érintő százezres nagyságrendű fogyás az elmúlt 20 évben, valamint az a tény, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek több mint 22%-a szlovák tanítási nyelvű iskolába jár, szükségessé teszi, hogy minél több szülőt, pedagógust minden lehetséges fórumon megszólítsunk. Célunk, hogy olyan tudományosan megalapozott érvrendszerrel ismertessük meg a szlovákiai magyar közösség minél több tagját, amely segítséget jelenthet a megfelelő döntéshez. Az elkészült füzet kérdés–felelet formájában próbál segítséget adni a tannyelvválasztás előtt álló szülők döntésének meghozatalához.

Kik az ötletgazdái a tájékoztatónak?
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének munkatársai készítették az útmutatót. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2009-ben négy határon túli kisebbség (Kárpátalja, Szlovénia, Burgenland és Horvátország) számára füzet formájában készült és megjelent már egy magyar nemzetiségű szülőknek íródott útmutató Tannyelvválasztás a kisebbségi régiókban címmel, de Szlovákiában nem került kiadásra hasonló tájékoztató. Azonban míg ezek a füzetek inkább a szakmának szánt tudományos munkák, a Tannyelvválasztási útikalauz mindenki számára közérthető, a nem nyelvészettel foglalkozó „laikusok” számára írt füzet.

Hol jelenik meg a kiadvány?
A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara és a Fórum Kisebbségkutató Intézet közös kiadványaként szeretnénk megjelentetni a füzetet. Eredeti tervünk szerint az Új Szó napilap, valamint a Vasárnap és a Szabad Újság hetilapok segítségével került volna terjesztésre, hasonlóképpen, mint a Fórum Intézet korábban megjelent Nyelvi jogok Szlovákiában – Anyanyelvhasználati útmutató című kiadványa is. Ezenkívül az útmutató minden szlovákiai magyar hírportálon, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a SZMAT, a Nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara és a Selye Egyetem honlapján is megjelenne.
Sajnos, annak ellenére, hogy csak a nyomdaköltséget próbáltuk megpályázni, egyelőre nem sikerült előteremteni az ehhez szükséges teljes összeget. Ezért döntöttünk első lépésben egy rövidített változat kisebb példányszámú kiadása mellett.

Ki a tájékoztató célcsoportja?
Alapvetően a tannyelvválasztás előtt álló szülők. Az útmutató jelenlegi változata (több megvalósulása is lehet) azonban a pedagógusoknak és mindenkinek szól, akit érdekel, hogy dióhéjban mit mond a tannyelvválasztásról a tudomány. Olyan ismereteket tartalmaz, amelyekkel a választás előtt álló szülők meggyőzhetők az anyanyelvi iskola, jelen esetben a magyar tannyelvű iskola választásáról.

Mi lehet az oka annak, hogy a kisebbségi helyzetben élők bizonyos része a többségi nyelven zajló oktatási intézményeket választja? Hogyan segít informálni a tannyelvválasztási útikalauz ennek a mítosznak a tévességéről?
Valószínűleg az, hogy a szülők az iskola hatását az államnyelv elsajátítására szűkítik, megfeledkezve arról, hogy az iskola minden esetben komplex ismereteket, kultúrát, identitást is közvetít. A legjobbat akarják gyermeküknek, annak szlovákiai érvényesülését tartják a legfontosabb érvnek döntésük meghozatalakor, szemük előtt csupán az államnyelv minél jobb elsajátítása lebeg. Nem gondolják végig, hogy az általános tudás ezáltal kisebb mértékben juthat el a gyermekükhöz, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az államnyelv tudása ugyanolyan szinten van, mint egy szlovák anyanyelvű gyermek esetében. S ha ez így van, akkor szövegértése sem lehet ugyanolyan szinten, mint szlovák kortársaié. Ami még kiemelendő, hogy az identitás kialakítását semmilyen oktatási intézményben nem lehet úgymond „megúszni”. Ily módon a nem anyanyelvi iskola egy más kultúrával alakít ki identitást, nem olyat, amely a gyermek szűkebb környezetével, anyanyelvével megegyezne. Az útmutató azt próbálja megértetni, hogy az iskolába lépő gyermek számára a hozzáadó kétnyelvűségi lét a legelőnyösebb. Ezt argumentálja, ezt járja körül, miközben a kétnyelvűség fogalmát is tisztázza.

Mit tudunk meg az iskolaválasztást befolyásoló tényezőkről?
Megtudjuk, hogy miért problémás a gyermek számára, ha nem anyanyelvi iskolát választanak számára. Továbbá: mit jelent az, hogy kétnyelvű valaki; milyen kétnyelvűségi típusok vannak; hogyan a legelőnyösebb a kétnyelvűséget kialakítani – és sok minden mást is. Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el füzetünket.

Milyen információkat nyújt az útikalauz a kétnyelvűség helyzetéről, a kétnyelvű környezetről?
Bemutatja, hogy a kétnyelvűség megkerülhetetlen egy kisebbségi számára, s a választás során az dől el, hogy a gyermek milyen mértékben veszti el anyanyelvét, illetve hozzáadó nyelvi környezetben – ez a magyar tannyelvű oktatás – milyen előnyöket szerez az egynyelvűekkel szemben.

Mikor kerül forgalomba az útikalauz, és hogyan lehet hozzájutni?
Az útikalauz előreláthatólag szeptember-októberben jelenik meg. Első körben a magyar tannyelvű óvodák és iskolák pedagógusai kapják meg, illetve több internetes oldalra is felkerül (többek között a Katedra honlapjára is), ahol interaktív módon lesz lehetőség a kérdés minden aspektusáról beszélgetést folytatni. A füzet egy dosszié része lesz, amely további szakmai anyagokat is tartalmaz azok számára, akik részletesebben szeretnék megismerni a kisebbségi kétnyelvűséggel foglalkozó kutatási eredményeket. Azt is szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok a diákokkal is beszéljenek erről a problémáról. Ezért a dosszié óravázlatokat is fog tartalmazni, melyek segítségével akár nyelvtanórán, akár etikán vagy osztályfőnöki órán az alap- és középiskolás diákok számára is átadhatóak a kétnyelvűséget érintő legfontosabb ismeretek.

Köszönöm a beszélgetést!

Petres Csizmadia Gabriella
Adjunktus a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetben (Közép-európai Tanulmányok Kara), a Katedra vezető szerkesztője, Hidaskürtön él

A beszélgetés megjelent a Katedra folyóirat XXIII/1. (szeptemberi) számában 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .