Csicsay Orsolya: Farsangi hangulatteremtés gyermekversek dramatikus játékokkal való feldolgozásával

Az alsó tagozatos irodalomoktatás egyik kiemelt feladata, hogy a technikai olvasás elsajátíttatása mellett megalapozza a szövegértő olvasást és a szövegekkel való önálló munkát is. A tanórai helyzeten túl egy-egy projekt kidolgozása is megfelelő keretet biztosíthat ennek a tevékenységnek a gyakorlására. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának végzős tanítóképzős és magyar szakos hallgatói Petres Gabriella és N. Tóth Anikó tanárnő vezetésével kortárs gyermekversekből válogatva egy miniprojektet dolgoztak ki, amely során forgószínpadszerűen, dramatikus játékokat felhasználva, nagyjából három tanórát felölelve, 20-30 tanulót is aktívan le tudtak kötni a feladataikkal. A diákok nem csak elméletben készítették el a projektjüket, hanem a dramatikus játékok napja rendezvényén belül meghívták az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola színjátszókörét, a Csillagszóró tanulóit, valamint a nagyfödémesi Borsos Mihály Alapiskola negyedikeseit. A miniprojekt megvalósításában 10 tanító szakos és 10 magyar szakos hallgató vett részt. Írásomban a tanító szakos hallgatók évszakos projektjét mutatom be.
A hallgatók öt kis állomást alakítottak ki, amelyeken – egy kezdő- és végállomást betoldva – az egyes évszakok bemutatására került sor gyermekversek segítségével. Ezeken az állomásokon a résztvevők egy, az évszakot jellemző verssel ismerkedtek meg, majd néhány játékos feladatot kellett megoldaniuk az adott szöveggel kapcsolatban. Az állomások egyszerre 4 fős csoportokat foglalkoztattak, és az egyes játékok, feladatok 10-15 percet vettek igénybe (ez az idő változhat korcsoportonként, kisebb gyerekeknél akár 20-25 perc is lehet). Az egyes játékok nagyobb létszámú csoportok foglalkoztatását is elbírják, amennyiben nagy terem (a tornaterem a legideálisabb) áll a szervezők rendelkezésére. Az állomások sorrendje nem számított, így bármilyen irányban haladhattak a csapatok. Amennyiben farsangi családi napon szeretnénk bemutatni a projektet, – a kezdőállomást követően – ajánlott a tél állomásával indítani.

Az évszakos miniprojekt állomásai

  • Kezdő- és végállomás: Négy, az évszakokra vonatkozó találós kérdéssel indult a kaland. Amennyiben a gyerekek helyesen megválaszolták a kérdéseket, mindenki egy „útlevelet” kapott, amelybe az egyes állomásoknál gyűjthettek egy, a feladatok sikeres elvégzését jelképező „pecsétet”. Miután az útlevél betelt, a gyerekek visszatértek a kezdőpontra, és jutalmul egy szimbolikus, gratulációs aranypecséttel köszöntük meg a részvételüket.
  • Tavasz: A tavasz tündérei Zelk Zoltán Csilingel a harangvirág versével dolgoztak. és a virágok birodalmába hívták vendégül a gyerekeket, majd logikai- és memóriajátékokkal szórakoztatták a csoportokat. Kártyákat készítettek, aminek az egyik oldala a vershez kapcsolódód memóriajátékként működött, a másik oldalán pedig egy puzzleszerűen összeállt tavaszi kép bontakozott ki. A memóriajáték során párokban versenyeztek egymással a gyerekek, a végén pedig ki kellett válogatniuk és meg kellett nevezniük a versből megismert tavaszi virágokat. Miután minden feladatot helyesen elvégeztek, jutalmul egy előre elkészített 3D-s virágot kaptak, amit beragaszthattak az útlevélbe.
  • Nyár: A nyári lányok Kovács Barbara Forró nyár című versét választották feldolgozásra. A vers felolvasása után egy halom, a nyárhoz kötődő tárgyat mutattak meg a hallgatók, amit a gyerekek 5 másodpercig figyelhettek, majd ezután a hallgatók letakarták őket. A gyerekeknek emlékezetből fel kellett sorolni a látottakat, valamint elmondani, hogy melyik volt az a két tárgy, ami a versben is és a látottak közt is szerepelt. Ezután ügyességi játék következett. A forró nyárról szóló vers nyomán a kijelölt területen belül ugrándozni, táncolni kellett úgy, mintha forró homok sütné a talpukat, majd a zene elhallgatása után egy kartonpapucsra kellett ugrani úgy, hogy egyik lába se maradjon senkinek se a „forró homokon”. A papucsok száma minden körben csökkent, így a játék végén nyertest avattak. Megjegyzés: a nagy hangzavar miatt a zene nem volt hallható a teremben, így a hallgatók tapssal jelezték a játék egyes szakaszait, viszont akinek nagy terem áll a rendelkezésére, a vidám hangulatú nyári zenék csak fokozni tudják a jókedvet. A foglalkozás végén az útlevélbe mindenki egy talpnyomot rajzolt körbe, amit beragasztóztak, majd leszórták zsemlemorzsával.
  • Az év leggazdagabb időszakát, az őszt, Juhász Magda Gyümölcsérlelő ősz című versével varázsolták elő a hallgatók. Minden, mi szem, szájnak ingere, megtalálható volt ezen az állomáson. A gyerekek az érzékszerveiket vették igénybe a feladatok megoldásánál. Bekötött szemmel kellett felismerni tapintás, szaglás és ízlelés útján az egyes gyümölcsöket. A különlegesség kedvéért nem csak hazai őszi gyümölcsökkel kínálták az állomás vezetői a gyerekeket, kakukktojásként banánt és narancsot is csempésztek a finomságok közé. A „pecsétet” a gyerekek itt is saját kezűleg készítették el, papírgalacsinból ragasztottak szőlőt.
  • A negyedik állomás, a tél Nyulász Péter Hó hahó című versével fogadta a csapatok tagjait. A hallgatók a szánkózás és a hóember-építés okozta örömöket csalogatták a terembe. Kartonból készítettek két nagy hóembert, viszont a díszítés a gyerekekre várt. Gyorsasági és ügyességi versenyfeladatot készítettek elő, akadálypálya formájában. A verseny párokban zajlott. A pár egyik tagja ráült a „szánkóra” – ebben az esetben a szánkót egy zsák helyettesítette – a másik tanuló pedig húzta őt. Minden körben csak 1 kiegészítőt helyezhettek fel a hóemberre, majd vissza kellett térni a kiinduló helyre, helyet cserélni és újra egy kiegészítőt helyezni a hóemberre. Ez addig ismétlődött, amíg a gyorsabb csapat el nem készült a hóemberük díszítésével. Ez a játék is nagyon jó hangulatban telt, a versenyszellem fokozta a jókedvet. A kimerítő játék végén a hallgatók teával kínálták a gyerekeket, majd jutalmul egy fénylő hópehellyel jutalmazták a játék résztvevőit.

A szervezőtársaim nevében elmondhatom, hogy nemcsak a gyerekek, de mi, pedagógusok is nagyon jól éreztük magunkat, és a nap végén mindannyian úgy éreztük, hogy a belefektetett energiánk kamatostul megtérült a gyerekek örömét látván. A foglalkozás-sorozat ajánlott akár farsangra, gyermeknapokra, nyitott napokra vagy családi rendezvényekre, hiszen nincsenek korhoz kötve az állomások játékai, kicsiknek és nagyoknak is egyaránt ajánlani tudjuk.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/6. (februári) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.