Tóth Tibor: Valós idejű stratégiai számítógépes játék a történelemórákon?

Az e-learning egy sajátságos válfaja, az edu game, azaz játszva tanulás

A cím láttán a kedves olvasónak valószínűleg megfordult a fejében, hogy jól olvasott-e, vagy hogy személyemben ép elméjű emberre akadt-e. Sajnos be kell vallanom, hogy az ötlet nem az én fejemből pattant ki, csupán mint segédanyagot tartom jól kivitelezettnek és sokoldalúnak egy (sőt akár több) történelemóra felélénkítésére, szemléltetésére, mi több, valósághűvé tételére.
Maga az ötlet már pár éve megszületett, igaz, kicsit más formában, de a koncepció nagyon hasonló. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat a www.mandarchiv.hu honlapon számítógépes stratégiai játék (konkrétan a Mediaval II: Total War) segítségével feldolgozott filmekként tekinthetők meg az egyes történelmi csaták.
A készítők szeme előtt, mint sok kedves történelem – vagy más szakos – kolléga, de az oktatási szakembereknek szeme előtt is, az lebegett, milyen módszerekkel lehetne a tanórákat úgy érdekessé tenni, hogy a dollármilliós költségvetésű hollywoodi szuperprodukciókon és a már-már valósághű grafikával készült számítógépes játékokon nevelkedett gyerekek figyelmét is lekösse, fogyasztható és emészthető legyen a tananyag.
Nyilvánvalóan nem célunk (és nem is kivitelezhető), hogy egy órán komplett filmet „forgassunk” ezen és hasonló játékok segítségével. Maguk a stratégiai játékok azonban – bármely fajtája – sokkal komplexebb képet tudnak nyújtani adott történelmi korszakokról, eseményekről vagy akár összefüggésekről, mint azt gondolnánk. Nézzük meg, melyek lehetnek ezek!
A valós idejű stratégiai játékok szerencsére gondos történelmi háttértanulmányokkal, az esetek döntő többségében tudományosan alátámasztott, történelmileg hiteles események láncolatát szinte csúcsminőségű grafikával dolgozzák fel. Magában ez a tény is elegendő lenne, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését. Emellett azonban rengeteg olyan ténnyel, információval, új ismerettel találkozik a játékos, ami felett egy történelemkönyv lapjain átsiklanánk. Ilyen fontos szempont az újrajátszható csaták mellett a korhű környezet, öltözék, katonai felszerelés, melyet művészettörténet órákon is kielemezhetünk, vagy a történelemóra keretei közé egy kis hadtörténetet beszorítva sikerrel szerzünk újabb érdeklődőket a tananyag iránt. A csatákat és háborúkat az áttekintő térképek segítségével madártávlatból irányíthatjuk, és ezt a funkciót a történelmi földrajz oktatásában, valamint a földrajzi ismeretek bővítésénél aknázhatjuk ki. A történelmi korszakok, társadalmi berendezkedések alaposabb megértéséhez a játék egy adott ország vagy birodalom vezetését bízza a játékosra, akinek csatákon keresztül, diplomáciai, gazdasági, politikai problémákat érintve kell sikeresen helytállnia. Közben kultúrtörténeti, művészettörténeti eseményekkel is találkozik, legyenek azok pusztító betegségek és járványok, katasztrófák, felfedezések vagy valamely fejlődési mérföldkő a tudomány területén. Hogy nem magyar nyelvű a játék? Általában minden játékforgalmazó dolgozik a fordításokon, hogy az eladott példányszámot növelje, így a „magyarítás” is általában elérhető. Amennyiben nem, ne okozzon gondot vagy fennakadást, ne szegje kedvünket, hiszen a gyermekeink a történelem óránkon idegen nyelvet is tanulhatnak, hiszen amennyiben szeretnék megérteni a játék utasításait, azt le kell fordítaniuk – általában angolból. Ez csak egy plusz pontot jelent a tantárgyaink közti kapcsolatok erősítésében.
Ezek a játékok sokszor alkalmat kínálnak arra is, hogy mi állítsuk be, mi tervezzük meg a játék színterét. Ez még inkább segít, hogy valósághű képet kapjunk az adott országról, annak földrajzáról, társadalmi berendezkedéséről.
Természetesen felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy mivel járna egy ilyen „méregdrága” csúcsminőségű játék beszerzése a pedagógusnak, a diákoknak vagy az iskolának. Erre is van egy alternatív megoldás, ami az online történelmi játékok képében jelent meg. Ezek segítségével egy gyors és költségmentes regisztráció után máris játszható a játék. Ilyen módon kialakíthatjuk történelemóránkon nagyobb erőfeszítés és költségek nélkül az e-learning egy sajátos műfaját, az úgynevezett edu game-et, azaz játszva tanulást szolgáló programot.
Hogy diákjaink mennyire lesznek vevők az ilyennemű óráinkra? Induljunk ki szokásaikból, életvitelükből! Fejlett technikai környezetbe helyezzük őket, ami az életük vezérfonala lett. A tanítási óráink ingergazdag környezetet biztosítanak, ami minden lehetséges módon felkelti figyelmüket. Modern felfogásban tálaljuk az ismeretanyagot, mely így sokkal kézenfekvőbb, testközelibb számukra. A tananyaggal biztosan fog otthon is foglalkozni (főként, ha online játékot választunk), hiszen játszani szeretne. A játék során valódi problémákkal kell szembenéznie, amelyek kellően motiválják az összefüggések kutatására, így anélkül, hogy tudatosítaná, komoly kutatómunkára fogjuk.
Induljon a játék! – vagy a tanulás?
Mindenkinek jó szórakozást!

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/5. (januári) számában

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .