Csehi Ágota: A zene és a zenei nevelés jótékony hatása a képességek fejlődésére (1. rész)

A képességek és a személyiségfejlődés
A képességekkel foglalkozó irodalom nagyon gazdag. Ezért bevezetőként mindössze azokat az alapfogalmakat vázoljuk fel, amelyek a zenei képességvizsgálatokkal függnek össze.
A képesség valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság. Minőségét, fokát részben az ember vele született adottságai, hajlamai, részben a környezeti hatások együttesének, a tanulás befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek, készségek) határozzák meg. A képességeknek két nagy csoportját különböztetjük meg: az általános képességeket – ide tartozik mindenekelőtt az intelligencia és a kreativitás –, valamint a  különleges képességeket, melyekhez a különböző tevékenységformák sorolandók, pld. a zenében, a képzőművészetben, az egyes sportágakban kifejezésre kerülő képességek. Valamely képességgel minden ember rendelkezik, mivel azonban a képesség belső, rejtett lehetőségeket takar, csak bizonyos teljesítmény következtében nyilvánul meg és mérhető fel. A készségek és képességek – így a zenei készségek és képességek is – tanulás eredményeként jönnek létre az adottságokra épülve.
A képességek és a  készségek szerves együttműködés nélkül nem valósulhatnak meg. A zenei képességek és készségek a zenei tevékenység automatizált összetevői. Kialakulásuk fiziológiai feltételei a központi idegrendszer, az érzékszervek, valamint a motorikus apparátus egymásra hatása. „A hangszeres zenész például a hallásérzetek segítségével korrigálja a játszószerkezet mozdulatait, s ugyancsak ezeknek megfelelően szabályozza az énekes a gégefő beidegzését és a lélegzést.”
„Különösen nagy jelentőségű az egyes zenei készségek kidolgozásának céltudatos szisztematikája. Nagyon fontos a fokozatosság elve. A tanítás folyamán az egyszerűtől a bonyolultig haladni.”
A jelenlegi iskolarendszer nehezen tud megbirkózni az egyre növekedő tananyag sokaságával, ami a tanár és a gyermek számára egyaránt jelentős intel­lektuális és lelki megterhelést jelent. A korszerű nevelés kívánalmainak éppen ezért az olyan tantárgyak felelnek meg mindenekelőtt, amelyek széles transzferhatással rendelkeznek, fejlődésük eredményét nagy területre, képességek sokaságára sugározzák szét.

A zenei nevelés és a képességfejlesztés kapcsolata
„A régi görögöktől Comeniusig élt az a felfogás, hogy a zene föltétlen szükséges az ember fejlődéséhez, a nevelés lényeges része.”
Mint azt Kodály Zoltán gondolata is bizonyítja, a zene elengedhetetlen feltétele az általános fejlődésnek és nevelő­munkának. A gyermekben érzelmeket vált ki, értelmére és lelki világára egyaránt hat. A dalok éneklése, a zeneművek hallgatása fejleszti a gyermekek érzékenységét és fogékonyságát, színessé teszi érzelemvilágukat, hatást gyakorol az általános és a különleges képességek fejlődésére. A dalok és zenés játékok elsajátítása az emlékezetet is fejleszti. Minél több dalt tanulunk, annál jobban fejlődik emlékezetünk. A már meglévő ismeretekből, tapasztalatokból új képek állnak össze. Ez a képzelet, illetve a fantázia játéka. Minél színesebb, fantáziadúsabb a képzeletünk, annál nagyobb öröm a megszemélyesítés.
A zene jelentős mértékben hat az érzelmekre is. Fékezheti az indulatokat, képes azokat megváltoztatni. Hat a gyermek akaratának fejlődésére és formálja önfegyelmét. (Így pld. játékszabályokhoz kell igazodnia, vagy tisztán kell énekelnie.) Az énekes játékok a szocializációt is elősegítik, ennek hatása leginkább a társas kapcsolatok fejlődésében érvényesül. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/4. (decemberi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .