Tudományok napja Gútán

A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont 2016. november 16-án, immár 10. alkalommal szervezte meg a „Cseppek a tudomány tengeréből” néven elhíresült rendezvényét. Az esemény célja, hogy a diákok életkoruknak és érdeklődési körüknek megfelelő tapasztalatokkal bővítsék világlátásukat, valamint ápolni a baráti kapcsolatokat, az együttműködést a régióban működő iskolák, azok diákjai és tanárai között.
Az alsó tagozatos diákok előadássorozatára a Gútai Művelődési Központban került sor, amelyet Riflik Zsolt és Takács Árpád – madárszakértők – indítottak, akik a madarak és a természet világába kalauzolták el a diákokat, röpke 2 órában. A tanulók elbűvölve nézték a „Vad Magyarország” című természetfilmet, mely betekintést nyújtott Hortobágy vidékének gazdag állatvilágába. Az elméleti részből nem maradhatott ki a helyi érdekességként említett tény, miszerint az idén – a Gútán élő – két gólyacsaládban, csupán egyben volt költés. A gyakorlati rész madárfelismeréssel kezdődött. Ezt követte a különféle madáretetők, illetve az etetésükre szolgáló lehetőségek bemutatása. Befejezésként a madármegfigyelő eszközöket nemcsak megnézhették, de a kis lurkók ki is próbálhatták. Polák Gordon a halászat titkairól és érdekességeiről tartott előadást. A gyermekek érdeklődése e téren is igen élénknek mutatkozott. Kivetítőn csodálhatták meg a halállományt, majd a gyakorlati részben a ragadozó halak fogazatát is megvizsgálhatták, valamint a horgászatnál nélkülözhetetlen eszközöket is. A nap második felében a diákok Juhos Sándor „Robosanyi” bemutatóját láthatták, mely a technika vívmányaiba engedett betekintést. Először a Rubik-kockát ismerték meg – feltéve, ha még nem ismerték – és próbálták ki az érdeklődők. Az igazi „csoda” ezután következett: a robotok, amelyek az előadó saját találmányai. Mindhárom előadás iránt nagy érdeklődést tanúsítottak a tanulók.
A felső tagozatosok számára az Iskolaközpont épületében zajlott le az esemény, amelyre a környező iskolákból is érkeztek vendégek, szám szerint 170 diák és 40 tanár. Az előadássorozat három turnusban valósult meg, amelyre a tudomány több ágából is érkeztek előadók. Név szerint: Bujna Zoltán, a Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesület alapítója; Juhos Sándor, a győri Technics Playground Robotikai Oktatóközpont vezetője; Leelőssy Ádám meteorológus, egyetemi tanár; Ozogány Ernő, tudomány- és technikatörténeti szakíró, villamosmérnök; Dr. Róka András, az ELTE Kémiai Intézetének docense; valamint Szabó Péter, a Szlovák Műszaki Egyetem Anyagtechnológiai Karának tanára.

3 5

A diákok nagy örömmel fogadták Dr. Róka András előadásait, amelyekben elkalauzolta a hallgatóságot a „Kalózkémia“ rejtelmeibe, és megvizsgálhatták, hogy valóban „Lélegzik-e a gyertya?“. Az előadások és kísérletek a gyerekeket egytől egyig lenyűgözték, és feszülten figyelték a professzor minden egyes mozdulatát. Megtudhatták, hogy a „kalóz“ szó török nyelven pozitív jelentésű, útmutatót, vezetőt jelent (kalauzol). Az előadásán is szó szerint ez történt, elvezette a résztvevőket a kémia rejtelmeibe. Tárlatvezetése egészen az ágyúk működési elvétől, az űrsiklók kilövésén és a gázok rugalmasságán át, eljutott megannyi érdekes, szemléltető kísérlethez, aminek a tanulók szem- és fültanúi lehettek. Dr. Róka András remek előadó, humoros előadásain keresztül megtanítja a gyermekeket arra, hogyan ismerjék fel a hétköznapok apró csodáit, megtanít gondolkodni, és azt a bizonyos heuréka-érzést adja át a jelenlévőknek.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, vajon mit is csinál egy menedzser? A filmekben, sorozatokban sokszor látni őket, ám munkájukba nem kapunk bepillantást. Szabó Péter “Mitől menedzser a menedzser?” című előadásában választ adott legtöbb kérdésünkre. Az előadó először felvázolta, miről is lesz szó az elkövetkezendő hatvan percben. Olyan pontokat tüntetett fel, mint például „Ki az a menedzser?”, ami bár a legalapvetőbb dolog a szakmában, talán sok ember nem tudná rá a helyes választ. Könnyed, barátságos hangnemben felvázolta mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki menedzser legyen, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, miről ismerhető fel. Bemutatta a menedzserség egyes fajtáit, valamint a helyes „dress code”-ot. Humorral átitatott előadása minden diák figyelmét lekötötte. Az előadás utolsó részébe a hallgatóság is aktívan bekapcsolódott, az előadóval együtt alkották meg az „álommenedzsert”. Olyan tulajdonságokkal látták el, mint például a jó kommunikációs és szervezőkészség, empátia és tolerancia. Az előadás közvetlen hangvételű volt, nem lehetett unatkozni. Hozta azt a formát, amelyre mindenki számított, sőt, talán még felül is múlta azt.
Juhos „Robosanyi“ Sándor előadása „A matematika és a logika kapcsolata a játékokkal” címet viselte, amely egyben Rubik Ernő 1974-ben megtervezett “bűvös kockájának“ történeti bemutatója is volt. Megtudhatták, hogy hogyan vált a Rubik-kocka világhírűvé. Az előadó megvilágította a diákok számára az ügyességi és logikai játékok közti különbséget. Rubik logikai játékai a matematikán alapulnak és matematikai algoritmusokon keresztül jutunk el a megoldáshoz. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték a különböző, tudatosan használt, előre átgondolt algoritmusok sorozatát, amely segítségével Juhos Sándor felfedte a kocka rejtélyét. Mindezt a gyerekek is kipróbálhatták, akik kisebb-nagyobb sikerrel igyekeztek felvenni az előadó által diktált tempót. Kiderült, hogy a Rubik-kocka akár 20 lépésből is kirakható. Az ember általi kirakási időtartam jelenlegi világrekordja 5,25 másodperc (a gépi rekord 1,089 s). Az előadás, a szórakozás mellett, rávilágított arra, hogy játszva is lehet tanulni. Egy másik teremben 500 darab logikai játékból álló kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők. A kiállított különleges tárgyak Juhos Sándor magángyűjteményét képezik.

9 2

Bujna Zoltán „Kerékpárral a kínai határig” elnevezésű előadásában elmesélte, 2005-ben és 2013-ban Vámbéry Ármin nyomdokain járva hogyan jutott el a varázslatos Közép-Ázsiába. Erre az expedícióra saját tervezésű Kenzel kerékpárt gyártott le. Az előadás során nemcsak a keleti kultúrát, szokásokat, ill. földrajzi csodákat tárta fel, hanem fotókkal illusztrálva nagy lelkesedéssel mesélte el a több, mint 7000 km-es táv minden fontos pillanatát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt. 2005-ben Iránba kerekezett el, majd 2013-ban ezt az utat folytatta, ami tulajdonképpen példaképének, Vámbéry Árminnak a 3. útvonalát foglalta magába egy kis kitérőkkel. A 7381 km-t 107 nap alatt tette meg, áthaladva 14 országon. Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy érdemes követni álmainkat, hiszen hittel, kitartással semmi sem lehetetlen.
„Aki békét akar, készüljön a háborúra!“ – tartja a régi, római mondás. Ozogány Ernő, „A Nagy háború – Véletlen vagy törvényszerű” című előadását hallgatva akaratlanul is ez a mondat jut az ember eszébe. Ahogy elmondta, az emberiség történelme háborúk sorozata. Az egyik legrégibb és legeredményesebb harcmodor az ókori görögök phalanx taktikája. A taktika, amely szinte semmit sem változott az évszázadok folyamán, csak alkalmazkodott az adott korok igényeihez, fegyverzetéhez. Egészen a 19. század végéig, amikor az ember-ember elleni küzdelem végérvényesen történelem lett. A kor embere élte a boldog békeidőket, tudomása sem volt arról, hogy a háttérben egy pusztító háború előkészületei zajlanak, a korszak hadiipara ontja az egyre tökéletesebb gyilkológépeket. Ozogány Ernő előadásából kiderül, hogy a két pusztító világháború, milliók halála után is csak egy dologban lehetünk biztosak: a világ még mindig nem a jó irányba halad, a veszély nem múlt el, Damoklész kardjaként továbbra is a fejünk felett lóg.
Második előadásában a csernobili katasztrófát ismertette a diákokkal. Az előadás menete kronologikusan épült fel. Az előadó bevezetőjében a katasztrófa helyszínéről mesélt, amely igazából nem Csernobil, hanem Pripjaty volt, amit ma már csak szellemvárosként emlegetnek. Ezt követően a katasztrófa kiváltó okáról esett szó, amely tulajdonképpen két kísérletező dolgozó hiányos háttértudásából fakadt. Kiderült az is, hogy a katasztrófa közvetlenül 56 áldozatot követelt, a sugárfertőzöttek száma pedig kb. 3000-re volt tehető. Az emberek többsége, ebből kifolyólag, tiltakozik az atomerőművek létrehozása ellen, pedig ma már ezek az atomerőművek nem robbanhatnak fel. Az előadás alcíme „Egy tragédia két leckéje”, amelyre Ozogány Ernő előadása végén fel is hívta a figyelmet, miszerint két lehetőség van, ha atomerőmű létrehozásáról van szó: az egyik, hogy lehet, de felelősségteljes tudatban kell dolgozni, vagy második, hogy inkább létre sem kell hozni.
Leelőssy Ádám előadása azon csatákról szólt, aminek végezetéről az időjárás döntött. Az előadó több olyan szabadon választott történelmi ütközetet emelt ki, amelyekben nagy szerepet játszottak az időjárási viszontagságok. Ilyen volt például az 1552-es egri diadal, amikor is a török ostromlók a tél közeledte miatt visszavonultak; vagy akár I. Napóleon kivonulása Oroszországból a sárban úszó csatatér és a hideg miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen harcok és kedvezőtlen időjárás nem csak a csapatok visszavonulásáról szólt, hanem, sajnos emberéleteket is követelt. Éppen ezért, fokozatosan egyre fontosabbá vált az időjárás-előrejelzés, ennek köszönhető a meteorológia felgyorsult fejlődése. Ma már modern műholdfelvételek, számítógépes elemzések segítik a munkájukat, nagy biztonsággal azonban csak egy-két nappal előre lehet megjósolni, milyen idő várható. A karácsonyi időjárás továbbra is titok maradt.

6 4

A délelőtti előadássorozat után a Heuréka! – VI. Magyar Tudománytörténeti Vetélkedő következett, amelyet, ahogy a nevében is benne van, hatodik alkalommal szervezett meg az iskola a Tudományok napja keretein belül. A versenyre olyan 3 fős csapatok jelentkezését várták, akiket érdekelnek azon személyek, akik nyomot hagytak maguk után szerte a világban. Ezt tükrözi a verseny alcímeként szereplő „Világjáró magyarok” elnevezés is. A versenybe nyolc iskola kapcsolódott be. A sorra következő versenyfeladatokat kivetítőn olvashatták a résztvevők. A megoldásokat a négytagú bizottság bírálta el, amelynek Ozogány Ernő volt az elnöke. A diákok ügyesen felkészültek és szemmel láthatóan nagyon élvezték a vetélkedőt. A versenyt az eredményhirdetés követte. I. helyezést értek el a Szenczi Molnár Albert Gimnázium diákjai;  II. helyen az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium tanulói jeleskedtek, a III. helyezést pedig a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont csapata kapta.
Összességében elmondható, hogy sikeres és gyümölcsöző napot zárhatott úgy az Iskolaközpont, mint mindenki, aki részt vett az esemény bármely előadásán. Ugyanis ez a nap amellett, hogy tapasztalatgyűjtésre és tanulásra adott lehetőséget a bekapcsolódóknak, új ismeretségek, barátságok köttetésére is alkalmasnak bizonyult.

– a tanári kar –


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.