Csicsay Alajos: Az év madara 2015-ben

Kezdem azzal, hogy 1974-ben megalakult a Magyar Madártani Egyesület, mely 1990-ben felvette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nevet. Azóta nemcsak a madárvédelemre terjed ki a figyelme, hanem az egész bioszférára.

Arra, hogy az élőlények egyes fajai a földtörténet folyamán kihaltak, és sok ma élő faj is folyvást pusztulófélben van, s e folyamat elképesztő iramot vett fel, ezért óvni kell(ene) őket, már régen rájött az ember, csak a miként jelent igen nagy problémát. Az MME 1979-ben indította el Az év madara programot, melyben a lakosság, de különösen a mezőgazdászok (gazdálkodók), vadászok, pedagógusok közreműködésére számít. A fokozottan védett fajok közül évente kiszemel egyet-egyet, sok esetben több rokonfajt is egyszerre (pl. a fecskéknek mindhárom faját 1982-ben, a cinegéknek 6-ot 1984-ben, a harkályoknak pedig már 8-at az 1997-es és ismételten az 1998-as esztendőben), melyek „folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz”. Hogy melyik legyen az év madara (emlős állata, növénye stb.), szavazás dönti el. 2011 óta nyílik lehetőség internetes szavazásra.

1996-ban született meg a LIII. sz. törvény, mely meghatározza a tilalmakat, s egyúttal a védett és a fokozottan védett fajok eszmei értékét. E szerint „Tilos a védett állatfajok egyedeinek a zavarása, elpusztítása, szaporodásának és élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyének lerombolása, károsítása”. Nyilvánvaló, hogy ez a búbos bankára is vonatkozik, mert 2015-ben, immár harmadszor is (1989, 1990) ez lett az év madara. Eszmei értékét eredetileg 50 000 Ft-ban állapították meg, mely összeg mára egy millió Ft-ra emelkedett. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó jelentette meg a 2 000-es évek első felében azt a három színes kis könyvecskét, amelyek ismertetik Szlovákia védett állatait, növényeit, ásványait és kövületeit – s az utóbbi megírására és összeállítására engem kértek fel. A szerzők feladata volt a Szlovák Köztársaság Minisztériuma által nyilvántartott védett élőlények, illetve természeti kincsek bemutatása, és azok – akkor még koronában kifejezett – eszmei értékének a feltüntetése. Nincs tudomásom róla, hogy azóta megjelent volna hasonló, vagy az akkori anyag módosítása – magyarul. Viszont ennél is nagyobb hibának tartom, hogy Közép-Európa államainak minisztériumai ez irányú együttműködésüket nem fűzik szorosabbra. Hiszen, mint a kövületekkel kapcsolatban tapasztaltam, bizonyos esetekben még a nevezéktanban is vannak eltérések. Ám maradjunk az eredeti témánknál.)

Magyarországon az első év madara 1979-ben a gyurgyalag (Merops apiaster) volt, majd 2013-ban ismét az lett, és megvan már a 2016-os év madara is, a haris (Crex crex). Tán csak nem azért – bár ezt sem lehet kizárni –, hogy Petőfi A puszta, télen című versében így panaszkodik: „Nem szól a harsogó haris a fű közül”? Igaz, ő akkor a telet kárhoztatta emiatt, de ma már nyáron is hallgat e ritka, rejtőzködő madár. Vajon hol lehet, s egyáltalán él-e még?

Mint már említettem, a búbos bankára (Upupa epops) már harmadízben került sor a szóban forgó egyesület javaslata által, nyilván nem ok nélkül, s úgy tűnik, tán nem is eredménytelenül. (…)

fotó: pixabay.com

A teljes írás a Katedra folyóirat XXIII/2. (októberi) számában olvasható.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .