Borvák Mária – Molnár Kriszta: Konfliktusok az osztályban és azon kívül

Az osztályfőnök szerepe az osztályközösség életének alakulásában

Már a folyosóról, csukott ajtón keresztül is tökéletesen hallatszik a heves vitatkozás zaja. Az osztályban óriási hangzavar, kipirosodott arcok, duzzogó tekintetek, néhány csendes megfigyelő, de még több, az igazát bizonyítani vágyó, hangoskodó diák. A tananyaggal haladni kellene, de az osztály figyelmét teljesen leköti a szalagavatóra való előkészület, amiben úgy tűnik, talán sosem fogják megtalálni a közös hangot. Vajon mit tehet egy osztályfőnök, hogy diákjait mihamarabb átsegítse a puskaporos hangulatú hétköznapokon?
Többfajta taktika létezik az ilyen és ehhez hasonló konfliktusok kezelésére: a „Nem veszek róla tudomást”-tól kezdve, a „Meghallgatom őket és kivárok”-on át, egészen a „Tanítási órán abszolút nem beszélünk róla”-ig.
Az osztályfőnökökkel végzett munkánk tapasztalatai azt mutatják, és ezt igazolja az általános társadalmi tapasztalat is, hogy a közösségi konfliktusokat legtöbb esetben rossznak, kerülendőnek tartjuk. Valóban, konfliktuskerülő kultúrában élünk, azonban azt is érdemes tudatosítani, hogy a nyílt konfliktusok hiánya egy csoportban nem feltétlenül jelent harmóniát, sőt.
Ha csoportdinamikai szempontból szemléljük a csoportban megjelenő konfliktusokat, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

  • Mit mutathat meg nekünk a konfliktusok megjelenése arról, hogy az osztály milyen csoportdinamikai fázisban tart?

A csoportélet korai szakaszában éppen a konfliktusoknak van a legnagyobb szerepük, mert a csoporttagoknak ezeken keresztül van lehetőségük megküzdeni az osztályban betöltött szerepükért (például: aki több követőt tud saját maga és az adott helyzetben formált véleménye mellé állítani, az közelebb jut a véleményvezér szerepéhez), és ezeken keresztül formálódik ki az osztály értékrendje (így dől el például, hogy az osztályközösségben mi az elfogadott és mi nem, milyen általános értékeket fogadnak el közösen és mi az, amit elítél a közösség). Ha egy későbbi szakaszban alakul ki viharos, konfliktusos időszak, akkor gyanítható, hogy beállt valami olyan változás (például egy új osztálytárs érkezése), ami miatt újra vissza kell térniük egy viharzásos szakaszba és néhány érték, belső szabály újra megmérettetik, hogy a közösség ez által megerősödhessen.

  • Milyen szükségletek vannak a kialakuló konfliktusok hátterében?

Nagyon gyakran előfordul, különösen a tinédzser korosztály esetében, hogy a felszínen zajló konfliktus tárgya csak ürügy az összecsapásra, de a dolgok mélyebb rétegében valami olyan hiány, szükséglet, probléma lapul, amelyről nem tudnak vagy nem mernek nyíltan beszélni. Például az ülésrend kialakításán zajlik a vita, de a valós probléma az, hogy valakivel szemben kirekesztően viselkedik a többség, s nem mutatnak a kiközösített diákkal szemben minimális elfogadást sem. Vagy: az osztálykirándulás helyszínének kiválasztásán vitatkozunk, de a valós nehézséget a diákok családi anyagi helyzetének különbözőségei jelentik. Az ilyen esetekben nagyon fontos szerepe van a felnőtt vezetőnek abban, hogy az osztályban mint védett közegben a valós kérdésekről is párbeszéd kezdődjön, akár a felszíni konfliktustól függetlenül is.

  • Megvan-e a kellő tolerancia, empátia, alapvető vitakultúra a csoportban ahhoz, hogy a konfliktusok kibontakozhassanak?

Ha úgy tekintjük az osztályközösséget, mint a személyiségfejlődéshez szükséges személyközi tanulás gyakorló terepét, akkor mondhatjuk azt, hogy a konfliktusok megélése és kibontakoztatása által a diákok a felnőtt életükhöz szükséges alapvető készségeiket fejleszthetik. Ehhez azonban, hogy egy konfliktus ne csak a felszín alatt duzzadó feszültség vagy parttalan csatározás és egymás szántszándékkal történő bántása legyen, meg kell építenünk a csoporttal közösen azt a bizalmi hálót, amely „megtarthatja” a véleménykülönbségeket, érdekellentéteket, személyek közötti feszültségeket is. A csoport felnőtt vezetőjének szerepe ilyenkor az, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha kell, építse a csoportban meglévő toleranciát, hogy a diákok a véleménykülönbségek ellenére is tudatosítsák azt, hogy nem „kell” mindenkinek mindenkit szeretni és mindenkinek mindenben egyetérteni, de különbözőségekhez toleráns és tiszteletteljes módon közelítsenek.

A nyílt konfliktuskezelés és transzparencia fontossága
A partnerséghez és a szabadsághoz kapcsolódik ez az alapelv, mely szerint minden, a csoportban keletkezett konfliktust a csoport körében kell kezelni, illetve minden, ami a csoportban történik, az a csoportra, a csoport egészére tartozik. Ennek háttérében egyrészt az egyén biztonságának megteremtése áll (hogy bárki, aki konfliktusba kerül, érezhesse a csoport megtartó erejét és ne kerüljön olyan veszélybe, hogy személyes büntetésben, igazságtalanságban részesül), másrészt a nyílt kultúra megteremtésének szándéka, hogy a konfliktusokat felvállaljuk, és az érintettek teljes körében tudjuk feltárni, megbeszélni és közösen elfogadható megoldást keresni.
Nagy segítségünkre lehet, ha a már meglévő és megnyilvánuló konfliktusra úgy tudunk tekinteni, mint energiaforrásra, ami erőt ad a diákoknak ahhoz, hogy megfelelő vezetés mellett valós párbeszédet alakíthassanak ki egymással. Az osztályfőnöknek ebben van kiemelkedő szerepe, hiszen az ő konfliktushoz való hozzáállása lesz az, ami meghatározó példát mutat a diákjai számára. Ő döntheti el, hogy teret biztosít-e a konfliktus kibontakozásának, keretet és biztonságos teret adva a diákok hevült párbeszédének, vagy inkább a konfliktuskerülés taktikáját választja. Ez esetben nem kerül kibontásra a konfliktus valós forrása, hanem egyszerűen csak bízunk abban, hogy vagy magától megoldódik (általában hosszabb idő elteltével), vagy jön valaki, aki valahogy megoldja azt. Éppen ezért fontos, hogy tanárként elsősorban saját magunkat is megvizsgálva azonosítsuk, hogy milyen viselkedésformát öltünk magunkra egy kialakult konfliktusban, hiszen ennek tudatosítása már önmagában biztonságot tud adni egy ilyen helyzetben. (…)

A teljes írás a Katedra folyóirat XXIV/3. (novemberi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .