Pócs Zsuzsa: Szakmailag elismert, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiák: Alapozó Terápia

Létezik egy emberre jellemző mozgáslépcső, amin a normális fejlődési ütemben haladó gyerekek a fejlődésük során keresztülmennek. Minden mozgásfajtához, mozgáslépcsőhöz egy vagy több agyi terület érése, beérlelése kapcsolódik. A mozgás által jutnak el azok az ingerületek az agyba, melyek kiépítik azt az idegrendszeri hálózatot, amely szükséges egy konstruktív, sikeres élet leéléséhez. Ha a mozgásfejlődés során ebből a mozgássorból kimaradnak elemek, vagy nem az egymásra épülés sorrendjében történik a továbblépés, akkor a gyermekeknél fennáll a veszélye annak, hogy a későbbiek során idegrendszeri éretlenségből fakadó tanulási és életvezetési problémáik lesznek. Az idegrendszer érettségének – éretlenségének az állapota szerencsére nem állandó. Az esetleges éretlenségeket, deficiteket bizonyos fejlesztő, terápiás eljárásokkal a megfelelő életkorban (minél korábban) igen hatásosan lehet korrigálni. Erre a korrekcióra, felzárkóztatásra az egyik legmegfelelőbb módszer az Alapozó Terápia.

Az Alapozó Terápia elméleti hátterének alapjait Carl Henry Delecato ideggyógyász és kaliforniai idegsebész kollegája dolgozta ki. Kutatásokkal igazolták, hogy az anyanyelvi készséghiányos gyermekek idegrendszerének fejlettsége elmaradott, éretlen, rosszul szervezett. Ennek okaként a mozgásbeli elmaradást feltételezték. A Delecato-módszert Magyarországon először Kulcsár Mihályné fejlesztő pedagógus használta óvodás korú gyerek fejlesztésére. Dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai ezt a módszert tovább elemezve, továbbfejlesztve kidolgozta az Alapozó Terápiát. A terápia eredetileg az anyanyelvi készséghiány kezelésére irányult. Majd a terápia továbbfejlesztése, kibővítése több területen használható, idegrendszeri érést megalapozó módszert hozott létre.

Az Alapozó Terápia egy komplex fejlődéstani szemléletű fejlesztő terápia (Marton-Dévényi, 2009)

Ez a terápiamódszer egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló moto-szenzoros típusú idegrendszert fejlesztő terápiát foglal magába, amely során a gyermeknél újraindítják az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer „belökve” az agy fejlődésbeli lehetőségét. A gyermeket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatja el.
Az alapozó terápia lényege az idegrendszeri érés elősegítése. Az emberi idegrendszer egymásra épülő érési szakaszainak mozgásos megjelenései a kúszás, mászás, felülés, járás stb., ám ezekkel párhuzamosan és ezektől el nem választhatóan (mondhatni, az idegpályák bejárásával) fejlődnek ki az úgynevezett kognitív képességek és készségek: a figyelem, felfogás és emlékezet, azaz a tanulás alapvető készségei.
Gyakran előfordul, hogy a mozgásos érés valamelyik szakasza túl gyorsan vagy túl lassan zajlik le, vagy akár teljes egészében kimarad. Ez az adott pillanatban ugyan nem tűnik nagy problémának, sőt a szülő talán észre sem veszi, ám pár évvel később, általában az iskolába kerülés környékén a mozgásfejlődés korábbi zavara iskolai részképesség-zavar formájában jelentkezhet: a gyerek nem tud az elvárt ideig és intenzitással figyelni; nem sikerülnek a betűk megformálásához szükséges finommotoros mozgások; nem megy a szám- és mennyiségfogalmak megértése; problémát okoz a tábláról másolás (másik síkban gondolkodás), stb.
Az Alapozó Terápiában az előbbiek mellett a beszédtechnika is fejlődik, hiszen maga a beszéd is az előbb leírt mozgásfejlődési sor része. Gyakori, hogy az óvodás korú gyerekek kiejtésén, beszédhangjainak megformálásán jól kivehető egyfajta éretlenség (pöszeség, selypítés) jelentkezik. Mivel a terápia az arcizmok „edzésére”, fejlesztésére is hangsúlyt fektet, az Alapozó Terápia az esetleg szükséges logopédiai munkát is segíti.
Az Alapozó Terápia tehát a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, illetve a figyelemzavarral, szám- és mennyiségfogalmak megértésével küzdő gyerekeknek nyújt segítséget (5-16 éves korig). Segít még az organikus eredetű hiperaktivitásra diagnosztizált és az autisztikus tünetekkel bíró gyermekeknél is, de nem vált be a helyesírási problémákkal küzdőkön, illetve a jó olvasás technikával rendelkező, kizárólag szövegértés-gyenge gyermekeknél.

Mely esetben ajánlott az Alapozó Terápia?
A fejlődés nehézségét vagy elakadását, ennélfogva a terápia szükségességét jelezheti, ha az alább felsorolt „tünetek” közül huzamosabb időn át és egyszerre minimum 3 megfigyelhető:

Óvodás korban a gyerek:
– beszéde nehezen érthető, nem tudja kifejezni magát;
– nehezen érti a kérdéseket, utasításokat;
– nehezen mond el verseket, nem szívesen hallgat mesét;
– végig sem hallgatja a kéréseket;
– folyton elfelejti, mit kérnek tőle;
– hol az egyik, hol a másik kezében fogja a ceruzát;
– összetéveszti a bal és a jobb kezét;
– nem tud ollóval vágni, ügyetlen a keze;
– nem szívesen rajzol;
– beszédében hiányos, bizonytalan vagy zavaros az irányok, névutók (jobb–bal, föl–le, előtt–között, stb.) használata;
– öltözködési gondokkal küzd, például a cipő felhúzása, a fűzés, a kötés, a gombolás súlyos nehézséget okoz neki;
– mozgásában ritmustalanság figyelhető meg (pl. az egyenletes ritmustaps is nehézséget okozhat);
– nagymozgásaiban koordinálatlan: ügyetlenség, felesleges kapkodások, labilitás;
– rajzaiban feltűnő a testséma zavara vagy hiánya;
– nyugtalanul és/vagy keveset alszik;
– folyton izeg-mozog, nem tud egy helyben megülni, esetleg állandóan beszél;
– túl nyugodt, alig szólal meg;
– az óvodában vagy a játszótéren egyedül szeret játszani;
– csak a saját szabályai szerint hajlandó játszani, nem tud veszíteni;
– gyakran kap dührohamot, kiabál, földhöz vágja magát.

Az iskolás korban a tünetek sokkal nyilvánvalóbbak:
– nem képes tartós figyelemre, figyelme könnyen elterelhető;
– lemarad, lassú a feladatok elvégzésében;
– nehezen vagy egyáltalán nem képes a tanítási órát végigülni;
– térben és időben nem tud tájékozódni;
– olvasás- és írásproblémával küzd (diszlexia, diszgráfia);
– számolási nehézségei vannak (diszkalkúlia);
– a dolgozatokban átugrik, kihagy feladatokat;
– mozgáskoordinációja nem az életkorának megfelelő;
– gyakran elfelejti, hogy az előbb mit kértek tőle;
– nyugtalanság, dekoncentráltság, változó teljesítmény, fáradékonyság, önbizalomhiány, befelé fordulás, agresszió, stb. figyelhető meg rajta.

Bővebb információ a terápiáról, illetve a terapeuták működéséről, elérhetőségéről (Magyarország, Szlovákia, Erdély stb.) az Alapozó Terápia Alapítvány honlapján található: www.alapozoterapiak.com.
A magyarországi egyetemeken oktatott további mozgásterápiák: Ayres–szenzomotoros integrációs mozgásterápia, TSMT – Tervezett Szenzomotoros Tréning, HRG – Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/3. (novemberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .