Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (8. rész)

A hatodik korszak: 2010. szeptember – 2012. június (20 szám)

2010 szeptemberétől a Katedrát szerkesztő Póda Erzsébetet Lacza Gergely váltotta. A főszerkesztői posztot továbbra is Hodossy Gyula töltötte be. A szerkesztőbizottságban is történtek változások: a régi tagok közül Bödők Károly, Horák Beáta, Krippel Éva, Rajzák Edit, Szokol Dezső és Jády Mónika maradtak a bizottságban. Sebő Renáta és Spátay Adriana helyét azonban Katona Enikő és Kulcsár Mónika vette át, továbbá három szám erejéig Vajda Katalin neve is felbukkant a szerkesztőbizottság tagjai között. (1., 4., 5. szám).
A hatodik korszak kezdetétől fogva új logóval jelent meg a lap. A logó színkombinációit mindig a címlapon szereplő fotó színeihez igazították. Az előző korszakban beiktatott, az egyes cikkek melletti olvasói réteget jelölő ikonok ebben a korszakban is jelen voltak. A lap terjedelme továbbra is 40 oldal maradt, a XVIII. évfolyam nyolcadik számától tartalomjegyzék került a lap 3. oldalára. Külön pozitívum, hogy amennyiben több rovat cikkei jelentek meg egy adott oldalon, akkor feltüntették minden egyes rovatnak a nevét perjellel elválasztva, pl. Orvosi szemmel/Szülői szemmel. Ezelőtt ugyanis gyakran előfordult, hogy csupán egy rovatnév volt feltüntetve a lap tetején, pedig két különböző rovat cikkei szerepeltek az adott oldalon. A rovatok száma a XVIII. évfolyam első számában 28, a negyedik számban elérte a 31-et, a nyolcadik számban pedig mindössze 23 volt. Átlagban tehát emelkedett a rovatok száma az előző korszakhoz képest, ami a lap tematikai sokszínűségére, gazdagodására utalt. Az előző korszakhoz képest A pszichológus válaszol, a Riport, A világ iskolái és az Irány a középiskola! rovatok végleg eltűntek a lapból, helyettük új rovatok is jelentek meg, pl. Diákszemmel, Pedagógus „betegségek”, Stafétabot.
A Diákszemmel és a Diákvélemény rovatokban a diákok beszámoltak különböző versenyekről, valamint a szülő-diák és a tanár-diák kapcsolat problémáiról is megjelentek írások. A Gyógypedagógia rovatnak Dömény Andrea volt a szerkesztője, és ebben a témakörben olyan írások születtek, mint például: A holisztikus együttműködés alapjai (2010, szeptember, 18). Az Orvosi szemmel rovatban a gyermekbetegségekkel foglalkoztak, pl. a fejtetvességről Dr. Rajzák Edit: Amiről beszélnünk kell – Egy bosszantó vérszívó (2010, szeptember, 13); a Muzsikáló versek rovat a hazai verséneklőket kívánta bemutatni, Lacza Gergely interjút készített többek között Saróka Liliánával (2011, február, 30–31) és az Industria duóval (2011, május, 28–29). A Stafétabot megnevezésű rovatban Csicsay Alajos írásait közölte a szerkesztőség, melynek értelmében „a szerzőnek nem titkolt szándéka, hogy interjúi által újabb színes mozaikkép jöjjön létre a szlovákiai magyar iskolahálózatról, a benne tevékenykedő, valamint a rá épülő, Szlovákiában működő felsőfokú oktatási intézmények egyes magyar pedagógusainak életpályájáról. Hogy színesebb legyen a tabló, más szerzőktől is fogunk – leginkább fiatal pedagógusokról írt – portrékat közölni.” (A Katedra szerkesztősége, 2011, szeptember, 8). Tehát a rovat szlovákiai magyar pedagógusokat vagy közismertségnek örvendő személyiségeket kívánt bemutatni. Interjú készült többek között Zirig Árpáddal, Hégli Dusannal és Jakab Istvánnal. Az Alma materek nevű rovat valójában már létezett Alma mater néven. Az előzőekben egy-egy ismert felvidéki személyiség emlékezett vissza egykori iskolájára, ebben a korszakban viszont Lacza Gergely alap- és középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben készített interjúit olvashatták az olvasók. A szerkesztő úr interjúi során megszólaltatta az adott intézmény igazgatóit, tanárait és diákjait is. Azáltal, hogy az iskolákban különböző rétegeket szólaltatott meg, sokkal jobban beleláthattunk az adott iskola életébe. Az igazgatóktól megtudtuk az adott iskola múltját, működését, gondjait, terveiket a jövőt illetően. A tanároktól pedig az iskolákon működő szakköröket és projekteket, a diákoktól a kedvenc tantárgyaikat, érdeklődési körüket, a versenyeken elért sikereiket. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/8. (áprilisi) számában jelent meg

 fotó: pixabay.com

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.