Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (2. rész)

A folyóirat küldetése és célkitűzései
A Katedra folyóirat megalapításának körülményeiről a Lilium Aurum Kiadó igazgatója, Hodossy Gyula így fogalmazott: „mindennemű állami támogatás nélkül, ám annál nagyobb szakmai támogatással, fittyet hányva a kételkedőkre, a mindent csírájában elfojtókra, a minden jóban rosszat látókra, útjára indítottuk a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapját, a Katedrát.” (Hodossy, 2003, 5). A lap mindig is mentes volt mindennemű politikai vagy más érdekcsoporttól, csak a szakmát kívánta és kívánja kiszolgálni. (Hodossy, 2003, 5). Ezt a célt szolgálja a lap megnevezése is, ami a magyar nyelvben a hagyományhű iskolához kötődik. A görög-latin szó eredeti jelentése szószék, előadói emelvény, így magába foglalja a szabad szó, a nyitott fórum esélyét is. (Vajda, 2003, 8).

1995 szeptemberében az Andruskó Imre, Czere Gyöngyi, Csanda Gábor, Holtzei Árpád, Kovács László, László Béla, Liszkai Béla, Mészáros Péter összetételű szerkesztőbizottság a következőképpen fogalmazta meg a folyóirat küldetését: „A Katedrának tekintélyes lappá kell válnia. Olyan lappá, amelynek hasábjain megtisztelő a megjelenés, s amelynek álláspontjai, értékítéletei hazai oktatásügyünk szellemi vezérfonalává válnak. Erre nemcsak a szlovákiai magyar oktatásügynek, hanem az egész magyarságnak nagy szüksége van.“ (A Katedra szerkesztőbizottsága, 1995, 4). A szerkesztőbizottság ezenkívül részletesen közölte a lap pedagógiai célkitűzéseit is:
– A Katedra havilap a szlovákiai magyar oktatásügy fórumává kíván válni.
– Szeretné betölteni a pedagógiai lapok megszűnésével keletkezett űrt.
– Egy szakszerű, aktuális lappá kíván formálódni.
– Segíteni szeretné a magyar iskolák oktatási- és nevelőmunkáját.
– Szellemi műhelyt akar teremteni a pedagógusok számára.
– Véleményformáló szerepet kíván betölteni.
– Össze akarja fogni a szlovákiai magyar pedagógusokat. (A Katedra szerkesztőbizottsága, 1995, 4).

A szerkesztőbizottság világosan kijelölte a mindenkori szerkesztők feladatát és hatáskörét is. Legfontosabb feladatként a lap hatáskörébe tartozó tantárgycsoporton belüli publikációk felügyeletét emelték ki, melynek értelmében a szerkesztők jogkörébe tartozik az egyes írások alkalmasságának megítélése, lapszámokba történő besorolása. A szerkesztő felelőssége továbbá, hogy a lapnak megnyerje, publikálásra ösztönözze az adott tantárgy legjobb pedagógusait. A szerkesztőbizottság tagjai ezenfelül elkötelezik magukat a lap népszerűsítésének, a Katedra Napokon belül pedig rendszeres bemutatásának is. (A Katedra szerkesztőbizottsága, 1995, 4).

Az első korszak: 1994. február–1995. április (13 szám)
A Vajda Barnabás által első korszaknak nevezett időszakban, az 1-2. évfolyamban a Katedra a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként jelent meg Dunaszerdahelyen. A folyóirat főszerkesztője Hodossy Gyula volt, szerkesztője pedig H. Kubik Katalin. Az akkori számaiban nem volt teljesen egyértelmű a lap pedagógiai irányultsága. Ahogy azt Vajda Barnabás a tanulmányában írja, ebben az időszakban inkább „tájékoztató jellegű népművelő-nyelvvédő cserkészlapnak lehet(ett) nevezni.“ (Vajda, 2003, 8).

Az első évfolyam 1994. februári első száma 16 oldalon jelent meg. Az első és az utolsó oldal színes, a többi fekete-fehér volt. Külalakja egy iskolaújságra emlékeztetett, formailag az egyszerűség és rendezettség jellemezte. Az alcímében a „Tájékoztat és tanít” mondat szerepelt. Az első oldalon Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét és a tartalomjegyzéket olvashatták az olvasók. Ebben a számban 12 rovat kapott helyet, mégpedig: a VK Program (a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Vezetőprogramja), a Nevelés, a Párkapcsolatok, a Csemadok – Hírek, a SZMAT (információ a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságáról), a Néprajzi hírvivő (A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság rovata), a SZMF (a Szlovákiai Magyarok Folklórszövetsége), a Lilium Aurum (bemutatták a kiadót és kiadványait), a Mozaik (közlemény, vezetési stílusok, tájékoztató egy induló rádióműsor-sorozatról), a Felhívások, közlemények (meghívó egy lelki gyakorlatra), a Cserkészek (meghívó a leánycserkészek találkozójára) és a Hírek, hirdetések (A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes fellépései, Tiszamenti Gyermekszínjátszók II. Találkozója 1994).

Ez az időszak lényegében a kezdetleges nehézségekről, a megfelelő szakemberek megtalálásáról szólt. (Vizi, 1994, november, 14). A lap tájékoztató jellege mellett azonban már ekkor is foglalkozott neveléselméleti problémákkal, valamint a rendszerváltozás után szerveződő kulturális csoportok és szervezetek problémáival is.

Az első lapszámokra reflektálva többen is elégedetlenségüket fejezték ki a pedagógia és a cserkészmozgalom „kombinációját“ illetően, azonban a Katedra a jövőbeli szerkezetét éppen a cserkészszövetség kérésére kidolgozott módszertani programnak köszönheti. Ez a program magában foglalta a magyar történelem, a természetismeret, a népzene, a pedagógia, a pszichológia és a valláserkölcs elvárásrendszerét. A programot neves szakemberek dolgozták ki: Ág Tibor, Tuba Lajos, Uher Rudolf, Csáky Károly, Hojsza Zoltán, Ajpek Gabriella és Bordás Sándor. Vajda Barnabás szerint a lap azáltal, hogy kifejtette a cserkészszövetség eszmei programját, tágította az akkor még nagyon fiatal közéleti demokrácia határait, és egy követhető erkölcsi mércével szolgált olvasóinak. (Vajda, 2003, 8-9).

(folytatjuk)

Felhasznált irodalom
Hodossy Gyula: „A vállalás vállalása”. In: Repertórium 1994–2003. Szerk. Kulcsár Ferenc. Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó, Dunaszerdahely, 2003, 5.
Vajda Barnabás: „Katedra 1994–2003 – Tanulmány a folyóirat első tíz évéről”. In: Repertórium 1994–2003. Szerk. Kulcsár Ferenc. Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó, Dunaszerdahely, 2003, 7–18.
Vizi Andrea: Kedves olvasóink! In: Katedra, 1994/november, 14.
A Katedra szerkesztőbizottságának szabályzata, 1995. szeptember, kézirat

Az írás megjelent  a Katedra folyóirat XXIII/2. (októberi) számában

A tanulmány 1. része itt olvasható

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .