Tóth Tar Éva: Életek múlhatnak rajta – Az elsősegélynyújtás alapjai a középiskolások biológia oktatásában, 2. rész

A középiskolák 3. évfolyamos tanulói számára az állami oktatási program szerint 5 tanítási óra áll rendelkezésükre az elsősegélynyújtás elsajátítására, illetve begyakorlására. A cikksorozat első részében sikerült megmagyarázni az alapfogalmakat, a mentés alapelveinek fontosságát, és a légzőrendszer károsodása miatti légzésleálláskor fellépő elsősegélynyújtás alapelveinek jelentőségét is. Az öt tanítási óra közül a második modell a keringési rendszer leállásánál és a vérzés általi sérüléseknél fellépő elsősegélynyújtás alapelveinek megismertetését foglalja magába.
Az új témakör kezdetén tanácsos átismételni a keringési rendszer működésének alapjait, a szív egyes részeit, működési folyamatait, a kis vérkört, a nagy vérkört és a vér alakos elemeit is, melyeknek a véralvadásban van nagy szerepük, és a vérzés típusok felismerése is ezen ismeretektől függ. Hangsúlyoznunk kell a diákoknak, hogy a szív leállása után 3-4 perccel bekövetkezik az agysejtek elhalása, majd a halál. A legsúlyosabb sérülés, mely a legjobban veszélyezteti az emberi életet és ezért a leggyorsabb egészségügyi ellátást igényel, a szívleállás. A diákok előző ismereteik alapján már fel tudják sorolni a legismertebb okokat, amelyek kiválthatják a szív leállását, pl. szívizombetegség (infarktus), kémiai faktorok (gyógyszertúladagolás), fizikai faktorok (közvetlen szívsérülés, villámcsapás, elektromos áramütés, fulladás, nagy mennyiségű vérveszteség, a szívközpont meghibásodása, stb.). Tudásukat azzal is fel tudjuk eleveníteni, ha a szívleállás felismerésének jeleiről kérdezzük őket (a pulzus nem tapintható a fő ütőereknél – felnőtteknél a nyakon, gyermekeknél a hónaljhajlatban; légzéskimaradás, eszméletvesztés, a nyálkahártya és a bőr szürkés, kékes elszíneződése, a pupilla kitágulása). Amennyiben a sérült keringési rendszere leállt, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, mely szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. A közvetett szívmasszázs lényege a szegycsont ritmikus nyomása a gerincoszlop felé (kb. 5 cm mélyen), így a közöttük levő szív összenyomódik, és a benne maradt vér a mesterségesen kialakított áramlásnak köszönhetően a billentyűknek megfelelően továbbítódik. A kompresszió megszüntetése által a mellkas rugalmasságának megfelelően visszanyeri alakját, és a szív vérrel telítődik (diasztolés fázis). A diákok könnyebben sajátítják el a cselekedetek sorrendjét, ha hozzá tudják kötni valamilyen vizuális képhez, felhozhatjuk példaként az ábécét, ami mindennek az alapját jelenti. Az újraélesztés alapját is ez a három betű alkotja: „A” mint átjárható légutak biztosítása, „B” mint befúvásos lélegeztetés, „C” mint cirkuláció, azaz a keringés biztosítása a szív összenyomása révén.
Az alapszabályok után részletesen is ismertetni kell a teendőket, mivel nagyon nehéz elképzelni ténylegesen egy balesetet lelki szemeink előtt – ideális, ha egy bábun szemléltetjük a folyamatot, illetve fontos, hogy videók, képek, poszterek is ábrázolják a helyes módszert. A sérültet egy kemény felületen hátára fektetjük, és végrehajtjuk a hármas manővert, melyet már az előző órán elsajátítottunk: hátrabillentett fej, felszegett áll, nyitott száj. A mentést végrehajtó személy az egyik tenyerét a szegycsont alsó harmadára teszi, a másik kéz az elsőre merőleges, miközben a hüvelykujj átkulcsolja a csuklót. Gyermekeknél a tenyerünket feljebb, a szegycsont közepére tesszük. A nyomást nyújtott könyökízülettel végezzük, az erőt a vállakból visszük át a mellkasra. Gyermekeknél a nyomást elég egy kézzel végezni, csecsemőknél pedig két ujjal. Fontos a nyomás gyakorisága, mely felnőtteknél 80/percenként, gyermekeknél és csecsemőknél pedig 100 nyomás percenként. Amennyiben szükséges a mesterséges lélegeztetés is, az arány mindig 30 nyomás: 2 belégzés, csecsemőknél 1 éves korig 15 nyomás: 2 belégzés, de alkalmazhatjuk a felnőtt protokollt is. Az életjelek megjelenése után (a nyaki verőéren észlelhető a pulzus, a nyálkahártyák és a bőr színe a normálishoz közelít, és a pupillák fény hatására összeszűkülnek), abbahagyjuk az újraélesztést. Általános meghatározás, hogy egy óra újraélesztés után, amennyiben az életfunkciókat nem sikerült helyreállítani, az életet mentő személy abbahagyhatja az újraélesztést. Jegyezzük meg: ha a keringési rendszer leáll, rövid időn belül leáll a légzőrendszer működése is, ha a légzőrendszer működése leáll, a keringési rendszer 2-4 percen belül fejezi be működését. Mindkét esetben meg kell kezdenünk a mesterséges lélegeztetést és a szívmasszázst, ezért nevezzük ezt sürgősségi újraélesztésnek.
