A méz mint az istenek eledele

Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Bély

A méz mint az istenek eledele
Ez az érdekes és nagyon izgalmas, szép téma feldolgozásának ötletét elsősorban a hatodik osztályos tananyag egyik témájának – A mézelő méh – játékos feldolgozása adta. Úgy gondoltuk, hogy több érzékszerv bevonásával a tanulók számára sokkal hatékonyabban, könnyebben és élvezhetőbben elsajátítható lesz a tananyag.
Másodsorban a Méz világnapja alkalmából szerettük volna felhívni a gyerekek figyelmét egy egészséges „édességre”, a mézre, amely amellett, hogy pótolhatja a gyermekek által oly kedvelt mesterséges cukor iránti vágyat (csokoládé, cukorka, keksz, édesített italok, stb.), egészséges, természetes édesítőszer, amely gyógyító hatással is bír.

4

1. foglalkozás: Mit tudtok már a méhekről, a mézről?
A meséket még a nagyobb gyerekek is nagyon szívesen hallgatják, így az első napi foglalkozás ráhangolódási szakaszában a Vackor születésnapja, amikor végre megszereti a mézet című kedves kis gyermekverssel próbáltuk meg felkelteni a gyerekek érdeklődését a téma iránt, amely aztán a méhekről való kötetlen beszélgetéssel folytatódott.
Ebben a fázisban információt szerezhettünk arról, hogy a gyerekek e témában milyen ismeretekkel rendelkeznek már, illetve milyen hiányosságaik vannak. A tanulóknak lehetőségük volt kérdéseket gyűjteni a témában, ezzel pedig megjelenhetett a gyerekek egyéni kíváncsisága, érdeklődése is. Természetesen a gyerekektől érkező egyéb ötletekre is nyitottak voltunk: Ki milyen mesét, verset ismer még a méhekről? Pl. Maja, a méhecske, Mézengúz. stb. Sok érdekességet megbeszéltünk az egészség, a környezetvédelem témában is.

2

2. foglalkozás: Játékos ismeretszerzés – könyvtárlátogatás

A beszélgetést egy játékos foglalkozás követte, amikor is ellátogattunk az iskolai könyvtárba, ahol a tanulók csoportokat alkotva búvárkodtak a könyvtárban található könyvek között. A csoportvezetők – szónokok – ezt követően kiselőadás formájában számoltak be a csoportok által összegyűjtött, mézzel kapcsolatos információkról: pl. a méhcsalád életéről, a mézkészítés útjáról, a méz egészségre gyakorolt hatásáról. A kiselőadásokon hallhattunk érdekességeket a méhek fejlődéséről, a méhek fajtáiról és azok szerepéről a méhrajban (herék, dolgozók, királynő), a lakóhelyükről, a szokásaikról – körtánc –, a mézgyűjtő területekről, a méhterápiáról, mézfajtákról is.

1

Az internet világában jártasak a világhálón kerestek új és érdekes információkat, amelyből aztán egy tartalmas, tanulságos prezentációt készítettek a Microsoft Powerpoint programban. (A hangsúlyt itt is az önálló ismeretszerzésre helyeztük, illetve, hogy fel tudják dolgozni és reprodukálni tudják a megszerzett információkat.) A prezentációból is nagyon sok érdekességet tudhattunk meg, amely mindinkább érdeklődőbbé tette a tanulókat a méhek életéről.

3. foglalkozás: Készítsünk teremdekorációt!

Az ismeretszerzést követően a szakköri foglalkozások hangulatát is a méhészeti téma hatotta át. Megpróbáltunk olyan gyerekeket is bevonni a munkákba, akiknek hátrányos helyzetük miatt több képesség-, részképességfejlődés területén is hiányosságaik vannak (ügyetlenek), és emiatt sokszor peremhelyre kerülnek egy közösségben. Egy-egy feladat egy időben több részképesség fejlesztését is szolgálta (a finommotorikát, a figyelmet, az emlékezetet, az észlelést, a logikai gondolkodást, térben, időben, síkban történő eligazodást, stb.). A feladatok bőven módot adtak az értelmi funkciók és a beszéd gyakorlására is. Célunk volt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is felszínre hozzák képességeiket, feloldják szorongásaikat, gátlásaikat, sikerélményhez juttassuk őket is, így vélhetően az önértékelésüket is sikerült egy kicsit helyre állítani, és az egész osztályközösség számára is nyilvánvalóvá vált, hogy ők is hasznos tagjai a csoportnak. A tanulás sikere érdekében a cselekedtető, szemléletes módszereket alkalmaztuk. A tevékenységeik során a tanulók szabadon mozoghattak, kommunikálhattak. Bekapcsolódhatnak társaik munkájába, így spontán is alakulhattak ki kooperatív tanulási helyzetek. (…)

A teljes írás a Katedra folyóirat XXIII/6. (februári) számában olvasható

A tavalyi tanév folyamán lapunk, a Katedra folyóirat meghirdette “A legkreatívabb iskolai rendezvény” című versenyt, amire húsz pályázat érkezett be. A pályázattal egyrészt egyfajta „felvidéki ötletbörzét” szerettünk volna létrehozni, másrészt keresztmetszetet kínálunk iskoláink belső életéből, érdeklődési irányvonalairól. A pályaműveket a nyomtatott Katedra folyóiratban és itt, a honlapon is megjelentetjük új, “A legkreatívabb iskolai rendezvény” című rovatunkban.

A verseny kiértékeléséről itt írtunk: A legkreatívabb iskolai rendezvény pályázatainak értékelése


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.