Brutovszky Gabriella: Játékok – nemcsak osztályfőnöki órára

A szépséges szinonimái…
A tanórákon, a szabadidős foglalkozások keretében gyakran problémát okoz számunkra a csoportbontás. A legtöbben a klasszikus számolásos módszert alkalmazzák, azaz ahány csoportot szeretnénk, annyi számot jelölünk ki, és a diákoknak csak annyi a dolguk, hogy a saját számukat megjegyzik, majd megkeresik az azonos számú társaikat. Ettől sokkal izgalmasabb a szinonima módszer. A diákokat megkérjük, hogy mondjanak szinonimákat például a szépséges szóhoz. Ezeket feljegyezzük (felírjuk a táblára), majd a csoportok ezeket a neveket kapják meg (a számolásos módszerhez hasonlóan osztjuk ki a csapatneveket, egy 32 fős osztályban optimális a 7 csoport). Így lesz majd csodálatos, káprázatos, elbűvölő, bájos, varázslatos stb. csapat. És hát ki ne szeretne egy ilyen elnevezésű csapat tagja lenni?

Levél magamnakjáték1
Legfőképpen osztályfőnöki órákra javasolt módszer. Év elején egy levelet íratunk a diákokkal, amit saját maguknak címeznek majd meg. A terjedelmet bízzuk rájuk, de a tartalmat határozzuk meg mi, például: „Az iskolai év elején vagyunk, egy közös kaland kezdetén. Ebben a kalandban rengeteg vidámság, tudás, barátság lesz, viszont előfordulhatnak olyan időszakok, amikor úgy érzed, semmi sem jön össze, például nagyon sok a tanulnivaló, vagy csalódtál a barátaidban, esetleg konfliktusba kerülsz valakivel. A levélben egy olyan helyzetben lévő Önmagadat szólítsd meg és bátorítsd benne, aki éppen valamilyen nehéz helyzetben találta magát az iskolában. Mit mondanál neki? (akár humorral is bátoríthatsz) Az írást tedd be a borítékba.”
A levelet mi őrizzük meg, majd amikor a diák valamilyen nehéz helyzetbe kerül, odaadjuk neki az írást. Ez a módszer bármilyen más témájú is lehet, és minden korcsoportnál alkalmazható, természetesen az adott közösségre adaptálva.

Értéklicit
Ez a módszer remekül alkalmazható az osztályfőnöki órákon, de akár egy délutáni foglalkozás keretében is. A diákok emberi értékekre licitálhatnak. Mindenki kap 10 euró értékű játékpénzt (érdemes például az eredeti bankjegyek másolatát kinyomtatni több bankjegyben). Emellett mindenki kap egy értéklistát, amelyen kb. 20 emberi tulajdonság szerepel, és az értékek mellett egy tervezett összeg, amit a diáknak kell kitöltenie. A diáknak el kell eldöntenie, melyik érték fontosabb számára, mire költi a 10 euróját. Miután kitöltötték az értéklistát, indulhat a licit. A tanár vezeti az eseményt, a diákok bekiabálásos rendszerben licitálhatnak. Aki többet ad, azé az érték. Addig játsszuk, amíg az összes érték el nem kelt. Utána érdemes elbeszélgetni a diákokkal arról, mi alapján választottak, preferáltak, és a licit helyzetben mit vettek figyelembe, mi alapján döntöttek.

Érték Tervezett összeg
hitelesség
bátorság
csapatmunka
nyitottság
pontosság
igazságosság
tanulás

 Együttműködésjáték2
A következő játék az együttműködésről, a gyors döntéshelyzetről és a csoporton belüli egymásra figyelésről szól. Kis kártyákat készítünk elő, amelyeken 0-től 9-ig találhatók a számok (pl. 5 db kis kártya, a hátoldal is megszámozható). A diákokat megkérjük, hogy álljanak be oszlopba (pl. 30 fő esetén 6×5-ös oszlopokat alkossanak, de az sem probléma, ha nem teljesen egységesek a csoportok.). Minden tanulónak 5 db kártyája van, azaz 10 db szám) A tanulók a kártyákat maguk elé tartják, és nem kommunikálhatnak egymással. Mondunk egy tetszőleges számot (nem lehet több az összege annál, ami egy oszlopon belüli összeg – pl. 6-an állnak egy oszlopban 6×9, 54-től több nem lehet), ezt az összeget kell oszlopon belül kirakniuk (maguk előtt felmutatják az általuk javasolt számot, a játékvezető összeszámolja az oszlopban felmutatott számokat, és elmondja a végösszeget). A diákok az első körben csak a telepátiájukra hagyatkozhatnak. Furcsállni fogják a feladatot, de a későbbiekben megértik, mi a játék célja. Majd adunk nekik 15 másodpercet, hogy csapaton (oszlop) belül megegyezzenek egy stratégiában. Aztán egy következő számot mondunk. Lehet, hogy az első néhány körben még nem érti meg mindenki a stratégiát, ilyenkor rá is lehet kérdezni. Ki az, aki úgy érzi, hogy még nem kapott meg a csapaton belül minden információt. Ha kérnek időt megbeszélésre, adhatunk. Majd változtathatjuk is a csapatokat, a tanulókat megkérjük, hogy forduljanak balra, így egy új oszlop jön létre. Itt is az első kört érdemes megbeszélés nélkül kezdeni, majd ha nem jön össze az oszlopoknak a kívánt összeg, arra érdemes ráerősíteni, hogy különböző stratégiák léteznek (pl. 9-es számmal kezdenek az oszlop elején, a többiek a fennmaradt összeget rakják ki, vagy osztanak), ezeket persze nem áruljuk el nekik, a végén kiderülhet. Ilyenkor érdemes újabb megbeszélést indítani, de ez már csak 8-10 másodperces legyen. A játék végén beszélgessünk el a diákokkal arról, hogy ki hogyan érezte magát, ki volt az egyes csapatokban a domináns, hogyan hatott a rövid időkeret, milyen volt a csapaton belüli együttműködés.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/9. (májusi) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.