Ezen a tanórán célszerű elmagyarázni a sérülések, sebek keletkezésének okait, a sebvérzés elállítását, ellátását is. Felvezetésképp kérdezzük meg a diákoktól, hogy milyen típusú sebeket ismernek (vágás, felszakadt seb, horzsolás, zúzódás, szúrt seb, mély szúrt seb, lőtt seb), esetleg milyen sérüléseket szereztek már, voltak-e már sürgősségi ellátáson, szükséges volt-e a seb összevarrása. Érdekes válaszokat várhatunk abban az esetben is, ha feltesszük a kérdést: hogyan kezeljük a sebeket? A vérző sebet SOHA ne mossuk ki vízzel! Kisebb sebet fertőtlenítünk, és igény szerint ragtapasszal, kötszerrel látunk el. Minden sebet, mely 1 cm-nél hosszabb, be kell varrni. Amennyiben a sebet nem tudjuk kitisztítani és túl mély (például egy rozsdás szög okozta sebhely), azonnal kérjünk orvosi segítséget. Ha egy mélyebb sérülés után zsibbadást vagy gyengeséget érzünk a sérült testrészen, mindenképpen gondoljunk idegsérülésre, illetve az inak sérülésére. Ilyen esetekben az orvos antibiotikumos kezelést ír elő, és szükséges a tetanusz elleni oltás is. Olyan esetben, ha a vérzés csillapíthatatlan, és nagy az elvérzés kockázata, az ütőeret közvetlenül az ujjunkkal a seben belül szorítjuk el (nyaki sérülés esetén). Abban az esetben, ha a vérveszteség szabályos, gyenge, a seb környékét tisztítjuk meg és ellátjuk kötszerrel, ha a sérült már kapott tetanusz elleni oltást, a sebet hidrogén-peroxiddal tisztítjuk ki, melyet a sebre öntünk. Ha a vénákból megszakításokkal spriccel az élénkpiros vér, a sebet kompressziós kötéssel (nyomással) látjuk el, amennyiben nincs kötszer kéznél, használhatunk tiszta zsebkendőt, inget, lepedőt, törölközőt. Jegyezzük meg, ilyen esetben a fertőzés kisebb veszélyforrás, mint az elvérzés! A kötszert ne cseréljük ki, ha átázik, tegyünk rá újabbat. Érszorítót (szorítókötést) csak amputált végtag esetén használjunk, és kizárólag a combon és a felkaron.
Ha már az amputációt megemlítettük, jó, ha tisztában vagyunk vele, mi a teendő egy levágott végtag vagy ujj esetében. A levágott darabot NE tegyük jégre tartósítás céljából! Fertőtlenítsük, csomagoljuk steril gézbe, tegyük vízálló zacskóba, majd azt helyezzük jéggel telt edénybe. A sérült területet is szükséges fertőtleníteni és egy gézlappal lekötni. Erős vérzés esetén a végtagot, sérült testrészt a szív szintje fölé kell emelni. Amint azt Rejtő Jenő Piszkos Fred című művének híres kocsmajelenetéből is tudjuk, NE akarjuk a szúrást okozó eszközt eltávolítani a testből, mert azzal további sérüléseket okozhatunk; stabilizáljuk a tárgy helyzetét és hívjunk mentőt. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/5. (januári) számában jelent meg

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.