Galambos Barbara: Az ellenségeskedés és az agresszivitás témájának feldolgozása

A kisiskolások számára az ellenségeskedés és az agresszivitás kérdéseinek megvitatására Berg Judittól az Aromanók és bumfordok (Berg, web 1) című mesét választottam, mely a Mesék a Tejúton túlról (Berg, web 1) című meseregényben szereplő történet.
A meseregény Bojti, a kisfiú és Tücsök, a kislány kalandos történeteit foglalja össze. A két gyerek a játszótérről csöppen a Tejúton túlra, Bojti vadonatúj biciklijével együtt. A homokkirálytól kapott Száguldó Homokóra segítségével haladnak végig a Bátrak útján. Így jutnak el Árnyékországba is, ahol az aromanók és bumfordok élnek. Az aromanók apró fűszerillatú manók, akiknél a világ összes fűszere megtalálható. A bumfordok pedig remek szakácsok, csak épp fűszereik nincsenek, ezért három aromanót elrabolnak. Ellenségeskedésüknek Bojti és Tücsök vet véget, kiszabadítják az aromanókat, Kori Andort, Csombor Zsombort és Vaní Lilit. Rádöbbentik az apró népséget arra, ha összefognak és megosztoznak az ételen és a fűszereken, mindannyian jóllaknak és boldogan élhetnek együtt. (Berg, web 1)
A mese egy nagyon gyakori problémát vet fel, amely az alsó tagozatos tanulók életében, mindennapjaiban is jelen van: ez pedig az ellenségeskedés. A társas kapcsolatok ápolása, kiépítése szerves része az érzelmi nevelésnek. Véleményem szerint az iskolában a pedagógus feladata megmutatni növendékeinek a helyes irányt társas kapcsolataik kialakításában, konfliktusaik kezelésében. A mese által megvitathatók az ellenségeskedés kérdései, valamint a harag és a neheztelés érzése egyaránt. A szöveg ezáltal különböző érzelmi készségek fejlesztését teszi lehetővé, például a vágyteljesítés késleltetését, az indulati kontrollt, illetve elősegíti az érzelmek azonosítását, kifejezését és rendezését. Ebben a fejezetben az agresszivitás problematikájával is foglalkozni kívánok, mely tapasztalataim alapján egyre gyakrabban jelenik meg a kisiskolások körében.
Ahhoz, hogy valaki képes legyen indulatai megfékezésére, vágyai beteljesítésének késleltetésére, fejlett társas felelősségtudatra (Kádár, 2012, 196), illetve éntudatos (Kádár, 2012, 191) viselkedésre van szükség. Osztom Kádár Annamária véleményét, miszerint az érzelmi készségeink fejlesztéséhez alkalmazkodóképességre is szükség van. Szerinte az alkalmazkodóképesség magába foglalja a problémamegoldási készséget, a rugalmasságot és a valóság pontos észlelését. (Kádár, 2012, 197)
A társas kognitív elmélet alapján az agresszív viselkedést ugyanúgy tanuljuk, mint más viselkedésformákat. Ezért nem nyilváníthatjuk ártalmatlannak a médiában, filmekben előforduló agressziót sem azzal az érveléssel, hogy a helytelen viselkedést megbüntetik. A megfigyelő gyermek ezt a viselkedési mintát ugyanúgy megtanulja, és alkalomadtán gyakorolja is. (N. Kollár – Szabó, 2004, 117) Az agresszió számos viselkedésformában megjelenhet. Minden agresszív viselkedés közös jellemzője azonban, hogy az agresszor valamilyen kellemetlenséget okoz az agresszió áldozatának. A szakirodalom megkülönböztet aktív és passzív, közvetlen és közvetett, illetve fizikai és verbális agressziót. (N. Kollár – Szabó, 2004, 114)
Az általam feldolgozott mesében a bumfordok tanúsítottak agresszív viselkedést az aromanókkal szemben. A fentebb említett szakvélemény alapján tehát a bumfordok konkrét cél érdekében történő, aktív, közvetlen, fizikai agressziót hajtottak végre.

A mű feldolgozásának bevezetése – ráhangolódás
A foglalkozást ezúttal is a már megszokott Hogy vagy…? – körrel (Petres Csizmadia, 2014, 55) kezdtük. A tanulók most is elhelyezhették csipeszeiket a hangulattáblán, pillanatnyi kedélyállapotuknak megfelelően.
A mese témájára való ráhangolódást ezúttal rendhagyó módon egy zenemű hallgatásával indítottuk. A tanulók Antonio Vivaldi Négy évszak című művéből, a Nyár témából hallhattak részletet (Vivaldi, web 2). A darab szimfonikus zenekar előadásában hallható. Rendkívül dinamikus része a műnek, mely felfokozott érzelmeket, kihegyezett érzelmi állapotot közvetít. Felismerhető benne a nyári természet zsongása, a mindent elsöprő zivatar érkezése. Megelevenednek a villámcsapások, a mennydörgés, olykor hallható a záporeső zuhogása, orkánerejű széllökések kíséretében. Véleményem szerint a természet tombolásán keresztül a műben jól azonosítható a düh és az agresszió érzése. Azért is választottam olyan zeneművet, melynek témája a természet, mert a tanulók könnyen el tudják képzelni a természetben lejátszódó folyamatokat. A természetképeken keresztüli hangulatábrázolást vagy érzelemkifejezést a gyerekek már a mesék szófordulataiból is jól ismerik, például: Villámokat szór a szeme. A hangja mennydörög. A tanulók ezáltal könnyen azonosítani tudták a harag és a düh érzését. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/6. (februári) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .