Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (10. rész)

A nyolcadik korszak 2013. szeptember – 2015. június

Az általam meghatározott nyolcadik korszakba a XXI. és a XXII. évfolyam tartozik. Ebben az időszakban a főszerkesztő továbbra is Hodossy Gyula maradt, míg az eddigi szerkesztőt, Gál Andreát Petres Csizmadia Gabriella váltotta. A szerkesztőbizottság összetétele a XXI. évfolyam 5. számától változott meg. Az addigi hattagú csapat (Fibi Sándor, Komzsík Attila, Szokol Dezső, Sebő Renáta, Kulcsár Mónika, Krippel Éva) Novák Mónikával, Klemen Teréziával, Kalácska Józseffel és Hrbácsek Noszek Magdalénával egészült ki. Fibi Sándor a februári számtól kezdve a szerkesztőbizottság elnökeként tevékenykedett.
Ez a korszak a bizonytalanság korszakaként indult. Sem a kormányhivatal, sem a minisztérium részéről nem érkeztek meg az anyagi támogatások. Dotáció nélkül pedig életképtelenné vált a lap. Petres Csizmadia Gabriella szavait idézve: „A probléma orvoslása érdekében a Lilium Aurum megelőlegezett befektetésekkel próbálta átvészelni a támogatások visszafogásának időszakát, azonban a hitelképesség határait súrolva a lap megjelentetése így is esetlegesre sikeredett: a tavaszi-nyári időszak számait egy csomagban postáztuk az olvasóknak.“ (Petres, 2013, november, 11).
A nehéz helyzet ellenére a folyóirat továbbra is a szlovákiai magyar oktatásügy aktuális kérdéseiről és eseményeiről kívánt tájékoztatni. A fő hangsúly a modern pedagógiai módszerek bemutatásán és azok gyakorlati alkalmazásán volt. A szerkesztőbizottság kétféle szerzői célcsoporttal dolgozott: a gyakorló pedagógusokkal és a kutatókkal. Elengedhetetlennek tartották az elméleti és a gyakorlati pedagógia ötvözését, kreatív emberek bemutatását és különféle projektek megjelentetését. (Petres 2013, november, 11–12).
A lap külalakját tekintve megőrizte színes külsejét. Terjedelme továbbra is 40 oldal maradt. Mellékletként pedig a Katedra-versenyek kerültek be a folyóiratba.
A rovatok száma jelentősen nem változott az előző korszakhoz képest. A legtöbb rovat a XXI. évfolyam februári számában volt, szám szerint 25, a legkevesebb pedig a XXI. évfolyam szeptemberi számában volt, mégpedig 15.
Állandó jelleggel a 21. évfolyamot tekintve csupán a Legkedvesebb könyvem és a Dobogó, a 22. évfolyamban pedig a már említett két rovat mellett a Házi olvasmány és a Házunk tája megnevezésű rovatok jelentek meg.
A régi rovatok közül megmaradt a Stafétabot, továbbá az Iskolahírek. Emellett olyan új rovatok keletkeztek, mint a Tesztfeladatok, Az edukáció aktuális kérdései, Tapasztalat, Négyszemközt, Anyanyelvtanítás és a Kisiskola. A Tesztfeladatok rovat a magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából való, kilencedikesek számára esedékes tesztelésre való felkészülés segítésére szolgált. Az edukáció aktuális kérdései megnevezésű rovatban olyan nevelési kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a szülő-tanár-diák hármas közti viszonyban merülhetnek fel. A rovat vezetője és kitalálója Pintes Gábor neveléselméleti szakember. Ebben a viszonylatban olyan írások születtek, mint pl.: Pintes Gábor – Fenyvesi Lívia: Mindennapi gyakorlat a neveléstudomány fókuszában – avagy „Merre tart a neveléstudomány a 21. század elején?“. (2013, december, 19–20; 2014, január, 6–7). A Tapasztalat rovatban egy-egy tanár jól bevált sajátos tanítási módszereit mutatták be. Ezek a tanácsok kiváló segítségként szolgálhatnak a pályakezdő tanároknak, pl.: Pelle István: A siker titka: az intenzív munka (2014, március, 23–24).
A humán tantárgyak közül a magyar nyelv és irodalom, valamint az angol nyelv dominált, ugyanakkor teret kapott a történelem, a szlovák és a német nyelv, valamint a zene is. A reáltantárgyaknál a matematika dominált, alkalmanként fizikával, biológiával, földrajzzal és kémiával kapcsolatos írásokat is tanulmányozhattak az olvasók. A készségtárgyakat a testnevelés képviselte.
A kiváló módszertani írások közül megemlíthetjük, pl.: A Négyszögletű kerek erdő egyes módszertani feldolgozásait, amelyek a 21. évfolyam első 9 számában jelentek meg, valamint Zalaba Andrea: Az Óz, a nagy varázsló című meseregény módszertani feldolgozása megnevezésű sorozatát (2014, szeptember – 2015, május).
Összességében kijelenthető, hogy a szerkesztők továbbra is a pedagógiai és a módszertani jellegű témákat helyezték előtérbe, ugyanakkor megfigyelhető, hogy igyekeztek odafigyelni a tantárgyak arányára, persze a lehetőségeik határán belül.

Munkám eredményeivel reményeim szerint hozzájárulok a Katedra folyóirat alaposabb megismeréséhez, illetve bízom benne, hogy áttekintésem egyfajta támpontként szolgálhat majd a jelenlegi és a jövőbeli szerkesztőknek a lap hiányosságainak kiküszöbölésében. Hiszem, hogy a Katedra hatékonyan elősegítheti a szlovákiai magyar oktatás színvonalának emelkedését, de ez csak úgy érhető el, ha a pedagógusok, szakemberek, szülők és diákok egyaránt kiveszik a részüket a közös munkából.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/10. (júniusi) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .