Tóth Tibor: Miért nem érdekeset tanulunk?

Avagy miért nem szeretnek a diákok földrajzot tanulni?

Kíváncsiságból a földrajztanulással kapcsolatban az interneten bóklászva több érdekes fórumozásra bukkantam. „Miért nem érdekeset tanulunk?“ Ilyen és hasonló kérdésekkel, hozzászólásokkal találkoztam tanulók tollából – billentyűzetéből. A legtöbb az érdekességet hiányolja a tananyagból, mások pedig a tananyag átadásának módját kifogásolják.

Az egyik alapvető problémát ott találjuk, hogy a földrajzot mint tantárgyat a humán tantárgyak közé sorolták be. Ez nagy hátrányt jelent a természetföldrajzi témakörök tanításánál, főleg olyan esetekben, mikor a tanár is humán beállítottságú és úgy is tanítja a tantárgyat, tehát a módszerei főleg elsősorban a lexikális tudás átadására specializálódtak. A természetföldrajz leginkább érzékeny pontjai a szemléltetések. A külső és belső geológiai folyamatok modellezése, bemutatása, megértetése nem tartozik az egyszerű feladatok közé sem a tanár, sem pedig a diákok szempontjából.

A képek, digitális demonstrációk, videók, azaz a vizuális ingerek nem bizonyulnak elegendőnek a tanulók figyelmének lekötésére, hiszen állandóan valamilyen vizuális inger éri őket a külvilágtól (reklámok, televízió, számítógépes játékok, okostelefonok). Épp ezért a modelleknek kellene előtérbe kerülniük. A statikus modellek, melyeket a kezükbe vehetnek és dolgozhatnak velük, gondolkozásra késztetik őket, mivel közvetlen kapcsolatot teremtenek velük, viszont ingerszegénynek bizonyulnak olyan szempontból, hogy az egyes folyamatok nem mennek végbe, csak egy mozzanatuk figyelhető meg rajtuk. A domborművek és a makettek utánozzák ugyan a valóságot, de annak csak a tényeit, tárgyainak helyzetét és felépítését, a méretarányokat már nem képesek tökéletesen bemutatni. Mivel azonban a földrajztanítás lényege a tárgyak, jelenségek oksági összefüggésükben való megismerése, valamint a működés értelmezése, a földrajzi-környezeti folyamatok bemutatásához mozgatható modellekre is szükség van. Előre gyártott működő modell nemigen áll a földrajztanítás rendelkezésére, de sokféle készíthető – akár a tanulók bevonásával is. Sokszor a modellről nem is gondoljuk, hogy az, hiszen alapvető funkciójuk teljesen eltér attól, amire mi használni szeretnénk. Folyamatokat modellezhetünk hétköznapi eszközökkel is, például gyűrődést sálakkal, habszivacs- vagy textilcsíkokkal. Kreativitásunk határait kiterjesztve azonban különféle anyagokkal is próbálkozhatunk, mint például gyűrődést és vetődést színes krémmel töltött piskótatésztával (amit természetesen az óra végén el is fogyaszthatunk, ezzel is adva egy pozitív lökést kedvcsinálóként a földrajz vagy bármely más tantárgy tanulásához). Az ilyen és hasonló, interaktivitásra épülő modellek segítségével a gyerekek megérthetik a természetföldrajzi jelenségek és folyamatok lényegét, felismerhetik a jelenség működésének és következményének kapcsolatát1.

A másik fő problémát, a fórumok hozzászólásait olvasva, a tanárok hozzáállása okozhatja. Sokszor olvasható, hogy olyan dolgokat tanít, magyaráz a tanár, amit nem látott, nem ért pontosan, csak valamikor megtanulta és azt mondja el ismét. Hiába kérdeznek a diákok, várnak részletesebb magyarázatot, a válasz ugyanaz a megtanult frázis, esetleg annak bővebb kifejtése. A legkényelmesebb tanári megoldás pedig a tankönyvre való hivatkozás.

Véleményem szerint ilyen esetekben érdemes időt szánnunk egy-egy kérdés kifejtésére, hiszen a befektetett idő bőven megtérül. Ne szégyelljük megkérdezni az adott szakos kollégánkat egy általunk nehezebben megmagyarázható problémáról, mert ha mi tisztában leszünk a kérdéses témakör minden apró részletével, biztonságban, kényelmesen fogjuk érezni magunkat diákjaink előtt, és nem kell tartanunk majd a fentebb leírtaktól. Ha kérdéseiket nem utasítjuk el, ha nem búvunk ki alóluk, ha részletesebb magyarázatot tudunk adni, emberileg és szakmailag is nagyot növünk diákjaink szemében.

Sokat segíthet azonban a probléma megoldásában az is, ha a különböző tantárgyak tanmeneteit, tanterveit harmonizálnák, összefésülnék, hogy földrajzóra alatt ne kelljen új matematikai, fizikai, kémiai, biológiai vagy egyéb más tantárgyi tananyagot megtanítanunk. Járható út lehet a tömbösített vagy témakörönkénti oktatás, amely keretein belül minden tantárgy ugyanazzal a témakörrel foglalkozik. Ez azonban egy másik, sokkal bővebb, hosszadalmasabb és bonyolultabb témakör, semmint azt itt helyünk és módunk lenne elemezni.

1 Makádi, M. – Farkas, B. P. – Horváth, G. Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban [online]. Budapest: ELTE, 2013. Elérhető az interneten: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/VizsgalatiEsBemutatasiGyakorlatokAFoldrajztanitasban/ch06.html#d0e11683

A cikk megjelent a Katedra folyóirat XXIII/2. (októberi) számában

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .