Zolczer Péter: Nyelvtanulási stratégiák (5. rész)

Cikksorozatunk előző 4 részében olyan polyglotok által alkalmazott stratégiákról, módszerektől és technikákról írtunk, akik több nyelv elsajátítása után is kirobbanó lelkesedéssel állnak a nyelvtanuláshoz. A Technology, Entertainment and Design konferenciasorozat egyik 2013-as előadásán Sid Efromovich, aki 7 nyelvben beszél, megosztott a közönséggel 5 olyan nyelvtanulási technikát, melyek szerinte alapfeltételei a sikeres és egyben élvezetes nyelvtanulásnak. Ebben a cikkben ezt az 5 technikát foglaljuk össze.
Efromovich az első technikát úgy vezette fel, hogy megkérte a közönséget, vegyenek egy mély lélegzetet és lazítsanak. Egész életünk során folyamatosan sulykolják belénk, hogy mit hogyan kell helyesen csinálnunk. Efromovich szerint a nyelvtanulást nem lehet ezzel a hozzáállással megközelíteni. Szerinte az egyik legjobb, amit tehetünk, ha hibákat vétünk. Példaként egy olyan spanyol szót mutat az angol anyanyelvű hallgatóságnak, amelyben szerepel egy erős ’r’ hang. Mivel az angolban az ’r’ hang kiejtése mindig lágy, a kérdéses spanyol szó kiejtésének gyakorlásakor (az elején legalábbis) biztosan vétünk majd hibákat. Efromovich szerint éppen erre van szükségünk, ugyanis a „nyelvi adatbázisunk” ily módon fog a leghatékonyabban bővülni. Bár a példa a kiejtéshez kapcsolódik, a nyelvtanulás során előforduló hibázás előnyei ugyanúgy érvényesek a nyelvtan, szókincs vagy akár az olvasáskészség fejlesztésénél is.
Efromovich második tanácsa az, hogy a nyelvtanulás első fázisában ne fektessünk feleslegesen sok energiát az idegen nyelv ábécéjének megtanulásába. Sőt, szerinte ne is foglalkozzunk vele. Ehelyett használjuk anyanyelvünk szavainak megfelelő részeit olyankor, amikor már ismerős hangokat kell kiejtenünk számunkra teljesen idegen képi alakok alapján. Példaként egy kínai írásjelet火, a tűz szimbólumát és annak kiejtését hozza fel. Mivel a kínai írásjelek és kiejtéseik rendkívül különböznek a legtöbb indoeurópai nyelvtől, anyanyelvünk ábécéjének betűit és hangjait használva közelebb tudjuk hozni a hierografikus írást saját nyelvünkhöz.
A harmadik technika, amely Efromovich szerint jelentősen növeli a nyelvtanulási folyamat hatékonyságát, egy olyan személy megkeresése, aki folyamatos visszaigazolást tud adni számunkra nyelvi megnyilvánulásaink helyességéről. Lehet ő a tanárunk, barátunk, online ismerősünk, Skype-partnerünk, a lényeg az, hogy egy olyan embert válasszunk, aki számára nem jelent problémát, hogy kijavítson minket, de aki ugyanakkor bátorítani is tud minket a nyelv gyakorlására.
Efromovich negyedik technikáját „zuhany-beszélgetéseknek” nevezte el. Ez alatt azt érti, hogy az olyan alkalmakkor, amikor hagyjuk gondolatainkat mindenfelé elkószálni (például zuhanyozás közben), inkább fogjuk be elménket, és próbáljuk magunkban gyakorolni az idegen nyelvet. Szerinte a leghatékonyabb, ha dialógusokat képzelünk el, melyekben főszerepet játszunk (pl. útbaigazítás kérése egy ismeretlen városban, alkudozás a piacon, stb.). Az ilyen, önmagunkkal folytatott beszélgetések azért is hasznosak, mert rámutatnak a „nyelvi” gyengepontjainkra, melyeket erősítenünk kell.
Az ötödik technika, melyet Efromovich megemlít, egy konverzációs partner felkutatása. Ehhez javasolja, hogy használjuk saját képletét, melyet „nyelvi barát” formulának nevezett el. Lényege, hogy egy olyan embert kell keresnünk, akivel gyakorolni tudjuk az elsajátítani kívánt idegen nyelvet, de mindezt úgy, hogy az idegen nyelv egyúttal a legjobban beszélt közös nyelvünk legyen. Mivel manapság nagyon sokan beszélik az angolt, könnyen meglehet, hogy a legtöbb emberrel az angol lenne a legjobban beszélt közös nyelvünk. Ilyen esetben nagy segítségünkre lehet a technológia. Rengeteg olyan weboldal létezik, ahol kimondottan nyelvtanulási indokkal lehet emberekkel megismerkedni. Másodlagos alternatívaként Efromovich mosolyogva azt javasolja, hogy fontoljuk meg a legjobban beszélt közös titkos nyelv használatát, mikor is az idegen nyelvet egy privát csatornaként használjuk egy olyan közegben, ahol azt az ismerősünkön kívül senki sem beszéli (például arra, hogy a munkahelyünkön felhőtlenül megbeszélhessük a hétvégén történteket…).
Cikksorozatunk következő részében megismerkedünk Dr. Conor Quinn nézeteivel a nyelvtanulás pszichológiájáról, később pedig Dr. Christopher McCormick megállapításait foglaljuk majd össze arról, hogy az életünk milyen területeit képes pozitívan befolyásolni egy új nyelv elsajátítása.

Források:
1. Sid Efromovich, 5 techniques to speak any language, TEDxUpperEastSide, elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=-WLHr1_EVtQ.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/3. (novemberi) számában

fotó: pixabay.com

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .