Borbély Diana: Változások az Állami oktatási programban és annak dilemmái az óvodai képzésben

Az utóbbi években maga a pedagógia mint tudományág radikális fejlődésnek indult, ami kihatással bír a törvényi szabályozásokra, és szorosan összefügg az edukációs gyakorlatban megvalósuló változásokkal. Mivel az innováció a fejlődés elengedhetetlen tartozéka, ez hatással van az óvodapedagógia elméletének és gyakorlatának alakulására is. Ezért a  szakma hazai képviselői fontosnak tartották a külföldi mintákat tanulmányozva az Állami oktatási program innovációját. Ezáltal a  2015-ös év óriási változásokat hozott magával, melyek hatással vannak/lesznek az óvodákban megvalósuló oktató-nevelő munka megvalósítására, pedagógiai gyakorlatára.
A jelenlegi, még hatályban lévő „A gyermek és a világ“ alcímű Állami oktatási program (ISCED 0) 2008-tól szabályozza a óvodai munkát. Ez azonban idén augusztus végével érvényét veszíti, és átveszi a helyét az innovált Állami oktatási program a preprimáris képzésben az óvodák részére. A megújított programot 2015. március 10-én hagyták jóvá, és kísérleti jelleggel ez év szeptemberétől léptették érvénybe. Az idei iskolai évben tehát átmeneti időszaknak minősült, melynek keretén belül kipróbálásra került az új program a gyakorlatban. Ebbe az úgynevezett tesztelési fázisba az óvodák szabad elhatározásból kapcsolódhattak be. Az együttműködési szerződés keretén belül az Állami Pedagógiai Intézettel dolgozhattak együtt, és lehetőségük volt kipróbálni az „új program“-ot, megismerkedni annak előnyeivel és hátrányaival.
Hazánkban 2008-tól az óvodai oktatás és nevelés  kétszintű tartalmi szabályozás alapján valósul meg, amely nemcsak szemléletében, hanem tartalmában is nagy változást hozott az óvodák életébe. A kétszintű szabályozás első szintje a kötelező érvényű központi szabályozó dokumentum, amely mindig az aktuális Állami oktatási program. Meghatározza a hazai óvodai nevelés céljait, feladatait, az óvodákban folyó nevelőmunka alapelveit, az óvoda funkcióit, az óvodai tevékenységformákat, az óvodai élet megszervezésének elveit és az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőknek megfelelő elvárásokat sztenderdek formájában. A második szint a helyi tartalmi szabályozó, vagyis az óvoda saját oktatási programja, amelyet minden óvodai kollektíva köteles kidolgozni az éppen aktuális Állami oktatási programnak megfelelően.
Az innovált oktatási program ugyanúgy, mint az előző, tartalmazza az állam által megszabott elvárásokat az óvodai képzéssel kapcsolatban az ország egész területén, mivel egy törvényileg szabályozott, kötelező érvényű dokumentumról van szó. Tehát alapot ad a pedagógusoknak az óvodai/helyi oktatási programok kidolgozásához, és kitűzi az oktató-nevelő munka megvalósításának főbb irányvonalait. Fő célja – mely összhangban van a 245/2008-as közoktatási törvénnyel és annak hatályos módosításaival – a gyermek optimális kognitív, szenzomotoros és szociális fejlettségi szintjének elérése, valamint az iskolára és a társadalmi életre való felkészítésük.
Míg a 2008-ban érvénybe lépő Állami oktatási program a perceptuális-motoros, kognitív és szocio-emocionális területeken belüli megfelelő fejlettségi szint elérésére helyezte a hangsúlyt, addig a 2015-ben elfogadott oktatási program nagy előnye, hogy az alapiskola művelődési területeinek megfelelően van kidolgozva. Ezáltal létrejött egyfajta kontinuitás a preprimáris és primáris képzés műveltségi területein belül. A két program között azonban ezen kívül több különbség is van. A kifutóban lévő program teljesítményi sztenderdjei négy témakör köré csoportosultak (Én vagyok, Természet, Emberek, Kultúra), melyek átláthatósága problémás volt, hiszen az óvodapedagógusok nem értették a tagolás miértjét. Problémás területként jelölhetjük meg továbbá a tanvázlat kidolgozását, mellyel sokáig küszködtek az óvodák, s amely valójában az állami programból való átmásolást foglalta magába, esetlegesen az óvoda profilja kialakításának megfelelő bővítést. A tervezés sem ment könnyen, míg kötelező volt az oktató-munka tervezése során a meghatározott területeket és az azon belüli teljesítményi sztenderdeket, valamint az egyes kompetenciákat összekapcsolni egy adott téma köré, hiszen gyakran az alapvető összefüggés megtalálása is problémás volt. A sztenderdek operacionalizálása is sokaknak gondot okozott. Valószínűleg ezek a problémák indokolhatták, hogy szükségessé vált az óvodákra vonatkozó oktatási program innovációja. Azonban az újonnan átdolgozott Állami oktatási program bevezetése sem volt zökkenőmentes. A szerzők gyakran találták/találják magukat szemben a gyakorló óvodapedagógusok és az őket képviselő szervezetek éles kritikáival. 2015-ben az új programot jóváhagyták, de a 2015/16-os iskolai év alatti kipróbálás során is további negatívumaira derült fény, melyek, reméljük, még módosításra kerülnek. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/9. (májusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.