Múzeumok éjszakája a Bélyi Sennyey kastélyban

A tavalyi tanév folyamán lapunk, a Katedra folyóira meghirdette “A legkreatívabb iskolai rendezvény” című versenyt, amire húsz pályázat érkezett be. A pályázattal egyrészt egyfajta „felvidéki ötletbörzét” szerettünk volna létrehozni, másrészt keresztmetszetet kínálunk iskoláink belső életéből, érdeklődési irányvonalairól. A pályaműveket a nyomtatott Katedra folyóiratban és itt, a honlapon is megjelentetjük új, “A legkreatívabb iskolai rendezvény” című rovatunkban.

pályázó: MTNyA BÉLY

Első hallásra ismert a rendezvény megnevezése, sajnos csak a nagyvárosi gyerekek számára, ugyanis a nagyvárosok megszokott programjai közé tartozik a Múzeumok éjszakája. A vidéki iskolák tanulói csak nagyon ritkán jutnak el egy-egy nagyváros múzeumába. Innen vette az ötletet a Bélyi Alapiskola igazgatóhelyettese, Szakszon Anna, hogy a szépen felújított Sennyey kastélyban múzeumok éjszakáját rendezzen az iskola, természetesen a korosztályra (4-9. évfolyamos tanulók) való tekintettel nem éjszaka, hanem ez este 20.00 óráig tartott.

1

Hosszú várakozás után végre felújították a kastélyt, így arra gondoltunk, hogy itt a lehetőség a helyi adottságok kihasználására, valamint egy – azóta gyümölcsözővé vált – kapcsolat kialakítására a kastély fenntartóival. (Azóta fellépett ott iskolánk gyermekkara, volt képzőművészeti kiállítás, a fenntartó támogatta a kreatív foglalkozásokat, és természetesen az iskolánkba látogató barátainkat is elvisszük a kastélyba.)

[gallery ids="5235,5236,5237"]

Nagy várakozás előzte meg a rendezvényt, hiszen értékesen és érdekesen kitölteni egy egész délutánt egy más színhelyen nem kis feladat. Fél kettőtől este nyolc óráig 10 lelkes pedagógus foglalkozott a gyerekekkel. Minden foglalkozás múltidéző volt. A délután első részében kézműves foglalkozások voltak, a gyerekek régi eszközökkel ismerkedtek, majd csuhébabát, csuhévirágot, rongybabát, rongylabdát és parittyát készítettek, amelyeket az iskola folyosóján kiállítottak.

[gallery ids="5239,5240,5241"]

A délután másik felében megnézték a kastély felújított részeit. Ezután prezentációkat mutattak be a Sennyey családról, a korabeli öltözködésről, bútorokról. Hogy visszaadják a kor hangulatát, Oltman Vivien és Laczkó Tamara egy-egy zongoraművet adott elő a kastély zongoráján, majd gitárkísérettel énekeltek, Bűti Barnabás pedig egy deákról szóló történetet mondott el. Fontos volt ennél a résznél, hogy a rendezvénybe bevontuk tanulóinkat, akik nagyon lelkesek voltak.
A délután vendége volt Turcsányiné Bodnár Marika, aki a bélyi konteszkáról mesélt személyes élményei alapján, hiszen a Bodnár család volt az, aki gondoskodott Anna konteszkáról utolsó éveiben.

2

Nagyon szépen megoldották a gyerekek a feladatokat is. El kellett képzelniük, hogy ők milyen kastélyban laknának, hogyan élnének, mi volna a nevük és hasonlók. Nagyon ötletes megoldások születtek. A következő feladatnál megható fogalmazásokat írtak ezzel a címmel: Sennyey Anna utolsó naplója – akiről tudni kell, hogy élete végéig Bélyben maradt, és szegényes körülmények között halt meg. Ezután a gyerekek történeteket olvastak fel a családdal és a községgel kapcsolatosan, amelyeket egy-egy tanulónak vissza kellett mondania. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítették.
A kastélyok képeinek mozaikokból való kirakását a gyerekek pillanatok alatt megoldották.

7

A legizgalmasabb feladat a könyvtárban volt. A pedagógusok közmondásokat rejtettek el a könyvekben, ezeket kellett megtalálni zseblámpával a sötét könyvtárban. Természetesen volt egy kis segítség, meghatároztuk a könyvespolc sorait és a könyv címét. A nyertes csapat hét közmondást talált meg. A zseblámpás keresést mindenki kipróbálhatta, bár az utolsókat egy éppen arra járó szellem zavarta meg.
A rendhagyó, szép délután közös énekléssel fejeződött be.

3

Az ötletekért és a megvalósításért köszönetet mondtunk az iskola pedagógusainak: Szakszon Anna ötletgazdának, Lackó Péternek, Oltman Lászlónak, Vaszily Erzsébetnek, Tótok Ilonának, Borsos Ágnesnek, Forgács Alexandrának, Pikó Renátának, Nagy Katalinnak, Smajda Mártának valamint Perhács Mareknek – a kastély felügyelőjének és természetesen a kastély jelenlegi fenntartóinak: a Nagykaposi Prosperitas Alapítványnak.
Ez egy új kezdeményezés volt, a szervezők számára is új kihívás, nagy élmény volt. Az ötletért és a megvalósításért a gyerekektől, a nyilvánosságtól és a szülőktől is csak pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az elkövetkező iskolai évben a kezdeményezést folytatni szeretnénk.

[gallery ids="5251,5250,5254,5253,5252,5249"]


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .