Puskás Andrea: Nyelvtan tanítása az idegennyelv-órán az alapiskola alsó tagozatán: a drámapedagógia alkalmazási lehetőségei

Bevezető
Az idegennyelv-óra az alapiskola alsó tagozatán egy különleges, dinamikus élmény nemcsak a gyermekek, hanem a tanítók számára is. Az alsó tagozaton átélt élmények meghatározzák a gyermek idegen nyelv iránti kapcsolatát és hozzáállását a későbbi években is. Épp ezért, ezekben az években kiemelt szerepet kap a motiváció és a hatékony módszerek kiválasztása. Fontos felismerni a kisiskolások rendkívüli igényeit és fejlődési sajátosságait, s mindezt figyelembe venni az idegennyelv-oktatás módszereinek, formáinak megtervezésében is. Óriási felelősség, ugyanakkor rendkívüli kihívás is.

Kik azok a kisiskolások?
A tanulás és tanítás hatékonyságának növelése érdekében rendkívül fontos tisztázni a célcsoport jellemző jegyeit, megállapítani azokat a sajátosságokat, amelyek az alapiskola alsó tagozatos tanulóit különlegessé teszik. Számos szakember foglalkozott már a témával (Wendy A. Scott and Lisbeth H. Ytreberg 1990, Susan Halliwell 1992, Sarah Philips 2003, Lynne Cameron 2001, Shelley Vernon 2016), s valamennyien egyetértenek abban, hogy az alsó tagozatos gyermekek általános fizikai, érzelmi sajátosságai, sajátos koncepcionális és oktatási jellemző jegyei speciális megközelítést követelnek. A fentebb felsorolt szakemberek általános megállapításai az alapiskola alsó tagozatának nyelvtanulójáról, ill. a kisiskolásról a következőképpen foglalhatók össze:
A kisiskolás:

  • Nagyszerűen interpretálja a jelentést a szövegkörnyezet és a szituáció alapján anélkül, hogy megértené az egyes szavakat.
  • Képes limitált nyelvkészletet kreatív módon felhasználni.
  • Indirekt módon hatékonyabban tanul, mint direkt módon.
  • A tanulás során az élvezetet és örömöt keresi, nem pedig elsősorban a „tudás jutalmát”.
  • A fizikai környezet megértése, az azzal való közvetlen tapasztalat számára nagyon fontos.
  • Figyelme és koncentrációja rövid, nem kitartó.
  • Lelkes, a tanulásra pozitívan tekint. Igényli a dicséretet.
  • Ritkán ismeri be, ha nem tud valamit.

A fenti tulajdonságok lehetőséget biztosítanak a nyelvoktatónak, hogy a tanórákat hatékonnyá, kreatívvá és motiválóvá tegye, és azt a kisiskolások értelmi, fizikai és érzelmi igényeihez mérten tervezze meg.

Idegennyelv-oktatás az alapiskola alsó tagozatán
Az idegennyelv-oktatásban irányadást jelenthet és központi szerepet tölt be az Európa Tanács által elfogadott Európai Nyelvi Portfólió. A dokumentum fő célja, hogy összehangolja az EU-tagországok idegennyelv-tanítási stratégiáit, és meghatározza az idegennyelv-oktatás főbb irányelveit és jellemzőit. Az idegennyelv-oktatás legfontosabb feltételeiként a következőket sorolja fel:
1) Az idegennyelv-oktatásnak megfelelő előkészítés és tervezés alapján kell megvalósulnia, más országokkal történő párbeszéd, tapasztalatcsere alapján. Az edukációs folyamatban résztvevő tanárok, szakemberek, tantervek megalkotói, a tankönyvírók legyenek tisztában az oktatás céljaival és a tanítási folyamat kimeneteivel.
2) A kormányok és magánintézmények biztosítsanak megfelelő forrást az idegennyelv-oktatáshoz. Ez elsősorban eszközforrásokat, megfelelő tankönyveket, tantermi segédeszközöket, valamint szakképzett tanárokat és a tanár továbbképzés elérhetőségét jelenti.
3) Meg kell valósítani a tanulási kimenetek rendszeres értékelését, hogy meggyőződhessünk a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságáról.

A portfólió elsősorban ajánlásokat, továbbgondolásra javasolt felvetéseket tartalmaz, így nem tekinthető kötelező érvényű jogszabálynak. Ezért is fordulhat elő, hogy különböző EU-s tagországok sokszor merőben eltérő nyelvi programokkal, irányelvekkel rendelkeznek, és különböző célokat fogalmaznak meg az idegennyelv-oktatásban. Szerencsére azonban egyre több tagországban tudatosítják, hogy a fenti feltételek, felvetések újabb perspektívákat követelnek a nyelvoktatásban. A nyelvoktatás már nem csupán nyelvi szerkezetek átadása és egy előre meghatározott cél elérésére irányuló tevékenység, hanem egy sokkal komplexebb folyamat, amelynek központjában a nyelvtanuló mint a nyelvtanítás haszonélvezője áll. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/4. (decemberi) számában jelent meg

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.