Kralina Hoboth Katalin: Pályaválasztás és munkaerőpiac

A szakemberek, különböző felmérések és a média is gyakran foglalkozik a felsőoktatás helyzetével, a képzési és munkaerő-piaci érvényesülési lehetőségekkel. E téma szülőkben, diákokban óhatatlanul felveti a pályaválasztás kérdését: Mely szakirányt válasszuk? Hogyan lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon?
A demográfiai adatokat és a munkaerő-piaci elvárásokat figyelembe véve kétféle problémával találjuk szemben magunkat. Egyrészt a munkaerőpiac néhány területe annak ellenére szakemberhiányról számol be, hogy az iskoláztatás általánosan elérhetővé vált és nőtt Szlovákia felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosainak az aránya. Másrészt diplomás álláskeresők elhelyezkedési nehézségeinek is tanúi lehetünk. Míg 1950-ben az ország lakosságának 0,39%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig az 1991-es népszámlálási adatok alapján ez az arány 5,8%, 2001-ben 7,1% (MA szint) és 2011-ben 10,8% volt, bár Szlovákia egyes régiói között eltérések figyelhetők meg (Gurňák–Krizaň–Lauko 2009: 72–73, Obyvateľstvo v Slovenskej republike a krajoch SR). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők viszonylag könnyen elhelyezkednek, a munkaügyi hivatalban nyilvántartott frissdiplomások többsége néhány hónapon belül talál munkát, bár a korábbi évekkel összehasonlítva a munkakeresés számukra is nehezebb: gyakran nem az általuk tanult szakterületen helyezkednek el, vagy olyan pozícióban dolgoznak, melynek betöltéséhez alacsonyabb végzettség is elegendő (Zvalová–Srnánková–Hrušovská 2007: 26, 39, 52).
A munkakeresés során meghatározó tényező, hogy mely szakterületek számítanak attraktívnak a munkáltatók körében. A diákok, hallgatók részéről a társadalomtudományi szakok iránti érdeklődés növekvő, míg a műszaki tudományok iránti csökkenő tendenciát mutat. Társadalomtudományi szakon 1990-ben a hallgatók 33,9%-a, 2007-ben 55%-a végzett, 2020-ra a végzősök aránya elérheti a 60,5%-ot. Műszaki szakokon 1990-ben a hallgatók 46,4%-a, 2007-ben 23,2%-a végzett, 2020-ra az arány 19,5% lehet (Zvalová–Srnánková–Hrušovská–Rais–Šulanová 2008: 20–22).
Ez a tendencia egy nyugat-szlovákiai magyar tannyelvű gimnázium végzőseinek a pályaválasztásában is megfigyelhető: 1999–2004 között a diákok a legnagyobb érdeklődést a társadalomtudományi szakok iránt tanúsították, melyet a közgazdaságtan követ. Azonban alacsony érdeklődés jellemzi az orvosi, gépészeti, mezőgazdasági, gyógyszerészeti és jogi területeket, mely szakoknál az egy-egy tanévben megfigyelhető emelkedést követően az adott szakra jelentkezők aránya csökkent. A legnagyobb csökkenés a természettudományi szakokkal kapcsolatban következett be. A vegyészet és élelmiszeripar terén némi növekedés, az informatikai és villamosmérnöki szakirányoknál csökkenés tapasztalható.
A Manpower munkaerő közvetítő szervezet által végzett felmérés arról számol be, hogy a demográfiai változások következményeként a közeljövőben szakemberhiány, ill. a képzett szakemberek iránti megnövekedett kereslet lesz megfigyelhető (Štúdia Manpower 1, 8). A szervezet 2008-ban 32 ország több mint 42500 munkáltatójától kapott adatok alapján állította össze a legkeresettebb pozíciók listáját, melyen az első tíz helyen a kézműves/kisiparos, területi képviselő, technikus, műszaki mérnök, menedzser, építészetben dolgozó szakmunkás, titkárnő/asszisztens, sofőr, könyvelő és pénzügyi szakember, valamint IT specialista szerepel (Štúdia Manpower 27).

(...)

A teljes írás  a Katedra folyóirat XXIII/4. (decemberi) számában olvasható

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.